Fábián Borbála

TÓTH KÁLMÁN LEVELE BAJA VÁROSÁHOZ

FÁBIÁN BORBÁLA
TÓTH KÁLMÁN LEVELE BAJA VÁROSÁHOZ

 

Kevés Tóth Kálmán(1)-levél került be a Bács-Kiskun megyei levéltárba. Ez az egyetlen, a Tóth Kálmán költő, bajai országgyűlési képviselő személyével kapcsolatos iratokat tartalmazó gyűjteményben(2) található 140 évvel ezelőtti irat az, amely országgyűlési képviselői munkájáról szól. Az idén ünnepeljük Tóth Kálmán születésének és halálának évfordulóját. A költőről szoktunk megemlékezni, holott az egyik legnagyobb bajai lokálpatrióta volt. Egy róla szóló szállóige szerint: „Egy borsószemen a királyi palotát is letolná Bajára Tóth Kálmán”.(3) Ha a királyi palotát nem is tolta le Bajára, de a „szabad királyi” városi rang, vagyis a „törvényhatósági jog” eléréséhez segítette szülővárosát.


Tóth Kálmán portréja
Tóth Kálmán portréja

Baja város tanácsa 1848 után többször foglalkozott a magasabb városi rang megszerzésével. Ennek legnagyobb akadálya sokáig az volt, hogy a város földesúri függésben volt. Többéves előkészítő tárgyalások után 1858-ban (július 14-én) egyeztek meg a földesúrral gr. Zichy-Ferraris Bódoggal. Ferenc József 1858. július 17-i határozatával Baját városi rangra emelte. A járási cs. kir. főnökség augusztus 20-i rendeletében közölte Baja városával a kerületi hatóság augusztus 14-i rendeletét, amely szerint a város szeptember 1-jétől önállóan működik.(4) Ez csak részben valósult meg, mert egyik utolsó rendeletével a járási főnökség az aulikus nemest, Rónay Amadé újvidéki kerületi cs. kir. biztost nevezte ki Baja város tanácsfőnökévé, azaz polgármesterévé. Korábbi rangját megtartotta, azaz továbbra is cs. kir. kerületi biztosnak is nevezték.(5) A városi rangra emelés azt jelentette, hogy Baját kivették a községek sorából „és politicai ügykezelését illetőleg – a járási cs. kir. hatóságtól menten önálóságra” emelték. Ez azonban részben a fent említett ok miatt korlátozott önállóság volt. A politikai szabadság nem jelentette azt, hogy a bajai uradalom jogai és javadalmai, vásárjog, szőlődézsma, a földekkel, épületekkel együtt a városé lett volna. 1862-ben sikerült megegyezni az uradalom tulajdonosával ezek megvételéről. 1861-ben a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság megszüntetése után Baja ismét Magyarország része lett. 1866-ban felterjesztést tettek a szabad királyi városi rang elnyerésére, amely akkor függőben maradt. Az 1870. május 29-i tanácsülésen Loosz Zsigmond(6) főbíró indítványozta, hogy ismét kérjék a felvételt a szabad királyi városok közé.(7) 1870-ben azonban nem került a törvényhatósággal felruházott városok közé Baja.


Az említett Tóth Kálmán-féle levél a következőket tartalmazza:


Mélyen tisztelt képviselőtestület!


Ezóta bizonyosan megkapták, vagy meg fogják kapni legközelebb a belügyminiszter urnak a városok rendezéséről szóló rendeletét, mely s[z]ept[ember]. végéig volna végrehajtandó.
——De miután városunknak a törvény értelmében joga s akarata van királyi várossá lenni és alakulni, czélszerűnek és szükségesnek is látnám, ha egy föliratot méltóztatnánk intézni a belügyminiszter urhoz, melyben fölkérnék őt, hogy a szervezkedés czélirányos körösztül vihetése tekintetéből, legyen szives a város beczikkelyezését a sept. 14-dikén megnyilandó országgyűlésnek azonnal előterjeszteni, hogy aztán a kitüzött időre már mint királyi város szervezkedhessenek.
——Ugyanezen okból méltóztassanak egy föliratot a miniszterelnök urhoz is intézni, hogy miután a minisztertanács sorrendje tőle függ, legyen kegyes a czélirányos szervezkedés czéljából a királyi várositáséra folyamodott városok beczikkelyezését rögtön, az országgyűlés megnyitása után végrehajtani s e czélból e tárgyat a minisztertanácshoz (a hol minden törvényjavaslatnak előzőleg körösztül kell menni) mielőbb elővétetni.
——Illetékes körökben, a hol városunk királyi városítását legközelebb is szorgalmaztam, ae két fölirat eszközlését igen ildomosnak s a dolog mielőbbi körösztül vitelére nézve a legalkalmasabbnak tartják.
——Magamat a mélyen tisztelt képviselőtestület kegyeibe ajánlva vagyok


                                                                                           Tóth Kálmán
——B
[alaton]. Füred, aug 16. 871. (8)


A levél
A levél

Az 1871 augusztus 27-i tanácsülésen a levél felolvasása után határozták el, „hogy Baja városának a kir. városok sorába leendő felemelése és beczikkelyezése tekintetéből gr. Andrássy Gyula ministerelnök úr Ő nagyméltóságához úgy a magas Belügy ministeriumhoz is felterjesztés intéztessék.(9) Az ezután következő lépésekről a közgyűlési jegyzőkönyvek hallgatnak. Az ügy előrehaladását mutatja, hogy a következő év végén a hírlapi cikkek nyomán Hódmezővásárhely megkereste Baja városát azzal, hogy a törvényhatósági jog elnyerésére közösen küldjenek Pestre deputációt.(10) 1872-ben az ügy annak ellenére haladt előre, hogy augusztus elsején Loosz Zsigmond főbíró lemondott, mert a bajai kölcsönös kiházasító egylet csődbe jutott, ellene – mint az egylet elnöke ellen – pedig vizsgálat indult. A főbírói tisztet nem töltötték be. Néhány hónapig Rezsny János tanácsnokot, majd dr. Hauser Mór(11) képviselőt nevezték ki helyettes főbírónak.
——A főrendiház 1873. február 3-án a 80. ülésén megszavazta Baja és Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal történő felruházását.(12) Az indoklás szerint azért, mert „Baja város már 1858. évben az akkoron fennállott kormányszék közvetlen hatósága alá rendeltetett. 1866. évben pedig a magyar királyi volt helytartótanácshoz intézett felterjesztésében a királyi városok sorába leendő felvételét kérelmezte, mely kérelem azonban az említett kormányszék által a törvényhozás köréhez tartozónak nyilváníttatván, ennek folytán a kérdéses ügy függőben maradt. Baja város kedvező földrajzi fekvésénél fogva, mintegy hivatva van, hogy az alföld kereskedelmének gyúpontjává váljék. E város a legujabb népszámlálási kimutatás szerint 19 100 lakost számít, és pedig foglalkozás szerint van 40 pap, 34 állami, 5 megyei, 29 városi hivatalnok, 69 tanító, 347 tanuló, 28 ügyvéd, 11 orvos, 15 gyógyszerész, számos iparos, kereskedő. Kebelében van 1 takarékpénztár, 1 ipar- és kereskedelmi bank, 1 kölcsönös segélyező egylet, két temetkezési egylet létezik. A szellemi fejlődést előmozdítja egy jól rendezett királyi főgymnasium, két leánynövelde, két magán kereskedelmi iskola és három kaszinó.(13)
——Az 1873. március 22-i tárgyaláson Baja érdekeit a kalocsai érsek, Haynald Lajos képviselte. Bács-Bodrog megye is támogatta Baját. Mártonffy Károly(14) főispán azt hozta fel indokul, hogy a városnak nem kerül majd többlet kiadásába, mert már megvannak a hivatalai, és érdemes a rangra. A jogügyi bizottság javaslata ellenére a főrendiház is megszavazta mindkét városnak a törvényhatósági jogot. Az uralkodó I. Ferenc József április 8-án Bécsben írta alá a törvénycikket és április 15-én hirdették ki az országgyűlés mindkét házában.
——Baja már az első szavazás után, február elején ünnepelt. A jegyzőkönyv szerint: „Elnöklő h. főbíró(15) úr bemutatja városunk országgyűlési képviselőjének Tóth Kálmán úrnak távsürgönyét, mely szerint a' képviselőház városunk önálló hatósággá emelését f. évi február hó 1én tartott országgyűlésen elfogadta, inditványozza egyúttal, hogy országgyűlési képviselő Tóth Kálmán Úrnak ezen ügyben kifejtett ernyedetlen buzgalmáért a' közgyűlés elismerését fejezze ki.(16)


A törvényhatósági jogról rendelkező hirdetmény
A törvényhatósági jogról rendelkező hirdetmény

Jegyzetek

(1)  Tóth Kálmán (Baja, 1831 – Budapest, 1881) költő, újságíró, politikus, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja. A Bolond Miska című élclap és a Fővárosi Lapok című szépirodalmi lap alapítója és több éven át szerkesztője volt. Az 1850-es és 1860-as évek egyik legnépszerűbb költője és az irodalmi élet szervezője. 1865–78 között három cikluson keresztül képviselte Baját az országgyűlésben. Közéleti munkásságát szülővárosa egy 1894-ben emelt, a költőről mintázott szoborral ismerte el, amelyre az egész ország adakozott. (A szobor az egykori Bódog, ma Tóth Kálmán téren áll.)
(2)  Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XV. 23. Tóth Kálmán bajai költőre vonatkozó nyomtatványok gyűjteménye (a továbbiakban: XV. 23.).
(3)  „Tóth Kálmán és Baja”. Bajai Ujság, 1931. márc. 14. 2. o.
(4)  BKMÖL IV. 1103. Baja Város Községtanácsának iratai (a továbbiakban: IV. 1103.). 1858. évi jkv. 228. sz.
(5)  BKMÖL IV. 1103. 1858. évi jkv. 227. sz.
(6)  Loosz Zsigmond (1830–1908) ügyvéd, Baja város főbírája 1867–72 között.
(7)  Baja története a kezdetektől 1944-ig. Szerk.: Kőhegyi Mihály. Budapest, 1989. 260–261. o.
(8)  BKMÖL XV. 23.
(9)  BKMÖL IV. 1103. 1871. augusztus 27-i ülés 93. szám 113. o.
(10)  BKMÖL IV. 1105/b. Baja Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 82/1873.
(11)  Hauser Mór (?– Orosháza, 1911). 1874–82 között a város polgármestere volt. Ügyvédi pályafutását Loosz Zsigmond titkáraként kezdte.
(12)  Az 1872-ik évi szeptember hó 1-jére kihirdetett országgyűlés nyomtatványai. Főrendiházi irományok. II. kötet, 108. o.
(13)  Az 1872-ik évi szeptember hó 1-jére kihirdetett országgyűlés nyomtatványai. Főrendiházi irományok. II. kötet, 134. o.
(14)  Mártonffy Károly (Petrovác, 1821 – ?) A jogot Pápán végezte, 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát, majd Zomborban irodát nyitott. 1848-ban szolgabíróvá, majd a petrováci kerület országgyűlési képviselőjévé választották. 1849-ben néhány hónap börtön után szabadult. 1860-ban tiszti főügyésznek választották Bács-Bodrog vármegyében, majd ismét ügyvéd lett. 1871-ben nevezték ki Bács-Bodrog vármegye főispánjává. 1876-ig töltötte be ezt a tisztséget. (Országgyűlési almanach, 1886. Képviselőház. Szerk.: dr. Halász Sándor, Budapest, 1886. 115. o.)
(15)  A helyettes főbíró 1873-ban dr. Hauser Mór volt.
(16)  BKMÖL IV. 1401. Baja Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. 1873. évi jkv. 9. o.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012