Cseri Gábor

A TRIANONI BÉKÉT MEGELŐZŐ MEGEMLÉKEZÉS KISKUNHALASON

CSERI GÁBOR
A TRIANONI BÉKÉT MEGELŐZŐ MEGEMLÉKEZÉS KISKUNHALASON(1)

 

Az 1919 augusztusától 1920 júniusáig - a trianoni békeszerződés aláírásáig - terjedő esztendőben a legfontosabb hatalmi centrum az országban a megszálló román haderő volt, háta mögött a győztes antanttal. A románok a Tiszáig terjedő területen saját katonai közigazgatásukat vezették be, ott magyar polgári vagy katonai (rendőri, csendőri) közeg nem működhetett. Az ország többi megszállt részén működött a helyreállított magyar polgári közigazgatás, a Nemzeti Hadsereg által ellenőrzött területen (Dél- és Nyugat-Dunántúl) a polgári hatalmat az. ún. kormánybizottságok gyakorolták. Becslések szerint a románok mintegy 1,5 milliárd aranykorona értékben tettek szert hadizsákmányra.(2)
——1919. augusztus 4-5-én a román csapatok elfoglalták Kiskunhalast. A megszállás 6 millió korona kárt okozott a városnak, emellett a spanyolnátha-járvány is megjelent. November 18-án reggel kivonultak az utolsó román csapatok is, délután pedig magyar katonai alakulat érkezett. A várost irányító polgármester, dr. Kolozsváry Kiss István 1919 decemberében lemondott, mert az Országos Kisgazda és Földműves Párt őt kívánta nemzetgyűlési képviselőül jelölni.(3) Ezután a várost a helyettes polgármester irányította.
——1920. január 23-án érkezett Kiskunhalasra gróf Ráday Gedeon kormánybiztos 54. f. i. 1920 számú rendelete a békefeltételek miatti nemzeti gyászról. Ezt a bizalmas levelet előzhette meg egy dátum nélküli iratmásolat, amelyben a kormánybiztos utasításához hasonló értelmű felhívás olvasható. Ebben a halasi állomásparancsnokságnak a szegedi körletparancsnokság - utasításként, távirati hangnemben - (nyilvánvalóan halasi alkalmazásra is ajánlva) ezt írta:(4)
——"A magyar nemzeti hadsereg fővezérségtől az alábbi távirati rendelet érkezett. A dunántúli központi kormánybiztos a következő intézkedéseket adta ki: Elrendelem, hogy a békefeltételek alkalmából a Dunántúl népe hazafias gyászának és jövőbe helyezett bizalmának a következőkben adjon kifejezést. Vasárnap összes templomokban lelkészek ország területének megcsonkításáról szent beszédben emlékezzenek meg. Istentisztelet után[a] tanköteles ifjúság előtt tanító személyzet nap jelentőségét méltassa. 11 órakor délelőtt minden városban és közösségben előre kijelölt szónokkal tiltakozó népgyűlés legyen, mely kormány útján ententéhez [sic!] tiltakozó sürgönyt küld. Összes rendelkezésre álló gyászlobogók mindenütt kitűzendők. Egy hétig minden színielőadás, mutatvány, nyilvános táncmulatságot eltiltok. Elrendelem színházak, mozgóképszínházak és mulatóhelyek bezárását. Vendéglők, kávéházak és egyéb étkező helyek nyilvántartását csakis reggeli, déli és esti étkezési időben két-két óra időtartamra engedem meg [kinyitni]. Az időpont[ot] a kormánybiztos úr helyi rendőrkapitánysággal egyetértve állapítsa meg. Hasson oda kormánybiztos úr, hogy lapok vasárnap vezércikkben emlékezzenek meg [a] békefeltételekről és mozgalom induljon meg [a] nyilvános mulatságokban [a] békeszerződés ratifikálásáig. [-] Mellőzésére, mulatóhelyek bezárására, kávéházak forgalmának korlátozására [-]. [A] színi bizottságok szabják meg, hogy [a] színházakban csak hazafias irányú klasszikus darabot adjanak. Nyilvános mutatványok, klasszikus hangversenyek kivételével mellőztessenek. [A] közvélemény [a] mulatozókat bélyegezze meg, velük szemben szigorú társadalmi megtorlást kell alkalmazni, [-] hatóságok[nak] és tisztviselőknek erkölcsi kötelességévé teszem jó példa adását. Kormánybiztos úr ismert erélyétől és buzgalmától elvárom, hogy [a] katonai hatóságokkal karöltve mindent megtesz [a] gyász impozáns módon való kifejezésére. Érintkezésbe ezzel kapcsolatban elrendelem: az intézkedés keresztülvitele a nemzeti hadsereg részéről mindenütt és természetszerűleg legmesszebb menően támogatandók. A hadsereg legyen az első, mely részvétét országunk gyászában külsőleg is méltóságteljesen dokumentálja [...]. Elrendelem, hogy a helyi hatóságokkal a fővezérség rendelete értelmében haladéktalanul járjon el [...]".


Az alábbiakban azt láthatjuk - a források segítségével -, hogy a központi utasítást milyen módon hajtotta végre a halasi városi vezetőség - ezen belül is Dr. Thuróczy Dezső helyettes polgármester.
——1920. január 26-án - valószínűleg a város vezetőinek és intézményeinek - ezt a körlevelet küldte:
——"A kormánybiztos úr rendelete folytán az ország a gyászra való tekintettel 1920. évi február hó 1-[j]én de. 9 órakor református, de. 1 11 órakor pedig római katholikus templomban hivatalos gyász istentiszteletet tartunk. Ezek megtartása után de. 1 11 órakor a városháza előtti piactéren tiltakozó népgyűlést rendezünk és az ententhez tiltakozó sürgönyt küldünk. - Felhívom címet, hogy úgy a gyász istentiszteleten, mint a népgyűlésen testületileg és ha lehetséges, gyászfátyolos lobogóval részt venni szíveskedjék. - Gyülekezés de. 1 9 órakor a városi közgyűlési teremben [...]".
——Gulyás Ferenc plébános - a felkérésre, illetőleg valószínűleg az utasításra - válaszában (névjegykártyáján) a következőket írta:
——"Kedves barátom! Tekintettel arra, hogy egyházi törvényeink a vasárnap délelőtti gyászmise tartását nem engedik meg, - ebbéli aggályaimnak tegnap előtted is kifejezést adtam, meg a vasárnapi megszokott istentiszteleti rendet sem lehet nálunk felforgatni -, mi szerdán fogjuk megtartani az előírt s már mindenfelé megtartott istentiszteletet, melyre a testületeket később fogom meghívni. Tisztelő híved Gulyás Ferencz plébános Kiskunhalas".
——1920. január 27-én Dr. Thuroczy Dezső helyettes polgármester a következő értesítést küldte a város lakosságának:
——"Gróf Ráday Gedeon kormánybiztos úr 54. f. i. 1920. számú rendelete folytán értesítem a lakosságot, hogy Kiskunhalas város közönsége, hazafias gyászának, mely a békefeltételek átadása alkalmával a magyar nemzetet érte, a következő módon ad kifejezést: 1920. évi január 28.-án szerdán de. 10 órakor a római katholikus, 1920. évi február hó 1-[j]én vasárnap de. 9 órakor a református templomban gyászistentisztelet tartunk. - 1920. évi február hó 1-[j]én de. 1 12 órakor a városháza előtti piactéren népgyűlést rendezünk és az ententéhez tiltakozó sürgönyt küldünk, melyben felemeljük szavunkat az ezeréves Magyarország feldarabolása ellen, amely bennünket elszakít a megélhetésünkhöz szükséges területektől és megfojtással fenyeget, pedig mi élni akarunk és teljesíteni akarjuk azt a hivatást, - a magyar nemzet ezeréves határai között, - melyre az isteni gondviselés által küldettünk. - A népgyűlésen a következő szónokok fognak részt venni: Dr. Thuroczy Dezső h. polgármester, Dr. Kolozsváry Kiss István nemzetgyűlési képviselő és Gulyás Ferencz plébános urak. - Felkérem a város közönségét, hogy hazafias mély gyászának külsőleg is méltó kifejezést adjon és úgy a gyász isteni tiszteleteken, mint a népgyűlésen minél nagyobb számban jelenjenek meg. - Kiskunhalas, 1920. jan. 27-[é]n Dr. Thuroczy Dezső h. polgármester".
——Később a halasi eseményekről az alábbiak szerint számolt be dr. Thuroczy a magyar kormány elnökének:
——"Kiskunhalas város lakossága mai napon tartott népgyűlésen foglalkozott azokkal a békefeltételekkel, melyek a magyar békedelegáció elnöke gróf Apponyi Albert útján Magyarországgal közöltettek. - Magyar hazánk ezeréves múltját, őseink emlékét és saját hazafiságunkat tagadnánk meg, ha ezeket a feltételeket úgy amint megállapítva vannak, szó nélkül elfogadnánk s szó nélkül hagynánk azt, hogy a nép- és a nemzetközi jog, - valamint az igazság követelményeinek súlyos megsértésével hazánk területének közel kétharmada, - az ezen élő honfitársaink a magyar állampolgárok két harmada nép szavazás nélkül tőlünk el, - s idegen államhoz csatoltassanak, s ezzel anyagilag is megfosztassanak attól, hogy állami önállóságunkat megtarthassuk, létfenntartásunkat biztosíthassuk ahogy teljesíthessük az országra nehezedő azt a súlyos anyagi szolgáltatást, melyet a győzők reánk fognak kényszeríteni. Tiltakozunk ezért - a közölt békeajánlat elfogadása ellen, s kérjük hogy ezen tiltakozásunk táviratilag közöltessék a párizsi békeértekezlettel annak elnöke útján; egyhangúlag, a legkomolyabban kijelentvén, hogy a magyar kormányt a békefeltételek visszautasítása folytán teljesítendő feladatai megoldásában teljes erőnkkel és készségesen támogatni fogjuk. Kelt Kiskunhalason, a város lakosságának 1920. évi február hó 1-[j]én tartott nyilvános népgyűléséből. Aláírás: jegyző, Dr. Thuroczy elnök."
——A békeszerződés aláírására végül is 1920. június 4-én a versailles-i kastélyrendszerhez tartozó Nagy-Trianon palotában került sor. Az ország területe a békeszerződés szerint 282 000 négyzetkilométerről 93 000 négyzetkilométerre, tehát kereken egyharmadára zsugorodott.(5)
——Az országot - és Kiskunhalas várost is - sokként érhették a békediktátumok, amelyek napjainkig hatással vannak a hazájukat szerető polgárokra. Elég csak megemlíteni az ekkor délre elcsatolt területeket - pl. Szabadka közelségét. Különösen fájdalmas volt, hogy az elveszett népességből több mint hárommilliónyian magyar ajkúnak vallották magukat - közülük közel félmilliónyian Jugoszláviában.(6)
——Kiskunhalason is lezajlott a megemlékezés, - egyúttal végrehajtották a központi utasítást. Sajnos arról nem találtunk levéltári forrást, hogy spontán, egyéni elképzelések voltak-e a megemlékezéssel kapcsolatban.


Jegyzetek

(1)  A levéltári források közül a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunhalasi Részlegében található V. 274/a. Kiskunhalas Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Elnöki iratok elnevezésű fond 2/1920. számú dokumentumát használtuk fel, az idézetek is innen valók.
(2)  GERGELY Jenő-PRITZ Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. 2000. 35-36. o.
(3)  LEHÓCZKY György: Kiskunhalas Polgármesterei. In: Kiskunhalas Almanach. Szerk.: Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2002. 47. o.
(4)  A szöveget központozással idézzük (a forrás e nélkül olvasható). A Ráday-féle utasítás sajnos csak kézzel írt lila indigós másolatban található meg, második oldala teljesen olvashatatlan. A zárójeles kiegészítések a forrás feldolgozójától valók.
(5)  GERGELY Jenő-PRITZ Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. 2000. 47. o.
(6)  GERGELY Jenő-PRITZ Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. 2000. 47. o.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012