Fábián Borbála

VAN KIT ÉRTESÍTENI...” – VÁSÁRI PLAKÁT 1883-BÓL

Adalék a bajai vásárok történetéhez

FÁBIÁN BORBÁLA
VAN KIT ÉRTESÍTENI...” – VÁSÁRI PLAKÁT
1883-BÓL
Adalék a bajai vásárok történetéhez


A bajai vásárok a 19. században országos hírűek voltak. A 19. század első felében ezért is nevezték a várost „kis Pest”-nek. Az első három országos vásárra a település a mezővárosi cím megerősítésekor 1714-ben kapott szabadalmat. Ezeket április 24-én, július 22-én és december 6-án tartották. A negyedik vásári szabadalmat 1801-ben szeptember 21-re a bajai uradalom kapta meg. „Leglátogatottabb országos vásárai a Szent György és a Szent Miklós napiak voltak. 1820-ban szerdai és szombati hetivásárra kapott szabadalmat.(1)
——Általában a vasút megjelenéséhez kötik a város – kereskedelmének – hanyatlását. Az 1880-as évekből kevés levéltári anyag maradt fenn Bajára vonatkozóan, ezért érdekes a vasút megjelenése előtti időből az alábbi forrás, mely arról szól, hogy kiket „értesítettek” a bajai vásárok pontos időpontjáról.(2) Az irat felzetéből kiderül, hogy a plakátot 300 példányban nyomtatták ki. A plakát szövege a következő volt:
Baja szab. kir. városában az 1883ik évi országos vásárok az alább írt időben fognak megtartatni
——1. „Bálint” vásár február hó 11. és 12én
——2. „Szt. György” vásár april hó 22 és 23án
——3. „Magdolnai” vásár julius 22 és 23án
——4. „Máté” vásár szeptember 16 és 17én
——5. „Miklós” vásár december 2 és 3án
                      Baja, 1883 január hó 25én
(3)

A plakát hívta fel a figyelmemet arra, hogy ezen nem négy, hanem öt vásár nap szerepel. Könnyen kideríthető volt, hogy melyik az új vásár időpont, mert ez a legelső a plakáton. Mióta van 5 vására a városnak? A reformkorban és 1860-ban is négy vásár volt (a Bálint napi még nem volt),(4) ahogy az 1877. évi naptár szerint is.(5) 1879-ben kapta az ötödik vásárt a város. Az 1880-as évek előtti kalendáriumokban csak 4 országos vásár szerepel,(6) ez az adat szerepel a város történetét feldolgozó monográfiákba is, ennek ellenére a Magyar Néprajz Anyagi kultúra című kötetébe úgy került be, hogy már 1801-től (!) 5 vására volt a városnak.(7) A kalendáriumokból lehet tudni, hogy a vásárok Baján is – legalább – két naposak voltak, ugyanis az állatvásárokat a vásár napja előtt tartották. Az egyik 1882-es naptár rávilágít arra is, hogy az új vásár napot másként kezelték mint a régieket, ugyanis a régi bajai vásár napok esetében ragaszkodtak a hagyományokhoz, vagyis „ha a négy utóbbi határnap valamelyike hét közepébe esnék: akkor az illető vásár a megelőző vasárnapon tartatik.(8) Ezeket tehát együtt kezelték, míg az új vásárnapot külön, bár mindegyiknél vasárnap volt vásár nap. A határnapok: „február 14-ét megelőző vasárnap”, április 24., július 22., szeptember 21 és december 6. volt.
——Érdekes módon éppen 1880-ból maradt fenn a „Bálint napi” vásári plakát, amit szintén 300 példányban nyomtattak ki.(9) Sajnos a plakát mellett nem maradt fenn, hogy hova küldték szét.
——Az 1883-as irat felzetén szerepel, hogy január 25-én adták ki nyomtatásra, és már két nappal később kiküldték az első értesítéseket. Az iratból az is kiderül, hogy kiknek küldték ki az értesítéseket. A címzetteket már az iratban, mely valójában egy feljegyzés, külön csoportosították. Az első csoportot a helyben értesítendők alkották, nekik csak február 5-én adták ki kézbesítésre. A kapitányságokra január 27-én, a szolgabíróságokra január 28-án és a községek elöljáróinak január 29-én és 30-án küldték az értesítést, azaz a vásári hirdetményt.(10)
——Az alábbi táblázatban foglaltam össze, hogy kiknek küldték el a vásárhirdetést. A települések neveit az eredeti sorrendben és helyesírással szerepelnek, néhány település nevét, azért különítettem el a táblázatban egy üres sorral, mert ezeket az iratban valamiért külön szerepelnek, valószínűleg kimaradtak a felsorolásból és ezt csak később pótolták.

Kapitányság
Szolgabíróság
Községek elöljárói
Budapest (5 példány)
Mohács
Akasztó
Vác
Paks
Esztergom
Dunaföldvár
Császártöltés
Kúnszentmiklós
Hajós
Alsó Dabas
Kecel
Cegléd
Nagykőrös
Duna-Vecse
Sükösd
Kecskemét
Kalocsa
Szeged
Kis-Kőrös
Szeremle
Makó
Kalocsa
Bonyhád
Bátya
Debrecen
Dombovár
Bogyiszló
Pécs
Dusnok
Siklós
Fajsz
Dordás[?]
Foktő
Pécsvárad
Miske
Sásd
Uszód
Apostag
Pécs
Dunapataj
Kaposvár
Dömsőd
Székesfehérvár
Dunavecse
Veszprém
Kis Harta
Solt
SzalkszentMárton
(Kiskun)félegyháza
Tass
 
Ordas
 
Dunaegyháza
 
 
Szegszárd
 
 
 
 
 
Őcsény
 
 
Tolna
 
 
Várdomb
 
 
Bonyhád
 
 
Zomba
 
 
Závod
 
 
Paks
 
 
Dunaföldvár
 
 
Fadd
 
 
Györköny
 
 
 
 
Medina
 
 
Simontornya
 
 
Tamási
 
 
Dombóvár
 
 
Báta
 
 
Bátaszék
 
 
 
 
Alsónyék
 
 
Dárda
 
 
 
 
 
 
Villány
 
 
 
 
Babarc
 
 
 
 
Mohács
 
 
Somberek
 
 
Dunaszekcső
 
 
[?](12)
 
 
Kékesd
 
 
 
 
Pécsvárad
 
 
Lebény?
 
 
 
 
Bátmonostor
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Katymár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vaskut
 
 
 
 
 
 
Csávoly
 
 
 
 
Kisszállás
 
 
Kunbaja
 
 
Madaras
 
 
 
 
Mélykút
 
 
Rém
 
 
Felsőszentiván
 
 
Tataháza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Új-Verbász(21)
 
 
Ó-Verbász(22)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Dorozsma
 
 
Kiskunmajsa
 
 
Kis-Telek
 
 
Vajszló
 
 
 
 
Cséb
 
 
Ó és Uj Futtak
 
 

Ez a táblázat azt mutatja meg, hogy honnan vártak vásárlókat – és eladókat – a bajai vásárba. Különösen a községi elöljáróknak szóló értesítések pontosítják azt a kört, hogy honnan érkeztek a bajai vásárokba. Egy 1860-as évekbeli forrás a vásárolt árukat és mennyiségüket pontosan feltünteti, de a környékbeli falvak kivételével a többieket csak általánosságban: pl. Tolna megyéből, Szabadkáról, Kunságból. A táblázatban 26 Kapitányság, 31 szolgabíróság és 145 település neve szerepel. A kapitányságok a szomszédos megyék törvényhatósági jogú városai, valamint Duna menti városok: Budapest, Vác, Esztergom, Révkomárom (ma: Komarno), Pozsony, Zimony, Vukovár, Eszék. Néhány távolabb fekvő település jelzi a bajai kereskedők kapcsolatait:

——keletről: Makó, Arad, Debrecen, Nagyvárad, Temesvár

——nyugatról: Kaposvár, Székesfehérvár, Veszprém.

——Felvidéki, erdélyi vagy Horvátországi város nincs a felsorolt városok között. A keletiek az alföld nagy vásár központjai a korszakban.

——A szolgabíróságok csak a város közvetlen környékére, vagyis a szomszédos megyékre terjednek ki, tehát, a baranyai és tolnai települések mellett Pest–Pilis–Solt–Kiskun megyeiek és a természetesen Bács–Bodrog vármegye összes szolgabírósága szerepel. A községek is hasonló sorrendben szerepelnek a felsorolásban. A különbség csak annyi, hogy a Bács–Bodrog vármegyei településeknek egy nappal később (január 30-án) küldték el a plakátokat, mint a többinek.


A Magyar Korona országai 1847-ben
A Magyar Korona országai 1847-ben

A forrás negyedik részét a helyben értesítendőket egy külön táblázatban mutatom be, mert itt elsősorban nem helyekről, hanem személyekről van szó – és ezért kell beazonosítani, hogy kik lehetnek az értesítettek. A társadalmi egyletek és szállodák mellett a megtalált személyek többsége kocsmáros vagy vendéglős volt.(27) Ez választ ad, hogy miért éppen őket értesítették, hiszen a vásárra érkezők többsége a kocsmákban, vendéglőkben frissült fel. Itt ünnepelték meg a jól sikerült vásárt, illetve néhányan itt találkoztak ügyfeleikkel. A szállodákban – pl. Nemzeti Szálló, Bárány – és a vendégfogadókban a messzebbről érkezettek szállást is kaptak. Hasonló találkozási pontok voltak a város egyesületei – melyek nemcsak a társadalmi, hanem az üzleti élet meghatározói is voltak: Uj Kaszinó, bajai Polgári Olvasó Egylet, Nemzeti Casino és a város gazdasági életének segítő – irányító egyesülete a Kereskedelmi Kaszinó.(28)

Az értesített neve
foglalkozása
Uj Kaszinó
 
Nemzeti Szalló
 
Farkas Benő
 
Diczendy
 
Binder [János]
vendéglős
Wagner [Ferenc]
kocsmáros
Szud?
 
Ru?
 
Lenhardt [Gellért]
kocsmáros
Lengyel József
kocsmáros
Lengyel János
kocsmáros
Mikosevics Sándor
 
Mojzes János
cipész
Mojzes Péter
 
Va? Mátyás
 
özv. Lautné
Lauth Ádámné gabonakereskedő és korcsmáros
Eckert (Keresztély?)
vaskereskedő
Kovács József (fődi)
szatócs és korcsmáros?
Polg. olv. Egylet(29)
 
Uj világ
kocsma
Guggerberger [Gusztáv]
kocsmáros
?
 
özv. Hausman
 
Hevér?
 
Nemzeti Casino
 
Bárány
szálloda
Kovács József
 
Kricsmehr
 
Kovács László
 
Jung Mihály
 
? András
 
Pfeifer Gáspár
kocsmáros
Wernlné?
 
Bruck Izidor?
szatócs és korcsmáros
Zöldfa
kocsma
Beyer Mihály
vendéglős?
Csik[?] =Czich Henrik
korcsmáros
Gebhardt Pál
kocsmáros
Hamhaber Tamás
kocsmáros
Pfeil József
kocsmáros
Engelsman József
kocsmáros
Molnár Sándor
 
Drégely [Mihály]?
kocsmáros és olajsutus
Bernáth G
 
Králik György?
 
Sböl Mátyás
kocsmáros
Schäffer János
téglás(30)
Keresk.(31) Casino
 
Gergely Benő
szatócs, korcsmáros és sertéskereskedő

A felsorolásban 202 település név szerepel, amelyből csak néhány van, amelyik kétszer is szerepel (szolgabíróságok és a községek elöljárósága oszlopban is), ezekhez kapcsolódik 49 helyben értesítendő, tehát a felsorolás alapján összesen 251 plakát címzettjét, tehát, hogy kit értesítettek a bajai vásár időpontjáról lehet meghatározni az iratból. A 300 plakátból csak 45 sorsa marad az iratból ismeretlen, mert Budapestre 5 plakátot küldtek. Az 1883-as iratból tehát megismerhettük, hogy kiket tudósítottak a bajai vásárok időpontjairól.


Jegyzetek

(1)  FÁBIÁN Borbála: A bajai „phőnix”. Egy kereskedőváros pusztulása és újjáéledése a reformkorban. In: Bácsország, 2010/3. 64. o. BALÁZS KOVÁCS Sándor: A Tolna megyei Sárköz és rokon településeinek kapcsolatrendszere a 17–20. században. In: Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. Szerk. GAÁL Attila. Szekszárd, 2006. 188. o.
(2)  A vásári plakát a legelterjedtebb vásár hirdetési forma volt a 19. század harmadik harmadában, a nyomtatványok általános elterjedésének időszakában. DANKÓ Imre: A vásárhirdetés (Vásári plakátok). In: Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971. Debrecen, 1972. (a továbbiakban: DANKÓ, 1972.) 390. o.
(3)  Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BKML) IV. 1417/a. Baja Város Rendőrkapitányi Hivatalának iratai. Rendőrkapitányi iratok. (a továbbiakban: IV. 1417/a.) 501/1883.
(4)  „apr. 24. jul. 23. sept. 21. Miklós” Bajai Naptár 1860-ra. Szerk. KOLMÁR József. Baja, 1860. 84. o. Például Fényes Elek írta Baja „nevezetes országosvásárait (24. apr., 22.– jul., 21. sept. és 6. dec.) még pesti és bécsi kereskedők is látogatják” FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára. I. kötet. Pest, 1851. 69. o. A kalendáriumokban általában a naptári napokat adták meg és a vásárplakátokon szerepelt a vásárok elnevezése, ami „legtöbbször a vásáridőpont szentjének nevére utal”. DANKÓ, 1972. 393. o. Az 1883-as bajai plakát is ebbe a csoportba tartozik.
(5)  „Atheneum” nagy képes naptára az 1877-dik évre. Budapest, é. n.
(6)  Például ez az adat került be az 1880. évre szóló Megnővített közhasznú nemzeti vagy hazai kalendáriomba is.
(7)  http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/215.html#222
(8)  Az „Athenaeum” nagy képes naptára az 1882-dik évre. Szerk. CONCHA Károly. Budapest, é. n. Ez a megkülönböztetés később is megmaradt, például az egyik 1914-es naptárban is így szerepelnek a bajai vásárok. Bács-Bodrog-vármegyei Egyetemes Naptár 1914. évre. Szerk. LÉVAI Aladár. Óbecse, 1914. 178. o.
(9)  MNL BKML IV. 1417/a. 351/1880.
(10)  MNL BKML IV. 1417/a. 501/1883.
(11)  Lánycsók sokac (horvát) neve.
(12)  Nem sikerült elolvasni és beazonosítani ezt a település nevet.
(13)  Gádor
(14)  Küllőd
(15)  Bácskertes
(16)  Regőce
(17)  Szilberek
(18)  Szentfülöp
(19)  Német; A három Palánka község a 20. században egyesült.
(20)  Bácskossuthfalva
(21)  Már szerepelt a listán korábban!
(22)  Már szerepelt a listán korábban!
(23)  Magyarkanizsa
(24)  Liliomos
(25)  Dunabökény német neve.
(26)  Gombos
(27)  A személyek beazonosítása csak hozzávetőleges, ugyanis nem sikerült minden nevet beazonosítani. Egyes nevek esetében pedig több személy is viselhette ugyanazt a nevet.
(28)  FÁBIÁN Borbála: Kaszinói élet – a kaszinók élete Baján a 19. században. In: 7. országos interdiszciplináris Grastyán konferencia előadásai. Szerk: RAB Virág, SCHWARZWÖLDER Ádám, VARGA Mónika. Pécs, 2009. 64–72. o.
(29)  Bajai Polgári Olvasó Egylet
(30)  Schäfer Antal és György is kocsmáros volt!
(31)  Kereskedelmi

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012