Fábián Borbála

A NAGY BAJAI TŰZVÉSZ EMLÉKEZETE

FÁBIÁN BORBÁLA
A NAGY BAJAI TŰZVÉSZ EMLÉKEZETE

 

"Szabadékos Baja mező város nincs többé; - mert abban f. e. május 1:én délutáni 1. óra tájban tűz támadván, annak hozzájárulván az uralkodott dühöngő szél is, egészen martalékjává lőn."(1)
——170 évvel ezelőtt 1840. május 1-jén Baja városa teljesen leégett. Néhány tucat ház maradt épen, a középületek közül csak a városháza és a várostól távolabb lévő só- és élelmezési raktár, valamint a kis-sumári erdő melletti lövészegyleti székház.
Baja 1840 előtt
Baja 1840 előtt
Ezek közül ma már egy sem látható. A városháza az 1840-es évek második felére olyan állapotba került, hogy elhatározták újjáépítését, de ezt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc meghiúsította.
Baja 1840 előtt
A régi városháza
1858-ban szabadult meg Baja a földesúri hatalomtól és 1862-ben vette meg a bajai uradalmat és a városban lévő uradalmi épületeket, többek közt a Grassalkovich-kastélyt, amibe átköltözött a városháza. A régi épület pedig a piac, vagyis a főtér nagyobbításának esett áldozatul.
——Az egykori Bárány utcában (ma: Táncsics Mihály utca) a városi vendégfogadó, a Bárány emeletes épülete leégett, de mellette a félköríves, az utca mai vonalában benyúló műemlékház épen maradt, hiszen a tulajdonosok a kijelölt egyenes szabályozási vonal ellenére tartották meg a házukat.
Az egykori Bárány utca
Az egykori Bárány utca
(Az 1850-es években ez a ház a város egyik tekintélyes kereskedőjéé Hirsch Lázáré volt.) A szomszédos Oroszlán utcában egy ház biztosan épen maradt - vagy csak a tetőzete sérült meg -, ez később Bogner pék háza lett.
A Bogner ház napjainkban
A Bogner ház napjainkban
Ehhez hasonló ház, az Alkotmány utcában látható. A Provália utcában (ma: Árpád utca) több ház is épen maradt, de az utca elejét - a főtérhez közelebbi részét elbontották, mert túl közel volt a Sugovica meredek partvonalához és már a XIX. században is többször okozott gondot a magaspart leszakadása. A dualizmus korszak szépítő tevékenysége tüntette el, változtatta meg a Kéményseprő, a Kaszárnya utca (ma: Czirfusz Ferenc) és a Szent Antal utca épen maradt házait. Csak a templomok új toronysisakjaikkal - és harangjaikkal - maradtak a régiek, őrizve XVIII. századi megépülésük formai jegyeit. A belvárosi templom melletti paplak homlokzata ma is őrzi az 1840-es tűzvész emlékét, egyben mementója a tűzvészt követő újjáépítésnek is.(2)
A belvárosi paplak homlokzata
A belvárosi paplak homlokzata
Az épített örökségen kívül az iratok, újságok és könyvek is őrzik ennek a tűzvésznek az emlékét. A tűzvészt követő hónapokban számtalan újságcikk, vers jelent meg erről a szomorú eseményről. Sokan gyűjtöttek az áldozatok javára. Például Csajághy Károly sombereki káplán az egyik beszédét nyomtatta ki a "bajai tűzkárosultak segedelmezésére".(3)
Csajághy művének borítófedele
Csajághy művének borítófedele
1841-ben idősebb Schönberger András aranyműves adta ki az özvegyek és árvák megsegítésére, a díszruhás polgárőrség új egyenruháira, valamint a kórház javára a tűzvész emlékkönyvét.(4)
Az 1841-es emlékkönyv címlapja
Az 1841-es emlékkönyv címlapja
Ezt a német nyelvű könyvet később többen használták a város történetének megírásához, de magyar nyelvű fordítását nem adták ki, csak 1940-ben a centenárium alkalmából az egyik helyi lapban jelent meg néhány szemelvény belőle.(5) 1998-ban megjelent az úgynevezett pacséri vőfélykönyv, amelynek utolsó lapjain fennmaradt 123 sornyi, "Baja városának siralmas története, amely történt 1840-dik esztendőben május első napján" című vers is jelzi(6), hogy a borzasztó bajai tűzvész emlékezete a XIX. században több helyen is fennmaradt. A városban évtizedekig őrizte a tűzvész emlékét a péntekenként fél kettőkor megkonduló harangok hangja.

› › ›

Jegyzetek

(1)  Rudics Dániel másodalispán a kalocsai érseknek. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XV. 33. Gyűjtemények. Bajai múzeumi gyűjtemény (Borsay-gyűjtemény). Ez a levél megjelent 1940-ben: "Baja mezőváros nincs többé; mert abban f. é. május 1-[j]én délutáni 1óra tájban tűz támadván , annak, hozzájárulván az uralkodott dühöngő szél is, egészen martalékjává lőn." ("A leégett Baja város felépítésére s megsegítésére száz év előtt folyó akciók aktái". Független Magyarság, 1940. máj. 24. 2. o.)
(2)  "E papLak LángVészI porát saInáLVa tekInték nagy LeLkek s azt VIIá s szebbé tennI sIetek : értők ezért forró szIV kVLDI IMáIT az Vrnak." - a felirat kronosztikon is, a paplak újjáépítésének dátumát az 1841-et jelentő római számokat rejti.
(3)  CSAJÁGHY Károly, 1840.
(4)  SCHÖNBERGER, Andreas, 1841.
(5)  Független Magyarság, 1940. ápr. 30-máj. 3.
(6)  BORÚS Rózsa, 1998. 129-132. o.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012