Fábián Borbála

„A SOROMPÓ MAGASBA LENDÜLT...”

80 éve történt Baja és Bajaszentistván egyesítése

FÁBIÁN BORBÁLA
„A SOROMPÓ MAGASBA LENDÜLT...”
80 éve történt Baja és Bajaszentistván egyesítése

 

A két település egyesítésére először 1919-ben került sor, mivel hiába volt Bajaszentistván Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye része, a megszálló szerb csapatok elfoglalták, hiszen már ekkoriban is összeépült Bajával. A Narodna Uprava(1) 1919. január 15-én a főispán óhajait és a közigazgatás érdekeit szem előtt tartva elrendelte, hogy „Bajaszentistván (Vancaga) község Bajához csatoltassék, s így ez a helység közigazgatási tekintetben ezentúl a városnak egy negyedét fogja képezni”. A község „Szentistván” néven lett a város X. kerülete.(2) A Bajához való csatolást a község nem kérte és tiltakozott ellene.(3) A szerb csapatok kivonulása után (1921) visszaállították a korábbi állapotot. Baja ugyanakkor csonka Bács-Bodrog megye központja, vármegyeszékhely lett. Nem telt el egy évtized és a város kezdeményezte Bajaszentistván átcsatolását Bajához. A Scitovszky Béla(4) belügyminiszterhez küldött beadványt megelőzte 1929-ben a bajai Független Magyarság című folyóirat hasábjain megjelent dr. Vojnics Ferenc,(5) Baja polgármestere által írt cikksorozat, amely később füzet alakban is napvilágot látott „Bajaszentistván válaszúton” címmel. Ez közgyűjteményekben megtalálható, nem ismert viszont a belügyminiszterhez küldött beadvány, ami az átcsatolási törvényhez vezetett.


Térkép a ࢮkettévágott&2221; településről
Térkép a „kettévágott” településről


1. Dr. Vojnics Ferenc polgármester felterjesztése a belügyminisztériumhoz

8417/kig. 1929

Nagyméltóságú M. Kir. Belügyminiszter Úr!

Baja város törvényhatósági bizottsága mély tisztelettel kéri Nagyméltóságodat, hogy Bajaszentistván nagyközségnek Baja város törvényhatósági területébe való átkebelezését az 1886. XXII. tc. 163-a alapján engedélyezni, illetve – Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nem várt ellenzése esetén – a törvényhozás útján kieszközölni kegyeskedjék.
——Bácsbodrog vármegye ideiglenese székhelye, Baja th.(6) város és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó Bajaszentistván nagyközség ugyanis egy földrajzi hellyé olvadt össze. – Az élet oly szoros gazdasági egységbe vonta a földrajzilag is összefüggő két közületet, hogy egy közös utcával kapcsolódnak egymásba. – Az utcának egyik oldala Baja s a másik Bajaszentistván.
——E való élettel szemben a közigazgatási helyzet pedig az, hogy Bajaszentistvánnak a főszolgabírája, járásorvosa 50 km-re Kalocsán, kir.(7) adóhivatala 77 km-re Halason; pénzügyigazgatósága 184 km-re Kecskeméten, árvaszéki és alispáni hivatala 210 km-re Budapesten, állatorvosa pedig 10 km-re Sükösdön van, – amikor mindezeket a hivatalokat és hatóságokat Baján is feltalálhatná.
——Ez a közigazgatási beosztás nemcsak a községi élet céljainak megvalósítását teszi nehézkessé, lassúvá és költségessé, és az állami közigazgatás jóságát és gyorsasságát is veszélyezteti, – a polgárokat pedig a létért, az anyagi és szellemi szükséglet beszerzéséért folyó küzdelmükben, ügyes-bajos dolgaik elintézésében, támogatás helyett nehézségek elé állítja.–
——Ezt a közigazgatási beosztást 1928. évi április hó 20-án, a képviselőházban, Nagyméltóságod is tarthatatlan állapotnak minősítette! –
——De az élet által követelt egységes közigazgatás hiányát Baja város közéleti viszonyai is megszenvedik.
——Járvány esetén, mikor gyors és erélyes intézkedésekre van szükség, a városi tiszti főorvos működési köre az utca egyik oldalán véget ér. A védekezés hatálytalan marad, mert az utca másik oldalán az ellenőrzést és állandó felügyeletet az 50 km távolságban székelő járásorvos kellő időben és mérvben gyakorolni kénytelen. – De megnehezíti a védekezés sikerét, a járvány gyorsabb elfojtását az is, hogy a Bajaszetnistvánon járványkórház hiányában a betegeket elkülöníteni nem lehet, és hogy a községnek fertőtlenítő berendezése sincs.
——A veszett ebek marása elleni védekezés is alig jár valamelyes eredménnyel. Ugyanis Baján, – a csaknem állandó ebzárlat ellenére, – évenkénti átlagban 60 marási eset fordul elő. Bajaszentistvánnak az ebzárlat foganatosítására nincs végrehajtó közege, s így arra kell következtetnünk, hogy a lehetetlen közigazgatási beosztás az oka a szomorú bajai statisztikának.
——Ezeket látva, országos viszonylatban is súlyos indokokkal alátámasztottan a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úr őméltósága külön átiratban kérte Baja és Bajaszentistvánnak egyesítését, illetve Bajaszentistvánnak a bajai törvényhatósági területbe való átkebelezését.
——Közegészségügyi szempontból a mai közigazgatási beosztással még az a veszély is állandósult, hogy a bajaszentistvániak hatósági felülvizsgálat nélkül, ellenőrizetlenül hozzák be Bajára a levágott állatok húsát.
——Az állati járványos és fertőző betegségek eredményes küzdelmek s az állandó ellenőrzések biztosítása végett a m. kir. földmívelésügyi
[sic!] miniszter úr őnagyméltóságának szakközege is előterjesztést tett Bajának és Bajaszentistvánnak egyesítése iránt.
——De államrendőrségi és helyi közbiztonsági érdekből is sürgős és szükséges az átkebelezés, mert a bajai államrendőrség megfigyelő, megelőző és nyomozótevékenységét a mostani közigazgatási beosztás megnehezíti. Ez okból a m. kir. államrendőrség kerületi főkapitánya is felterjesztéssel élt az egyesítés érdekében. A várossal összeépült községben ugyanis az állam és társadalom rendjének előfeltételeit megteremteni és biztosítani időközi csen[d]őrjáratokkal nem lehet.
——A rendőrhatóság az átkebelezés iránti felterjesztésében a helytelen és káros közigazgatási beosztásnak elrettentő példájaként említi fel, hogy, ha Bajaszentistván területén a Dunából holttestet fognak ki, a hullát csendőrjárőr őrzi mindaddig, amíg az 50 km távolságra fekvő Kalocsáról az elsőfokú rendőrhatóság kiküldöttje a szemle foganatosítása végett meg nem érkezik! –
——Bajaszentistvánnak átkebelezését azonban nemcsak magasabb közigazgatási szempontok követelik, hanem mindkét kerületnek, állami szempontból is fontos helyi érdekei is. –
——Baja városának a már említett közegészségügyi, közbiztonsági és állategészségügyi okokon kívül elsősorban a város fejlődési lehetőségének biztosítása végett van szükség a már valóra vált életközösség jogi elismerésére.
——Baja város ugyanis külterjesen épült, jelen terjeszkedési iránya kifogásolható, mert a mélyebb fekvésű, vizenyős területek a központias s közigazgatási szempontból is előnyösebb elhelyezkedést lehetetlenné tették. A magasabb s így építkezésre alkalmasabb és kívánatosabb terület már Bajaszentistván határában van, s illetve Bajaszentistván közvetlen szomszédságában fekszik, ahol szükségszerűleg
[sic!] tovább folyik a két közület teljes összeolvadása.
——De az átkebelezés a városra nézve főleg azért szükséges, mert a városi vízvezetéki előmunkálatok során a bajaszentistváni határban találták meg a vízszolgáltató telepeket s így fontos érdeke a törvényhatóságnak, hogy saját jogkörébe vonja azt a területet, amelyen mindkét közület egészségügyi s tűzbiztonsági követelményeit kielégítő közművet létesít.
——A dunai fürdőzés biztonsága szempontjából is felette sürgős lenne az átkebelezés. Ugyanis a fürdésre alkalmas partterületek, zátonyok nagyobb része Bajaszentistván határában van, ahol a fürdőhelyeknek kijelölése és a felügyelet gyakorlása az 50 km távolságban székelő kalocsai főszolgabíró illetőségi körébe tartozik.
——Pénzügyi szempontból is fontos érdeke Bajának az átkebelezés, mert a községgel teljesen összeépült s így a nagyarányokban elterjedt csempészését megakadályozni képtelen. –
——Az átkebelezés azonban a község érdekeit még fokozottabb mértékben szolgálja. Ugyanis a község saját erejéből törvényes kötelezettségeinek sem képes eleget tenni. – Nincs óvodája, jóllehet a tényleg óvóköteles gyermekek száma két óvóintézet felállítását tenné szükségessé. Nincs járványkórháza. Népiskolái az egészségügyi és tanügyi követelményeknek a legkisebb mértékben sem felelnek meg. Vágóhídja egy fabódé, amelyben a fertőzés lehetőség még fokozottabb stb.
——Átkebelezés esetén a bajai tüdőbeteg-gondozó, valamint az anya- és csecsemővédő és a nemibeteg-gondozó intézetek, gyermekotthonok áldásos működése Bajaszentistvánon is csökkentené az ottani, országos átlagban is igen magas gyermekhalandóságot és a tuberkulózis terjedését.
——A bajaszentistváni munkaképtelen szegények segélyezése s intézményes ellátása, gondozása és gyógykezelése az átkebelezéssel, a felsőbb hatóság által ismételten megdicsért szociálpolitikánk színvonalára emelkednék. – De fokozottabb lenne a bajaszentistváni hadirokkantak, hadiözvegyek ellátása s az árvák intézeti elhelyezése s általában a gyermekvédelem is. –
——Ezeknek a messze kiható szociális feladatoknak megoldására a községnek nincs anyagi ereje, míg Baja városa szegényügyi és népjóléti kiadásokra ez évben is 74 635 P(8) költségvetési fedezetet tudott biztosítani, tehát majdnem annyit, mint amennyi Bajaszentistván egész költségvetése.
——Az átkebelezés mindezeken felül még tűzrendészet, közbiztonság, vízellátás, közvilágítás, közművelődés és kereseti lehetőség szempontjából is érdekében áll Bajaszentistván polgárságának. –
——Mindez a bajaszentistváni polgárságnak fokozottabb teherviselésével sem járna, mert Bajaszentistván pótadója máris 67%, (amelyet 1930-ra 129%-ban kér megállapítani), Baja városé pedig változatlanul 50%.
——Tanulságos összehasonlítani a két közület vagyoni helyzetét.
——A község épületeinek összes leltári értéke 54 486 P. Ez az értékelés azonban túl magasnak látszik, amit bizonyít az, hogy egy, a vagyonleltárban 6800 pengőre becsült házat azóta 5080 pengőért adtak el.
——Mezőgazdasági ingatlanokban a községnek összesen 690 hold földbirtoka van, de ebből 405 hold legelő telekkönyvileg nem a község, hanem az úrbéresek tulajdonát képezi. A leltári ingatlanok értékelése azok forgalmi ára szerint történt és összesen 720 385 P-t tesz ki.
——Jogok és javadalmak cím alatt a községi vadászati jog szerepel, éspedig az évi bérösszegnek megfelelő 2050 P értékben.
——Ingóságok címe alatt a községháza, gazdaság, tűzoltóság, iskolák, leventék felszerelése és a tenyészállat-állomány vétetett fel 18 879 P értékben.
——Cselekvő tőkék és követelések alatt a háztartási alap és egyéb kisebb alapok pénzmaradványai, követelései szerepelnek összesen 32 411 P-vel.
——Az összes cselekvő vagyon értéke tehát a legújabb leltár szerint 828 214 P.
——Szenvedő vagyonként „Kiadási hátralékok” címén 24 766 P teher áll fenn, amelyek levonása után a község tiszta vagyona : 803 447 P.
——Elosztva e vagyonértéket a községi lakosság számával (8354 fő), fejenkénti, eszmei vagyonjutalékként mutatkozik 239 P 54 f!(9)
——Baja városának, – terhek levonás után – fennmaradó tiszta vagyona, az 1928-iki leltár szerint: 10 261 248 P, amely érték osztva a városi lakosság számával, a fejenkénti eszmei vagyonjutalék 462 P 56 fill!
——Azonban, ha a két leltár ingatlanértékelését nézzük, azt vesszük észre, hogy, amíg Baja város a szántók kat.(10) holdját 500 pengővel, addig a község 1500–1600 pengővel számította! Amíg a város a legelő kat. holdját 200 pengővel, addig a község 1000 pengővel értékelte és ez az arány minden művelési ágban hasonló! Az 1929. évi költségvetésünkre a miniszteri leirat meg is jegyzi, hogy a város ingatlanainak értékelése a forgalmi értéken alul marad. Ha tehát a leltárak alapján helyes összehasonlítást akarunk végezni, úgy azokat előbb egyenlő értékelési alapra kell hoznunk.

› › ›

Jegyzetek

(1)  Baján a megszállás idején szerb közigazgatást vezettek be, amelynek hivatalát Narodna Uprava-nak, azaz Nemzeti Igazgatóságnak nevezték.
(2)  Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) IV. 1407/i. Baja Város Tanácsának (1929-től Polgármesteri Hivatalának) iratai. A szerb megszállás alatt keletkezett iratok (a továbbiakban: IV. 1407/i.). 1387/1919., továbbá KNÉZY Lehel, dr.: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt (1918–1921). Baja, 1940. [reprint 2009.] 87–88. o.
(3)  BKMÖL IV. 1407/i. 2543/1919.
(4)  Scitovszky Béla (Budapest, 1878 – Budapest, 1959), országgyűlési képviselő, 1922-1926 között a Nemzetgyűlés elnöke, 1926–1931 között belügyminiszter.
(5)  Vojnics Ferenc, dr. (Szabadka, 1879–1962) 1915–18 és 1921–37 között Baja polgármestere. 1931-ben vezetéknevét Borbíróra magyarosította.
(6)  Törvényhatósági.
(7)  Királyi.
(8)  Pengő.
(9)  Fillér.
(10)  Kataszteri.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012