Brunner Attila

A JENOVAY-HÁZTÓL A TÁBY JÓZSEF-FÉLE HÁZIG

A kiskunfélegyházi szecessziós építészet emlékei

BRUNNER ATTILA
A JENOVAY-HÁZTÓL A TÁBY JÓZSEF-FÉLE HÁZIG
A kiskunfélegyházi szecessziós építészet emlékei

 

Az egyes lakóházak történetéhez, építéstörténetéhez sokszor célszerű a megrendelő felől közelíteni. Nemcsak azért, mert a levéltári mutatókból az ő neve alapján lehet megtalálni az építésre vonatkozó iratokat, hanem mert személye meghatározó tényező - legalább annyira, mint a házat tervező személyé - hiszen az ő vagyonából építkeznek, ő lakik az épületben. Ráadásul, ha olyan közegből választunk kutatási téma gyanánt házat, mint amilyen a századfordulós Kiskunfélegyháza, számolni kell azzal is, hogy az épület reprezentációs eszköz is: a magánház mindig státust jelenít meg. A tervező személye ezek között a viszonyok között nem sokat számít: az általa tervezett épület nem biztos, hogy megvalósul, vagy ha meg is valósul, megvan rá az esély, hogy az építtetőnek nem tetszik és áttervezteti. Erre akadt is példa: Német László földbirtokos öt év alatt például kétszer építkezett: lecserélte házát mutatósabb, bonyolultabb mintázattal díszített homlokzatú házra.(1)
——A kiskunfélegyházi helyismereti irodalomban többször volt szó a Jenovay-féle házként megnevezett épületről, amit nyilvánvalóan, mint a többi házat is, lakója után neveztek el. A házra vonatkozó források után kutatva tehát először az építtetőnek vélt lakó után néztem. Hogy ezúttal célravezető volt-e a megrendelő felőli megközelítés vagy sem, az alábbi sorokból kiderül.(2)


A Félegyházi Nagy Képes Naptárban említett Jenovay Dezső "fiskális barátunk"-ról van szó.(3) Jenovay ügyvéd volt, többen bízták meg őt virilis joguk gyakorlásával, többek közt Kalmár Józsefné és Puky József.(4) Jenovay volt a Kalmárné-féle hagyatékból alapított ösztöndíj felügyelője, amelyet többek közt a festő Holló László is elnyert. Jenovay a Kalmárné tulajdonában lévő házban élt, a Szegedi úton (ma Móra Ferenc tér).
——Szociális ügyek iránt érzékeny ember képe rajzolódik ki az éhező szegények érdekében 1915-ben írt vezércikkéből.(5) Azt is tudjuk róla, hogy szabadidejében fotográfiával foglalkozott. Érdemeiért, amelyek még további feltárásra várnak, a ma Móra tér nevet viselő közterületet 1927 februárjában róla nevezték Jenovay Dezső térnek.(6)
——A Jenovay-féle házat többször említik a helyi hírlapok, innen ismerjük a házzal történteket.(7) Az első világháború és az azt követő forradalmak idején az épület rossz állapotba került. Jenovay valószínűleg ki is költözött belőle. A házba a városi tanács az osztálymérnökséget költöztette, és egy ideig levéltár is működött benne.(8) A Jenovay-házban elhelyezett osztálymérnökséggel a város 1923-ban kötött szerződést, de az osztálymérnökség már 1912-ben is a házban működött.(9) 1923-ban a ház kijavítására a városi tanács zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetett október elsejei határidővel.(10) A ház renoválására Bódi Elek 3 172 000 korona, Besze Béla pedig 3 873 080 K értékben tett ajánlatot.(11) Végül a tanács úgy határozott, hogy a ház javítási munkálatait házilag fogja végeztetni.(12)
——A félegyházi levéltár közigazgatási mutatói képezik az egyedüli levéltári forrásanyagot a ház történetének kutatásához. Az 1912-es mutatóból kiderül, hogy Dobos Imre 1912-ben végzett a házon javításokat, egy Kis János nevű vállalkozó ugyanekkor elbontott egy kéményt. Molnár Imre kiigazította a kályhát 31 K 40 f-ért. Ugyanebben az évben a házat ki is festették (valószínűleg a javítások után), a festési munkálatokról megvolt valaha a számla is - Csillag János(13) nevére, 40 koronáról. 1913-ban a ház hátulsó részét is kijavították, valószínűleg az ehhez felhasznált tégláról kelt a félegyházi téglagyár 160 koronás számlája.
——Az 1920-as közigazgatási mutató a következő adalékokat szolgáltatta: 1918-ban elvitték a ház pincéjében tárolt 84 petróleumos hordót. 1920-ban egy László József nevű ember készített a házról 300 koronáért egy jegyzéket, továbbá a ház udvarában eperfák voltak, amiket a tanács kivágatott és elárvereztetett. Ezek az adalékok a művészettörténészt vajmi kevéssé érdeklik. A ház a századfordulós Félegyháza házai között a lakó és a tulajdonos személyét ismerve nagy presztízzsel rendelkezhetett, azonban az eddig felkutatott források egyike sem szolgáltatott a Jenovay-féle ház külsejére vagy belsejére nézve érdemi információt, még a pontos építési dátumát sem ismerjük.
——Az 1999-ben megjelent kiskunfélegyházi helyismereti könyvben Rosta Ferenc írt egy Jenovay-féle házként megnevezett épületről, méltatva a szép szecessziós-eklektikus homlokzatot.(14) Rosta a Jenovay-féle házat a Móra téren lévő, ma sárgára festett épülettel azonosítja, amelyben korábban óvoda működött. A ház a Móra tér 4. számot viseli. Csakhogy biztosra vehető, hogy Jenovay Dezső sohasem lakott ebben a házban.
——Mindezt a következőkből tudjuk. A levéltárban található egy Dóczy Pál városi mérnök által 1908. október 6-án aláírt helyszínrajz a Kalmárné által fúratott, mai Móra téri artézi kútból (Angyalos kút) vezetendő vízvezetékekről.(15)
Dóczy Pál városi mérnök rajza
Dóczy Pál városi mérnök rajza (BKMÖL V.175b 5010/1908 iratanyagban)
Kalmárné, akinek a város eme területén összesen hat telke volt(16), a vizet saját otthonába kívánta bevezetni, továbbá az 511-es számú telken fekvő, Jenovay Dezső által lakott épületbe. Jenovay északi szomszédja dr. Táby József tisztiorvos volt (a rajzon telkének helyrajzi száma 510.), Táby északi szomszédja pedig Táby László (hrsz. 509.). A vízvezetékre a kért engedélyt 1909. július 16-án megkapták;(17) s a tervet annak ellenére is megvalósították, hogy időközben Kalmárné elhunyt.(18) Tudjuk tehát, melyik házban lakott Jenovay Dezső. A kérdés az, hogy azonos-e ez a ház a Rosta által leírttal.


Dóczy rajza igen fontos forrásnak bizonyult. E rajz alapján lehetett az északi szomszéd, dr. Táby József házát megkeresni, amely 1908-ban már állt.(19) A Táby-féle ház építtetője szintén nagy tekintélyű polgár volt a század eleji Félegyházán. Az 1907-es közigazgatási mutatóból kiolvasható, hogy dr. Táby József építkezésre kért engedélyt a tanácstól. Az iratcsomóból - nagy meglepetésre - a Rosta által Jenovay-féle házként megnevezett épület tervei kerültek elő
A Táby-ház homlokzatának tervrajza
A Táby-ház homlokzatának tervrajza (BKMÖL V.175b 2580/1907 5847/ki. 1907 sz.)
Táby-ház, metszet
Táby-ház, metszet (BKMÖL V.175b 2580/1907 5847/ki. 1907 sz.)
Táby-ház, alaprajz
Táby-ház, alaprajz (BKMÖL V.175b 2580/1907 5847/ki. 1907 sz.)
Bár attól, hogy Táby József építtette a házat, Jenovayról még elnevezhették volna, csakhogy Jenovay sohasem lakott e házban, ami a névadás indokául szolgálhatna, bizonyság erre a fentebb szóba került Dóczy-rajz, ami világosan mutatja, hogy Táby és Jenovay szomszédok voltak.(20) De nem lakhatott Jenovay ebben a sárgára festett házban már csak azért sem, mert azt mindaddig, míg a család Magyarországon tartózkodott, a Táby család lakta.


Az épületben működött egykori óvoda igazgatónője a következőket mesélte a Táby családról és házukról.(21) 1945 után (nem tudni, pontosan mikor) a család tagjai külföldre menekültek, minden javukat Kiskunfélegyházán hagyva. 1945 után az épületet a honvédség vette birtokába, magas rangú tiszteknek alakítottak ki benne négy lakást. A négy lakás közül háromban lakott tiszt, egy lakásban egy pedagógus házaspár élt. Utóbbiak 1970-ben elköltöztek, és a tiszti lakásokból is csak kettő maradt meg. Az üresen maradt két lakásban óvodát alakítottak ki a Ratkó-korszak (1949-1956) után született gyerekeknek. Először három csoportot indítottak, 1970-től 1975-ig 5 csoportra fejleszthették fel az óvodát, 1973-ban megkapták ugyanis a konyhát és a vendégszobát, 1975-ben pedig elköltözött az utolsó tiszt is (az eredetileg rendelőnek épült helyiségből), így hátsó traktus kivételével az egész épület az intézményé lett. A honvédség ezzel az egy lakással továbbra is rendelkezni kívánt, itt 1991-ig egy asszony lakott. 1991-ben ez a lakó is máshová költözött, lakásából raktárhelyiséget alakítottak ki az óvoda számára. Nem sokkal ezután, 1995-ben a képviselőtestület a 25 éve működő intézményt megszüntette.(22)
——A rendszerváltozás után az óvodát egy nő és két férfi kereste fel. A nő (nevére adatközlőm nem emlékszik biztosan: Magdolna vagy Klára volt) azért jött, hogy egykori otthonában, szülőházában körülnézhessen. Született Tábynak mondta magát. Adatközlőm amennyire tudta, felidézte a nő szavait, aki elmondta, melyik szobának mi volt a funkciója. Az utcára néző három szoba közül a legkisebb a dolgozószoba volt. Mellette (vagyis középen) nagyszoba, amellett gyerekszoba. A nagyszoba teljesen egybenyitható volt a hall-lal, a két helyiséget szép, áttetsző üveggel díszített összecsukható ajtó választotta el egymástól. Ez az ajtó még az épület óvoda korában is megvolt, és megvan ma is. A mai veranda télikertként működött. A hallban fogadták a vendégeket, a nagyszobában volt a ravatal, ha valaki a család tagjai közül meghalt. A hátsó traktus volt a cselédlakás. Az udvaron állt egy istálló is, de lovakat itt nem tartottak, ez csak "ünnepi furikázásra" tartották fent, maximum két lóval, amiket különben a birtokon gondoztak. A leszármazott nem beszélt róla, hogy mi történt a család többi tagjával, nem árulta el a két férfi kilétét sem. Információ azóta róla sincs.


A Táby család síremléke ma is megvan az Alsótemetőben, a ravatalozó mögött, fehér márvány obeliszkre vésett nevekkel, kovácsoltvas kerítéssel.
A Táby család síremléke az Alsótemetőben, 2010 márciusában
A Táby család síremléke az Alsótemetőben, 2010 márciusában
Táby József városi tisztiorvos 1872-ben született és 1943-ban halt meg. Felesége, Mihálovits Matild, 1884-ben született, halálozási dátuma nem ismert, valószínűleg csak a nevet írták fel az obeliszkre, és ez az asszony távozott külföldre a gyerek(ek)kel együtt. Adatközlőm elmondása szerint a Táby lány még látta apját felravatalozva a házban, ami az obeliszk tanúsága szerint 1943-ban történt. A Táby családról szólva még talán érdemes azt megemlíteni, hogy a családnak voltak itt maradt tagjai, mint dr. Táby László városi tanácsnok (1884-1950) és neje Endre Zsuzsanna (1891-1978), akik az 1940-es években még biztosan megengedhették maguknak a nagypolgári életvitelt.
——Egy másik, 1936-os születésű adatközlőm elmondása szerint, aki 12-13 éves korában iskola után mosogatni járt hozzájuk, a volt városi tanácsnok fia is orvosnak készült, és a ma dr. Holló Lajos utca 13. számot viselő házban laktak. Ennek a díszes, klinker-téglás(23) historizáló homlokzatú lakóháznak az építtetője jelenleg ismeretlen, de valószínűsíthető, hogy az építtetőt nem a Táby család tagjai között kell keresni, adatközlőm elmondása szerint ugyanis a Táby családot 1945 után költöztették oda.


Visszatérve 1907-be a Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó az alábbiakban számolt be dr. Táby József építkezéséről:
——"Városunk egy uj, csinos és modern magánházzal fog gazdagodni. Ezt az uj házat dr. Táby József városi orvos építteti a szegedi-utcán. Ugy berendezésre, mint külső csinra ez lesz a város legnagyobb magánháza. A terveket Morbitzer Győző építész csinálta és az építési vállalkozók az Ujszászy és Majláth cég. Az építésre a tanács az engedélyt megadta."(24)
——A tanács ekkorra már valóban megadta az építési engedélyt, de a megnevezett Morbitzer Győző nevű építésznek nem akadtam nyomára. Annak tudatában azonban, hogy a terveket Ujszászy János és Mailáth József sajátkezűleg írták alá, valószínűleg téves közlésről lehet szó, annál is inkább, mivel a városháza tornyát tervező Morbitzer Nándort sejthetjük az közlésben, aki 1904-ben részt vett egy Kiskunfélegyházára tervezendő központi iskola tervpályázatán.(25) Kiskunfélegyházán azonban - jelenlegi tudomásom szerint - 1908-nál előbb személyesen nem fordult meg. Az Ujszászy és Mailáth(26) céget 1864-ben alapították, a cég profilja a századfordulón cementipari, vasbeton- és műkőgyártő tevékenységükből rajzolható meg. Kiskunfélegyháza 1900 és 1914 közti építkezéseinek jelentős részében közreműködtek vagy kivitelezőként(27) vagy tervezőként(28).
——Az építési engedély iránti kérelmet Táby 1907. június 11-én nyújtotta be Kiskunfélegyháza város tanácsának.(29) A kérelemhez összesen nyolc terv van feltüntetve csatolmányként, ebből négy az építési szabályrendelet szerint az építtetőnek adatott vissza, négy pedig levéltárba került, ahol most is van. Mindegyikből tehát kettő volt: egy homlokzatrajz, egy keresztmetszet, egy alaprajz és egy pincealaprajz.
——Az építési engedély 1907. június 20-án kelt azzal a kikötéssel, hogy "első szomszédja Jenovay Dezső fedeles épületét félnyergesre köteles átalakítani."(30) A terveket Ujszászy és Mailáth 1907. június 11-én írták alá, majd azokat Dóczy Pál városi mérnök engedélyezte. (Dóczy ezeket a terveket szokásával ellentétben nem látta el az engedélyezés dátumával.) A lakhatási engedély 1908. május 21-én kelt.(31)


Az eddigiekből kitűnt, hogy a Táby József-féle házat (Móra tér 4. szám, egykor Szegedi utca 42., hrsz. 525.) nevezték mind ez idáig Jenovay-féle háznak. Az épület tehát nem teljesen közöletlen. A fokozott helyi védelem alatt álló épületet(32) Fekete János helytörténész azonosította elsőként 1986-ban megjelent írásában Jenovay-féle házként,(33) ezt az azonosítást pedig tőle vette át Rosta Ferenc. Fekete János nem művészettörténeti szempontból írt a szecessziós lakóházakról, amelyek közül valószínűleg emeletes volta miatt emelte ki a Kossuth utcán álló Bányai Mór-féle házat. Rosta a házról 1900-as építési dátumot közölt és megjegyezte, hogy a homlokzat át van építve. Ezek az adatok tévesnek bizonyultak. Mivel Jenovay-féle házként került bele Kiskunfélegyháza helyismereti könyvébe, Urbán Miklósné bár egyes házaknál levéltári forrásokat is felhasznált, erről a házról nem írt semmit, mert Jenovay néven ezt a házat nem találhatta meg.(34)

› › ›

Jegyzetek

(1)  Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban BKMÖL) V. 175/b. Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban V. 175/b.). I. 2515/1922. - A ház egyelőre még közöletlen.
(2)  Az egyes házak építéstörténetének kutatása mellett az is kutatandó téma, hogyan hatottak ezek a házak egymásra. A kérdést készülőben lévő szakdolgozatomban vizsgálom.
(3)  SZENDREI Imre (szerk.), 1894. 6. o.
(4)  Puky 1913. évi virilis jogának gyakorlásával bízta meg Jenovayt. BKMÖL V. 175/b. Közigazgatási mutató, 1913. (K betűnél).
(5)  Jenovay Dezső: Háboru és kenyér! Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1915. ápr. 11. 1-2. o.
(6)  FEKETE János, Kiskunfélegyháza, 1974. 113. o.
(7)  A helyi sajtóban a házat az első világháború után említik, 1923 előtti közlését nem találtam.
(8)  A Jenovay-féle házra vonatkozó korábbi iratokat a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunfélegyházi Részlegében 1948-ban kiselejtezték, köztük azokat is, amelyekből a levéltár itteni működésére vonatkozó információkat nyerhetnénk.
(9)  Félegyházi Hírlap, 1923. ápr. 15. 2. o., illetve BKMÖL V. 175/b. Közigazgatási mutató, 1912. (J-nél).
(10)  Félegyházi Hírlap, 1923. szept. 23. 4. o.
(11)  Félegyházi Hírlap, 1923. okt. 7. 3. o.
(12)  Félegyházi Hírlap, 1923. okt. 21. 4. o.
(13)  Csillag János szobafestő mesterről és segédeiről egykorú fotó közölve: MÉSZÁROS Márta (szerk.), 2009. 171. o. (296. kép).
(14)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet (szerk.), 1999. 250. o.
(15)  BKMÖL V. 175/b. 5010/1908.
(16)  A telkek egykori helyrajzi számai: 511., 512., 619., 620., 621., 622.
(17)  BKMÖL V. 175/b. 5010/1908. 18 509. kig. 1909. sz.
(18)  BKMÖL V. 175b 5010/1908 11697 ki. 1909 sz.
(19)  A levéltári kutatás megkezdése előtt beszéltem egy adatközlővel, aki a szóban forgó épületben dolgozott, és aki azt Táby-féle házként említette nekem. Gyanússá vált, hogy a Jenovay-féle ház eredetileg a Táby-ház lehet.
(20)  A szomszédságra másik bizonyíték a BKMÖL V. 175/b. 2842/1912-es irattári számú iratanyag, amelyben Táby József melléképület építésére kér engedélyt. A mellékelt tervrajzon az építési szabályrendeletnek megfelelően fel vannak tüntetve a szomszédok.
(21)  Adatközlő: Varga Jánosné Zsibrita Lúcia.
(22)  "Volt óvoda - nincs óvoda". Félegyházi Közlöny, 1995. aug. 25. 3. o. Jelen dolgozat az épület történetét csak eddig kíséri nyomon.
(23)  Klinker-tégla: a kültéri, fagynak ellenálló, díszítésre használt tégla.
(24)  Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó, 1907. jún. 23. 4. o.
(25)  Kitüntetések. Hazai krónika. In: Művészet 3. (1904), 186-216. o. http://www.mke.hu/lyka/03/3-3-7-kronika.htm (2010. 04. 09.)
(26)  Mailáth ebben az alakban írta alá a nevét, ezért azt az alakot használom az újságokban közölt egyéb alakokkal (Majláth, Mayláth, ill. ezek H nélküli változatai) szemben. A cég pecsétjében Majláth alak szerepel.
(27)  Constantinum, 1907-1908; Közgazdasági Takarékpénztár vagy Frank-ház, 1910, Mártírok útja 2.
(28)  Tarjányi Gyula háza, 1900, Arany János u. 19. (BKMÖL V. 175/b. I. 586/1900. - A ház közöletlen.), Tarjányi Dezső háza, 1909, Bajcsy-Zsilinszky u. 7; Kneffel Ede háza, 1909-1910, Daru u. 1.
(29)  BKMÖL V. 175/b. 2580/1907. 5847/ki. 1907. sz.
(30)  BKMÖL V. 175/b. 2580/1907. 5847/ki. 1907. sz.
(31)  BKMÖL V. 175/b. 2580/1907. 6219. ki. 1908. sz.
(32)  Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselőtestület 2008. május 29-i ülésének jegyzőkönyve, 5. napirendi pont 1. sz. melléklet. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:fk1SQqagmY4J: ww2.kiskunfelegyhaza.hu/files/dokumentumok/hatalyos_rendeletek/beruhazas_teruletfejl /rt%C3%A9kv%C3%A9delmi_rendelet_(091126).doc+jenovay+kiskunf%C3%A9legyh%C3%A1za &cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a (2010. 04. 09.)
(33)  Fekete János: A városkép szecessziós emlékei. In: Félegyházi Közlöny, 1986. ápr. 25. 8. o.
(34)  URBÁN Miklósné, 2005.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012