Gyenesei József

A BAJAI ZSINAGÓGA FELÚJÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETE

GYENESEI JÓZSEF
A BAJAI ZSINAGÓGA FELÚJÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETE

 

A bajai zsinagóga 1842 és 1845 között késő klasszicista stílusban épült, és átadásakor az ország akkori legnagyobb méretű zsinagógájának számított. Korábban egy szerényebb imaház állt a helyén, amely azonban az 1840-es nagy bajai tűzvész során számos egyéb épület mellett szintén leégett. A város virágzó kereskedelmi életének köszönhetően nagyszámú és tehetős zsidó közösség élt a városban, amely az új zsinagóga tervezésére a jó nevű pesti építészt, az akkor még Baján lakó, Frey Lajost kérte fel.(1) Az épület felavatása jelentős esemény volt a magyar zsidóság életében, ugyanis első alkalommal avattak zsinagógát hazánkban magyar nyelvű avatóbeszéddel, amelyet Steinhardt Jakab aradi főrabbi mondott el.(2) A környező házak közül kiemelkedő zsinagógaépület utcai homlokzatán az „Egyedül az Istennek” magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: „Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja”. A belső teret a két oldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frízének felirata héber betűs, fordítása: „Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam”. Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.(3)
——A második világháború idején, 1944 májusában a bajai és a környékbeli zsidóságot deportálták. Csak néhányan tértek haza, az imaházat nem használták, a gazdátlanná vált épület állapota egyre romlott. A bajai zsinagógának építészeti értékéhez és a városszerkezetben elfoglalt helyéhez méltó hasznosítására vonatkozó elképzelés már a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1972. augusztus 16-án tartott ülésén is megfogalmazódott, amikor a testület első ízben tárgyalta a megye műemlékvédelmének helyzetét.(4) A vb határozatban utasította építési és művelődési osztályát a megyei műemlékvédelem irányelveit és feladatait tartalmazó terv elkészítésére. Műemlékvédelem-fenntartás, -hasznosítás Bács-Kiskun megyében címmel a következő évben elkészült másfélszáz oldalas komoly tanulmány a zsinagógát azon műemlékek sorában említette meg, amelyeknek jelenlegi tulajdonosai számára az épület helyreállítása és használata nem gazdaságos, ezért tőlük ez a jövőben sem várható, így ezen objektumok megmentését azok tulajdonjogának megszerzésével kell kezdeni.(5) A könyvtárként hasznosítani kívánt zsinagóga esetében a bajai városi tanács ekkor már tárgyalásokat folytatott az izraelita hitközséggel az épület megvásárlása ügyében, az adásvételi szerződés megkötésére 1974. július 31-én került sor.(6) A BÁCSTERV 1976-ban készített ugyan egy tanulmánytervet, amely szerint egy újonnan felépítendő könyvtári épülethez kapcsolódott volna a helyreállított zsinagóga, de e nagyszabású elképzelést a magas költségigények miatt végül elvetették.(7) A pénzügyi források elégtelensége miatt ezt követően hosszú ideig nem történt konkrét előrelépés a felújítás ügyében.(8) A holtpontról a Gazdasági Bizottság 10 092/1981. számú határozata segített elmozdulni, amely alapján 1982-től kezdődően, a VI. ötéves terv időszakában pályázati rendszerben lehetőség nyílt állami támogatás elnyerésére az üres és rosszul hasznosított kastélyok, valamint más műemléki középületek végleges helyreállításához, célszerű rendeltetésének kialakításához.(9) Az ún. kastélyprogram megyei kapcsolattartóinak 1981. december végi értekezletét követően a rendelkezésre álló támogatási keret, valamint az ország műemléki állományának ismeretében nyilvánvalóvá vált, hogy Bács-Kiskun megye esetében legfeljebb két épület rendbetételéhez van reális esély központi segítséget szerezni. Ennek megfelelően a megyei tanács építési osztálya 1982 januárjában csak a bajai zsinagóga, valamint a kalocsai volt kanonoki ház felújításának pénzügyi terveit terjesztette fel az Országos Műemléki Felügyelőséghez.(10) A pályázók a zsinagóga építési munkálatainak várható költségét 20 millió forintban állapították meg, amelyből a tanácsi szervek kötelezettségvállalása 12 millió forintnyi összegre terjedt ki, a fennmaradó összeget pedig a Gazdasági Bizottság keretéből igényelte meg Baja városa.(11) A zsinagóga tervelőkészítő tárgyalására ezzel egy időben az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Osztályán került sor, az OMF, a tervezett beruházás lebonyolításra felkért BÁCSBER, a BÁCSTERV, valamint könyvtáros szakma képviselőinek részvételével.(12) Az ülésen meghatározták a hasznosítási terv kidolgozása során figyelembe veendő szempontokat. A jelenlevők, tekintettel az épület műemléki jellegére, abban is megállapodtak, hogy a zsinagóga külső-belső építészeti megjelenésében nem szenvedhet változtatást a felújítás során.(13)
——A beruházási program 1982 tavaszára készült el, de határidő- problémák miatt a feladattal eredetileg megbízott BÁCSTERV helyett végül a KÖZTI munkatársai készítették el azt, amelyben a tervező, Tornai Endre(14) két alternatívát dolgozott ki az átalakításra vonatkozóan.(15) A költségesebb megoldás szerint a zsinagóga légterében egy – a falaktól statikailag független – üveg-acél szerkezetű, 50 ezer kötet befogadására képes repozitóriumot helyeztek volna el.(16) A kivitelezés során végül az április 8-ai tervtárgyaláson elfogadott olcsóbb elképzelésnek megfelelően az épület alápincézésével, gördülő polcos állványzat kialakításával oldották meg a könyvtári állomány elhelyezését. A zsinagóga felújításának és átalakításának beruházási programját a Bajai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága április 29-ei ülésén 26,4 millió forintos költségelőirányzattal hagyta jóvá, a kiviteli tervek elkészítésének határidejét 1982. július 30-ában jelölte meg. A testület egyúttal utasította a tervosztályt az állagmegóvási munkák mielőbbi megkezdésére. Ez indokolt is volt, mert a megnövekedett közúti forgalom, valamint a nem megfelelő csapadékvíz elvezetésből származó egyenlőtlen süllyedés miatt az épület falán és boltozatán már repedések jelentek meg. A tetőszerkezet állapota a rovarkárok, a gombásodás, valamint mechanikai sérülések következtében pedig kritikussá vált.(17) A felújítás végül csak 1982 második felében kezdődött meg, amelyben valószínűleg az is közrejátszott, hogy a tárgyévre előirányzott központi források a tervezetthez képest késve nyíltak meg.(18) A levéltári forrásokból az is kiderül, hogy problémák és nehézségek a rekonstrukció során a későbbiekben is jócskán adódtak. Rögtön a kivitelezési munkálatok kezdetén gondot okozott, hogy a tetőszerkezet új elemei anyagbeszerzési problémák miatt nem készültek el időre, ezért a födémcserére csak a következő év őszén került sor. A tető lefedését azonban a tél beállta előtt nem sikerült befejezni, mivel a szükséges 45 ezer darab piros hódfarkú cserepet addigra még nem tudta leszállítani a gyártó. A mennyezeti freskók és az egész zsinagóga védelme érdekében természetesen gondoskodni kellett az épület tetőzetének téliesítéséről.(19) Az érvényben lévő importkorlátozó intézkedések miatt a falak vegyi szigeteléshez szükséges anyagok megvásárlását is csak csúszásokkal sikerült lebonyolítani.(20) A pincetömb kiemelésekor jelentkező talaj- és épületállékonysági problémák miatt pedig – jelentős többletköltséggel – talajszilárdítást kellett végezni.(21) Problémát okozott a munkavégzés folyamatosságában és intenzitásában, hogy a Bajai Lakberendező Építő és Vasipari Szövetkezet változó létszámmal dolgozott a beruházáson.(22) Egy alkalommal a kivitelezők gondatlan munkavégzése során okozott károk elhárítása ügyében kellett megkeresést intéznie a bajai tanácselnökhöz az Országos Műemléki Felügyelőségnek.(23)
——A közel négy évig tartó rekonstrukció során az egykori zsinagóga átalakításával 841 m2 nettó alapterületen 140 ezer kötet elhelyezésére alkalmas könyvtár kialakítása történt meg, amelynek teljes bekerülési költsége kevés híján elérte a 36 millió forintot.(24) A helyreállítás tényleges költsége a tervezői költségvetésben megállapított összeget közel 10 millió forinttal haladta meg, amelynek számos oka volt. A pincetömb kialakításakor szükségessé vált talajszilárdítás, az épületnek fél méter vastag vasbeton koszorúval, a karzatnak pedig gerendák befűzésével történt megerősítése előre nem tervezett kiadásokat eredményeztek. Számos munkafázis, így például az épület díszítő-festő, külső-belső gipsz- és ötvösmunkái, valamint a könyvtár bútorzatának elkészítése és beszerelése csak becsült összeggel szerepelhettek a tervezői költségvetésben, amelyek az eredeti elképzelésektől elérően végül nagyobb összegeket emésztettek fel.(25)
——Az épület ünnepélyes átadására 1985. október 22-én került sor.(26) A gyönyörűen felújított bajai zsinagógában azóta az Ady Endre Városi Könyvtár működik.



Melléklet

A bajai zsinagóga rekonstrukciós költségei

  Építőmesteri munkák (BLÉVISZ) 19 634 (27)
  Talajszilárdítás 1 926  
  Vegyi szigetelés 1 324  
  Beépített bútor (Bácska Bútoripari Vállalat) 5 832  
  Külső-belső gipsz munka + tóra díszítő festése 437  
  Mennyezet díszítő festése 550  
  Gördülő könyvtároló 961  
  Külső-belső feliratok 352  
  Ötvös munka (csillárok, falikarok, karnisok) 1 734  
  Kereskedelmi mobil bútor 280  
  Telefon 40  
  Tervezés, tervezői művezetés 1 983  
  Lebonyolítási díj, egyéb költségek 727  
   
  Rekonstrukció összesen: 35 780  

Forrás: BKMÖL XXIII. 9. 20 110/1986. A zsinagóga rekonstrukciójáról készített összefoglaló értékelés 3. számú melléklete. Egyoldalas, géppel írt, a Bajai Városi Tanács VB. Tervosztály vezetőjének aláírásával hitelesített tisztázat.

Jegyzetek

(1)  Frey Lajos (1829–1877), építész. Bécsben végzett építészeti tanulmányai után Baján telepedett le. A 1840-es bajai tűzvész után a város jórészt az ő tervei alapján épült újjá. Az 1850-es években Pestre költözött, ahol számos klasszicista, majd romantikus stílusú épületet tervezett.
(2)  Steinhardt Jakab (1818–1885), zsidó rabbi. Az 1843-as országgyűlés eseményeiről a Hírnök című kőnyomatos lap szerkesztőjeként készített tudósításokat. Chorin Áron halála után őt hívták meg az aradi főrabbi-állásra, ezt követően negyven éven át a város vallási és művelődési életében meghatározó szerepet játszott. Az izraeliták 1868-as kongresszusán a haladópárt egyik vezére volt, részt vett az Országos Rabbiszeminárium létesítésében, emellett kiváló hitszónok volt.
(3)  A zsinagóga történetének fontosabb adatairól az épületben működő Ady Endre Városi Könyvtár honlapján lehet olvasni. Internet: http://www.vkmkbaja.hu/node/6 (2010. október 27.)
(4)  Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XXIII. 1/a. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. Ülésjegyzőkönyvek. 1972/12. k. 63. p.
(5)  Műemlékvédelem fenntartás, hasznosítás Bács-Kiskun megyében. Kecskemét, 1973. 9. p. A zsinagóga megvásárlását egyébként a megyei tanács végrehajtó bizottságának 41/1974-es számú határozata is szorgalmazta.
(6)  Uo. 23. p.; BKMÖL XXIII. 9. A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. Építési Közlekedési Vízügyi (Város és Községgazdálkodási) Osztályának iratai (a továbbiakban: XXIII. 9.). 12 045-2/1975.
(7)  BKMÖL XXIII. 9. 20 757/1982.; A BÁCSTERV 1976-os hasznosítási javaslatát két évvel megelőzően a Városépítési Tudományos Tervező Intézet készített hasonló anyagot, amely azonban nem tartalmazta a zsinagóga bebútorozásának tervét, így a könyvtár elhelyezésének problémáját nem oldotta meg. BKMÖL XXIII. 9. 12 351/1983.; A Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat (rövidítve: BÁCSTERV) 1960-ban a megye első tervezőintézeteként jött létre.
(8)  Arról, hogy a felújítás munkálatai erőforrás hiányában hiúsultak meg, lásd: BKMÖL XXIII. 9. 2560/1981., amely a 12 351/1983. szám mellett került az irattárba, hasonlóképpen az alábbiakban hivatkozott iratokkal együtt.
(9)  A Gazdasági Bizottságot a Minisztertanács 1024/1980. (VII.15.) számú határozata hívta életre az éves népgazdasági terv végrehajtásához szükséges folyamatos állami irányítás, az egyes gazdaságirányító szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek) tevékenységének összhangját szolgáló döntések meghozatala, az éves népgazdasági terv végrehajtása során a szabályozók operatív eszközeinek egymással és a terv célkitűzéseivel részleteiben is összehangolt működtetésének biztosítása érdekében.
(10)  BKMÖL XXIII. 9. 20 138/1982.; Az 1957-ben létrehozott Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) a gyakorlati műemlékvédelmi munkák (kutatás, tervezés, kivitelezés, helyreállítás, restaurálás stb.) mellett szakmai felügyeleti és hatósági teendőket látott el a műemlékvédelem területén.
(11)  BKMÖL XXIII. 9. 20 162/1982.
(12)  A Bács-Kiskun Megyei Beruházási Vállalatot (rövidítve: BÁCSBER) 1964-ben alapította a megyei tanács.
(13)  BKMÖL XXIII. 9. 20 162-2/1982.
(14)  Tornai Endre a bajai zsinagóga felújítás során végzett tervezői tevékenységéért 1987-ben Ybl Miklós-díjat kapott.
(15)  A Középülettervező Vállalatot (rövidítve: KÖZTI) 1949 októberében alapították, 1991 óta részvénytársasági formában működik.
(16)  BKMÖL XXIII. 9. 20 757/1982.
(17)  BKMÖL XXIII. 502/a. Baja Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának iratai. Ülésjegyzőkönyvek. 1982. évi 2. kötet.
(18)  BKMÖL XXIII. 9. 20 138-4/1982.
(19)  BKMÖL XXIII. 9. 15 913/1983.
(20)  BKMÖL XXIII. 9. 20 162/-8/1982.
(21)  BKMÖL XXIII. 9. 12 351-5/1982. Az injektálást a budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalat végezte.
(22)  BKMÖL XXIII. 9. 15 913/1983.; A Bajai Lakberendező Építő és Vasipari Szövetkezetet (rövidítve: BLÉVISZ) 1951-ben alapították.
(23)  BKMÖL XXIII. 9. 12 351-6/1983.
(24)  A zsinagóga felújításának teljes bekerülési költsége 35,78 millió forint volt.
(25)  BKMÖL XXIII. 9. 20 110/1986.
(26)  „Új könyvtár a régi zsinagógából”. Petőfi Népe, 1985. október 23. 1. o.
(27)  Az összegek ezer forintban értendők.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
 
BKMÖL ©  2010-2012