Hajagos Csaba

ÓH ÁLDOTT SZENT JOBBKÉZ...
A Szent Jobb országjárásának kecskeméti állomása

HAJAGOS CSABA
ÓH ÁLDOTT SZENT JOBBKÉZ...
A Szent Jobb országjárásának kecskeméti állomása


Állam és egyház „kéz a kézben”

Kilencszáz éves történelmi és vallási hagyomány, a nemzeti kegyelet és köztudat ereje hozott ide bennünket, nagy nemzeti ereklyénknek, apostoli Szent István királyunk Szent Jobbjának országjárása alkalmából.(1) 1938. június 27-én, ezekkel a szavakkal köszöntötte Szabó Iván kormányfőtanácsos a Kecskemét városába érkezett nemzeti ereklyét és a vele együtt utazó kíséretet. A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és Szent István, első magyar királyunk halálának 900. jubileuma alkalmából rendezett országos megemlékezések egyik leglátványosabb, az ország minden pontján nagy tömegeket megmozgató eseménye, „a Szent Jobb országjárása” volt.(2) A kettős szentév során a kormány a katolikus egyházzal, az események megszervezésében és lebonyolításában olyan szoros és konstruktív együttműködésre törekedett,(3) amelyben együtt mutatkozott meg a nemzeti és keresztény jelleg, a Szent István-i államalapító szellemiség, az állam és az egyház „kéz a kézben” történő szerepvállalása.(4) A nemzeti összetartozást és Szent István-i eszmeiséget is jól szimbolizáló, a Szent Jobbot szállító, kifejezetten erre az évfordulóra tervezett és gyártott „Aranyvonat” menetrendjében Kecskemét városa is helyet kapott. A tanulmány ennek a jeles eseménynek és az azt megelőző előkészületeknek a feldolgozásában, Kecskemét törvényhatósági jogú város levéltári anyagaira és a korabeli sajtószemelvényekre támaszkodik.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar
és a Váci Egyházmegye előkészületei a kettős szentévre

Szent István király ereklyéjének egész Magyarországon, ezen belül Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyén át történő „hordozása” egyértelmű megkoronázása volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar, illetve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által 1938. május 25–29. között megrendezett XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus eseményeinek. Azért fontos ezt kiemelni, mert a „szent négy nap” történéseit megelőző, az ország egyházmegyéire kötelező jelleggel elrendelt teendők és a tudatos előkészítő munka szervezését a püspöki kar már 1936-ban megkezdte, ám az egyeztetések egészen 1937. október 21-éig elhúzódtak, amikor is a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az ünnepségsorozat rendezésével megbízott Actio Catholica Országos Elnöksége pontot tudott tenni a „kettős szentév” programsorozatának összeállítására.(5)
——Az egyeztetések és az előkészületek alaposságát mutatja az is, hogy Hanauer Á. István, a váci egyházmegye püspöke, belső apostoli levelezésében már 1936-ban, az egyházmegyei papság tudtára hozta, hogy „...a magyar püspöki kar évi konferenciája és ünneplői nagyobb lelkiségének biztosítására azt határozta, hogy előkészületük az egész 1937. évet eucharisztikus év gyanánt kívánja megülni. Ezt azzal hozom a K[edves]. Papság tudomására, hogy mindenki a maga hatáskörében gondoskodjék a megfelelő ájtatosságok rendezéséről. Az egyházmegye is meg fogja tartani a maga eucharisztikus napjait valamely kötött, meghatározott időpontban valószínűen azokon a helyeken, ahol megfelelő templomok állanak rendelkezésre...(6) Sajnos az egyháztörténeti szakirodalom nagy részben kimerítve látja a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus eseményeit a Budapesten történtek bemutatásával, ám az egyházmegyei levéltárak történeti értékű dokumentumai lehetőséget biztosítanak e nagy horderejű rendezvény másfajta megközelítésére is. Serédi Jusztinián hercegprímás, Magyarország főpásztora, már az 1938-as újévi köszöntőjében kijelölte a papság lélekgondozó munkájának irányvonalait a „kettős szentév” sikerességének érdekében, amelyet Dr. Hanauer Á. István, váci megyéspüspök a következőképpen nyomatékosított: „Az elmúlt év során, a különböző eucharisztikus rendezvényekkel egyházmegye szerte Krisztust dicsőítettük, s hívő népét fellelkesítettük [...] Feledhetetlenül élnek mindannyiunk lelkében azok az ünnepélyek, amelyeket egyházmegye szerte rendeztek, az egyházközségek annak bizonyságai, hogy az Oltáriszentségben rejlő nagy kegyelmi erőt a papság és a hívek egyaránt értékelik, s az ősi buzgalom csorbítatlanul él az alföldi magyar nép lelkében [...] Értsük meg, minél több lelket sikerül az Eucharisztia közelébe vonni, annál nagyobb biztosítékát nyerjük lelkipásztori munkánk sikerének, mert ezeknek a megihletett tömegeknek már nem emberi szó, hanem isteni ige fogja az igazságot hirdetni. De ezzel együtt elérjük majd azt is, hogy a nagy világmanifesztáció, amelynek színtere lesz az ország fővárosa, vidéki népünknek is oly arányú részvételével fog lefolyni, hogy a ránk figyelő katholicizmus szemében a hithűségnek legragyogóbb bizonyítéka lesz. Ezért kérem és elvárom, hogy a világkongresszuson való részvétel beagitálását minden lelkipásztor és egyházközség becsületügyének tekintse továbbra is, s biztosítani törekedjék, hogy az országszerte megindult szent versenyben, a mi egyházmegyénk, Szent Gellért öröksége le ne maradjon.(7)
——A váci egyházmegye apostoli levelezéséből egyértelműen kiderül, hogy a vidéki eucharisztikus napok jelentősége egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen országszerte ezek voltak azok az egyházi szertartások – köztük a kecskeméti oltáriszentség ünnep is 1938. május 1-én –, amelyek már jóval a kongresszus előtt lélekben előkészítették a budapesti eseményeket és az azt követő Szent István Emlékév programsorozatát.(8) Így tehát méltán mondható el, hogy az Eucharisztikus Kongresszus megközelítőleg három év áldozatos és nagy összefogást tanúsító munkájának csúcspontja lett, megnyitva evvel az utat az 1938. május 30-án, a „kettős szentév” második felének jelentős eseményét magában foglaló Szent István Jubileumi év programsorozata előtt, amelynek Kecskemét is részese lett.


Szent István Jubileumi Éve 1938. teljes program.<br />Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (továbbiakban MNL BKML) V. 82. a. Kalocsa Város Polgármesteri hivatalának iratai, Közigazgatási iratok ad. 2484/1938.
Szent István Jubileumi Éve 1938. teljes program.
Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (továbbiakban MNL BKML) V. 82. a. Kalocsa Város Polgármesteri hivatalának iratai, Közigazgatási iratok ad. 2484/1938.
A Szent István jubileumi rendezvénysorozat és Kecskemét

Az ünnepségrendező bizottság körlevelekben előre tájékoztatta a vármegyék és a városok vezetőségét a programok menetrendjéről, a részvételi szándék visszaigazolásának fontosságáról. 1938. április 9-én, Kiss Endre, Kecskemét város polgármestere is megkapta a budapesti események programtervezetét, amely ekkor még nem tartalmazta a „Szent Jobb országjárásának” pontos menetrendjét, viszont az Eucharisztikus Kongresszus végezetével, május 30-ai napra jelölte ki a Szent István jubileumi rendezvénysorozat kezdetét.(9) Az Országház térről a Hősök terére vonuló Szent Jobb körmenettel országjáró útjára indult Szent István dicső Jobb keze, amely eseményen a polgármesteri visszaigazolás szerinti – a város zászlaja és díszhajdúk kíséretében – küldöttség képviselte Kecskemét városát.(10) A küldöttség és a körmenet résztvevője volt Kovács Sándor prelátus-plébános(11) is, aki a május 1-ei kecskeméti eucharisztikus napon felkészítette Kecskemét város hívő népét az Eucharisztia és Szent István kegyelmének befogadására. Az 1933-ban pápai prelátussá kinevezett plébános a budapesti események végezetével Kecskemétre visszatérve közzétette a rendkívül fontos és Kecskemét életében is nagy jelentőséggel bíró esemény hírét, miszerint elindult országjáró útjára Szent István ereklyéje: „Amire egy egész éven át készültünk, amiről prédikációnk és más beszédeink szóltak, amiért annyit imádkoztunk, amire mi kecskemétiek május 1-i ünnepségünkkel lelkünket feltüzeltük [...] a budapesti Eucharisztikus Kongresszus eseményei megtörténtek. [...] De sietni kellett haza Budapestről, hírül akarom hozni a nagy örömet és kitüntetést, hogy a megkezdődött Szent István jubileumi ünnepségek keretében, Június 27-én hétfőn délután Kecskemétre is eljön első apostoli Királyunk közöttünk maradt szent ereklyéje, a Szent Jobb. Most nem hozzá zarándokolnak a hívek, hanem – amint annyiszor tette életében. [...] Elindul az árva népét meglátogatni, hogy erősítse, bátorítsa hitében, magyarságában megerősítse.(12) Kovács Sándor bejelentése új, napi témát adott a Kecskeméti Közlöny és a Kecskeméti Ellenőr újságíróinak, akik ettől a közleménytől kezdve, nap mint nap cikkeztek a Szent Jobb misztériumáról, Szent István államalapító tevékenységéről.(13)
——Bő egy hónappal az első tájékoztatás után, 1938. május 7-ei keltezéssel, Kiss Endre polgármester meg is kapta a meghívót, amely az Actio Catholica Országos Elnökségének 1938. május 11-ei értekezletére szólt. A tanácskozáson Kecskemét városát a polgármesteren kívül Kovács Sándor prelátus-plébános és Nyúl-Tóth Pál polgármester helyettes képviselte.(14) Zsembery István alelnök, a megbeszélés céljául „a Szent Jobb tervbe vett országjárása végleges programjának összeállítását” tűzte ki.(15)


Az Actio Catholica és a Szent István Emlékév Ünnepségsorozatának Rendező Bizottsága Budapestre hívja Kecskemét th. város egyházi és világi elöljáróit a Szent Jobb országjárásának megtárgyalása ügyében.<br />MNL BKML IV. 1910. c, Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai, Közigazgatási iratok 17375/1938.
Az Actio Catholica és a Szent István Emlékév Ünnepségsorozatának Rendező Bizottsága Budapestre hívja Kecskemét th. város egyházi és világi elöljáróit a Szent Jobb országjárásának megtárgyalása ügyében.
MNL BKML IV. 1910. c, Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai, Közigazgatási iratok 17375/1938.


——A tanácskozáson a tények rögzítésére került sor legelőször, miszerint az ereklye körútjának legnagyobb jelentősége abban állt, hogy összekapcsolja a központi és regionális ünnepségeket, Gergely Jenő szavaival élve, „szimbolizálva a Szent István-i eszme hitbuzgalmi és össznemzeti programját.(16) Az egyeztetés tárgya volt többek között az is, hogy az 1937. október 21-i püspökkari konferencián elfogadott „kettős szentév” programjaként tervezett „Szent Jobb országjárását biztosító Aranyvonat” útjának megvalósításához Serédi Jusztínián hercegprímás illetve a Szent István Jubileum Országos Rendező Bizottsága, az Actio Catholicával karöltve a Magyar Állam Vasutak együttműködését kérte. A püspöki kar által jóváhagyott előzetes útitervét, a MÁV elnöksége elfogadta,(17) ezzel hivatalossá vált, hogy Kecskemét városa 26. állomásként belekerült az ereklye körútjának menetrendjébe.(18)


Az Actio Catholica és a Püspöki Kar által jóváhagyott, Szent Jobbot szállító Aranyvonat előzetes útitervet a MÁV elnöksége elfogadta.<br />Kőfalviné Ónodi Márta: A Szent Jobb Kiskunfélegyházán 1938-ban. In: Múltbanéző - IV. évfolyam, 7. szám. http://www.bacs-kiskun-leveltar.hu/V3/SP07_mbn/Tanulmanyok/koom-06t-1.html
Az Actio Catholica és a Püspöki Kar által jóváhagyott, Szent Jobbot szállító "Aranyvonat" előzetes útitervet a MÁV elnöksége elfogadta.
Kőfalviné Ónodi Márta: A Szent Jobb Kiskunfélegyházán 1938-ban. In: Múltbanéző - IV. évfolyam, 7. szám. http://www.bacs-kiskun-leveltar.hu/V3/SP07_mbn/Tanulmanyok/koom-06t-1.html

A Szent Jobb országjárása 1938 - plakát. MNL BKML Kiskunfélegyházi részleg, XV. 3. b. Gyűjtemények - Plakátok, hirdetmények, röplapok gyűjteménye. Kiskunfélegyháza
A Szent Jobb országjárása 1938 - plakát.
MNL BKML Kiskunfélegyházi részleg, XV. 3. b. Gyűjtemények - Plakátok, hirdetmények, röplapok gyűjteménye. Kiskunfélegyháza


——A tanácskozást követően 1938. június 8-án a rendezőbizottság hivatalos értesítő formájában is megküldte a Szent Jobb országjárására vonatkozó szabályzatot, és a betartandó feltételeket. Kecskemét törvényhatósági jogú városként kiemelt helyzetben volt, így Szent István ereklyéjének tiszteletére nagyobb lélegzetvételű rendezvény szervezésére nyílt lehetősége, amelyet a körlevél a következőképpen fogalmazott meg: „Ahol az »Aranyvonat« hosszabb ideig tartózkodik, ott a Szent Jobb tiszteletére az egyházi hatóságokkal történő megbeszélés alapján megfelelő program készítendő. Ahol csak 8-10 perces megállás van, ott érkezéskor »Ah hol vagy magyarok« közös ének után rövid felajánlási ima mondandó, majd »Boldog-asszony, Anyánk« ének és mikor a vonat elindul, a Magyar Himnusz töltik ki a programot.(19) A menetrend utolsó oszlopában szereplő időtartam Kecskemét esetében 3 óra 29 percet jelentett.


Az Actio Catholica szervezésében, a Szent Jobbot szállító Aranyvonat országlása VI. útjának menetrendje. 1938. Június 27. 17:32 Kecskemét th város. MNL BKML IV. 1910. c. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai, Közigazgatási iratok 17375/1938.
Az Actio Catholica szervezésében, a Szent Jobbot szállító "Aranyvonat" országlása VI. útjának menetrendje. 1938. Június 27. 17:32 Kecskemét th város.
MNL BKML IV. 1910. c. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai, Közigazgatási iratok 17375/1938.
A Szent István ereklyéjét szállító Szent Jobb kocsi és kísérete

A fentiekben már említésre került az „Aranyvonat”, amely lehetővé tette a Szent István dicső jobb kezének vasúton történő körbehordozását. A szerelvényt minősítő jelzőt, a magyar történelem egy későbbi gyászos eseményével önkéntelenül is képzettársítást felkínáló lehetősége miatt a „Szent Jobb kocsija” szókapcsolatra módosítom és használom a továbbiakban is, ahol nem a forrás részeként kerül idézésre.(20)
——A Magyar Katolikus Püspöki Kar, a Szent István Jubileumi Év végleges programjának elhatározásakor – a MÁV engedélyezése után – kijelentette, hogy „a Szent Jobb szállításához egy fehér színű, arannyal díszített kocsit építtet, melynek falai nagyrészt üvegből lesznek [...] A Szent Jobb tehát jól látható minden oldaláról, valamint a körülötte díszőrséget álló egyháziak, világiak és a palotaőrség.(21) A kivitelezés azonban nagyon komoly műszaki feladatnak ígérkezett, ennek ellenére december elején még nem érkezett meg a püspöki kar terveket érintő jóváhagyása. Ezért Mihalovics Zsigmond, 1937. december 4-én a rendező bizottság nevében, megkereste Serédi Jusztínián hercegprímást, ugyanis a kocsi felépítéséhez, a szakemberek becslése szerint megközelítőleg négy hónapra lett volna szükség, az idő tehát sürgette a kivitelezést, viszont egy, az utazás céljaira szolgáló új jármű építési költségei túlságosan magasak lettek volna, így a tervezőbizottság célszerűen egy már korábban bevált kocsi átépítése mellett döntött.
——Egly Tibor vasúttörténész kutatásainak eredményeként állapítja meg, hogy az átépítésre ítélt, korábban kalauzkocsiként használt GANZ gyártmány 1911. április 26-án, 107037. számmal gurult ki a gyárterületről, amelynek szerkezete masszív, acélvázas, fa oldalfalú és tetejű, fémlemez borítású, 18 210 mm hüvelyk hosszú, 2560 mm magas, 2794 mm széles, 28 400 kg tömegű volt.(22) Az eredeti szalonkocsi átépítése Bereznai Oszkár és báró Puchner Ede főtiszt tervei alapján a Dunakeszi Járműjavítóban történt, amelyen a legszembetűnőbb változtatást a jármű közepén két oldalt nyitott, 3330x1790mm nagyságú ajtónyílás jelentette. A nagy üvegfelület kivitelezése komoly tervezési feladatot jelentett, hiszen az oldalfalak acélmerevítésének eltávolítása miatt szükséges volt a kocsi alvázának megerősítésére, amelyet a hosszában elhelyezett gerendákkal valósítottak meg. A művelet nem volt egyszerű, hiszen középen, a padlózat alá kellett elhelyezni azt a kihúzható alumínium lépcsőt, amely a személyzet le- és felszállását, és a Szent Jobb mozgatását megkönnyítette.í


A Szent Jobb kocsi a Dunakeszi Járműjavítóban. Háttérben a kocsit gyártó MÁV munkások. Fialovits Béla védett felvétele. (engedélyezve) Egly Tibor: A Szent Jobb kocsija. A méltóság képviselőjének újraálmodása. In.: Vasút & Modell 2013. nyár 23. p.
A Szent Jobb kocsi a Dunakeszi Járműjavítóban. Háttérben a kocsit gyártó MÁV munkások.
Fialovits Béla védett felvétele. (engedélyezve) Egly Tibor: A Szent Jobb kocsija. A méltóság képviselőjének újraálmodása. In.: Vasút & Modell 2013. nyár 23. p.


——A körút során az ereklye rázkódás és sérülés mentessége volt a legfontosabb megoldandó feladat. Erre szolgált a kocsi közepén mindkét oldalra kihúzható, sínen görgőkkel mozgatható speciális állványzat. A szerkezet biztosította a kettős ereklyetartó biztonságát, amelynek tömege 70 kg volt, magassága pedig közelített az egy méterhez (900 mm), tehát nagy szükség volt a rezgések és a kilengések csillapítására. A három, egyenként 1100 mm széles üvegajtót a kocsi belsejébe szerelt karhoz csatlakozó mechanikával, acélhuzalokkal – a korabeli beszámolók szerint – szinte hangtalanul mozgatták.(23)


A Szent Jobb kocsi kezdetleges átépítési terve és belső elrendezése Magyar Országos Levéltár - Z 1525-1518 cs.
A Szent Jobb kocsi kezdetleges átépítési terve és belső elrendezése
Magyar Országos Levéltár - Z 1525-1518 cs.


——A kocsi mechanikai kivitelezésén kívül nagy jelentőséget tulajdonítottak az esztétikai megjelenésnek is. A teljesen átépített kocsi külső és belső díszítését Urbányi Vilmos belsőépítész és Márton Lajos festőművész végezték, míg a festési munkálatokat Márton Lajos és Szlamka István irányította.(24)


A Szent Jobb kocsi színes tervkartonja. A munka Márton Lajos nevéhez fűződik. Egly Tibor: A Szent Jobb kocsija. A méltóság képviselőjének újraálmodása. In: Vasút & Modell, 2013. nyár 22. p.
A Szent Jobb kocsi színes tervkartonja. A munka Márton Lajos nevéhez fűződik.
Egly Tibor: A Szent Jobb kocsija. A méltóság képviselőjének újraálmodása. In: Vasút & Modell, 2013. nyár 22. p.


——A terveknek és a fennmaradt dokumentációknak köszönhetően egyértelműen megállapítható, hogy a Szent Jobb országjáró különvonatának öt kocsis zárt szerelvényét a 324 840 pályaszámú, fekete színű gőzmozdony vontatta, amelynek füstszekrény ajtajára üvegborítású, villanykörtékkel kivilágítható kettős keresztet szereltek, ami az éjszakai menetben kifejezetten lélekemelő látvány volt. A szerelvényben a Szent Jobb kocsi előtt és után egy-egy (Pullmann forgóvázas) vasúti kocsit, elől-hátul további két MÁV személykocsit soroztak a vonatba, így egyszerre utazhattak a nagyszámú egyházi és állami méltóságok, a kíséret és a technikai személyzet. A vonat közlekedési idejének intervallumát 1938. május 31. és október 2. közé tervezték, ám az előzetes programot a történelem felülírta. A Szent Jobb felvidéki útja az első bécsi döntés miatt 1939. április 30-ára tolódott. A menetrend csúcspontja természetesen 1938. augusztus 20-a, a szentté avatás évfordulója volt.


A Szent Jobb kocsi szerelvényének mozdonya. Típusa: 324,840 előmelegítő tartályos gőzmozdony. Füstszekrényén a villanykörtékkel kivilágított kettős kereszt. (eng. F.B.) Egly Tibor: A Szent Jobb kocsija. A méltóság képviselőjének újraálmodása. In.: Vasút & Modell 2013. nyár 23. p.
A Szent Jobb kocsi szerelvényének mozdonya. Típusa: 324,840 előmelegítő tartályos gőzmozdony. Füstszekrényén a villanykörtékkel kivilágított kettős kereszt.
(eng. F.B.) Egly Tibor: A Szent Jobb kocsija. A méltóság képviselőjének újraálmodása. In.: Vasút & Modell 2013. nyár 23. p.


——Fontos azt is kiemelni, hogy az Eucharisztikus Kongresszus ideje alatt a szerelvény már menetre készen állt, de nem közlekedhetett, hiszen bensőségessége miatt nem tartozott a nemzetközi nyilvánosságra. Utolsó útjára 1942. május 3-án került sor, amikor is Nagyvárad városába vitte el Szent István dicsőséges jobb kezét.(25)
——A tervek áttekintésekor a Püspöki Kar fokozottan ügyelt a költségek minimalizálására, így a Szent Jobb kocsi teljes kivitelezését 17 400 pengőből sikerült megoldani.(26) Nem elhanyagolandó tény, hogy ebből a költségből a MÁV 10 000 pengőt magára vállalt.
——A kocsi belső elrendezése és felszerelésének kivitelezése is látványos volt, amely a magyar történelmi múlt szimbólumainak ábrázolására törekedett. „A tetőzetét fehér, az oldalakat bíbor drapériával fedték be, míg középen a Szent Jobb felett, négy csúcsban végződő csillag szimbolizálta a Teremtőt. Kétoldalt, a domború tető ívének csatlakozásánál, végig tejüveg mögé rejtett, 124 izzó adott egyenletes fényt. A kocsi vége felé eső ablakokat mindig átláthatatlan függöny fedte, míg a tetőzeten a Szent-korona nagyméretű, párnán nyugvó makettje helyezkedett el, amelye előtt jobbra és balra négy, a kocsitető sarkai felé átlósan rögzített, glóriával övezett térdeplő angyal hajtott fejet. A koronát és az angyalokat két-két, összesen hat pánttal, az üvegajtók fölött rögzítették a tető alsó széléhez. Esti menetben az angyal alakok hátoldalára erősített négy, motoros hajtány reflektorral, a koronát kivilágították, amely az éjben robogva, - a kivilágított Szent Jobb terem, és a korona- lebilincselő látvány volt.(27)



Jegyzetek

(1)  „Királyi pompával fogadta Kecskemét a Szent Jobbot.”. Kecskeméti Közlöny (a továbbiakban: K. K.), 1938. június 29. 3. o.
(2)  A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 1938. május 25. és május 29. között zajlott Budapesten. A Magyar Katolikus Egyház és egyúttal az ország számára is óriási megtiszteltetés volt, hogy ezt az egész világ katolikusai által érdeklődéssel követett eseményt itt, Európa szívében rendezték meg.
(3)  ADRIÁNYI Gábor: A katolikus egyház története a 20. században Kelet-, Közép-Kelet- és Dél-Európában. Budapest, 2005. 180–184. o.
(4)  Szabó Iván kormányfőtanácsos, Szent Jobbot köszöntő beszédében a következőképpen utalt az állam és az egyház összefogására: „De ezenfelül a trianoni magyarság lelkiségét jellemző tünetként hangsúlyoznunk lehet, hogy a legutóbbi napoknak a Szent István emlékét megörökítő országgyűlés eseményei, parlamentünk kupolatermében pompázó külsőségek között Kormányzó Urunk Főméltóságának szózata, Miniszterelnökünk történelmi bölcseleti mélységű fejtegetései, különböző keresztény hitfelekezeti előkelő megnyilatkozások arra mutatnak, hogy a magyarság lelki egysége a Szent István kultusz tekintetében lassanként helyreáll.” „Királyi pompával fogadta Kecskemét a Szent Jobbot.” K K., 1938. június 29. 3. o.)
(5)  Az 1938. „Kettős Szentév” programsorozatának megszervezése és megvalósítása nem kis feladatnak ígérkezett, ezért a Magyar Katolikus Püspöki Kar szükségesnek látta egy Ünnepségrendező Bizottság megalakítását. A felelős testület elnökének azt a Zsembery Istvánt választották, aki ekkor párhuzamosan betöltötte az Actio Catholica országos alelnöki pozícióját is. A döntések meghozatalában természetesen segítségére volt Mihalovics Zsigmond, aki az Actio Catholica ügyvezetői feladatainak ellátása mellett igyekezett hatékony részt venni az események szervezésében.
(6)  Váci Püspöki és Káptalani Levéltár (a továbbiakban: VPKL) I. 1. m. Püspöki Levéltár. A Püspöki Hivatal iratai. Circulares. (a továbbiakban: I. 1. m.) 1936/5210.
(7)  VPKL I. 1. m. 1938/1441.
(8)  1938. május 1.-én rendezték meg Kecskeméten az eucharisztikus napot. A környező településekről megközelítőleg 20 000 ember vett részt a körmenetben, akiket 20 000 ember vett körül a szentmise alatt. A liturgiát Kovács Sándor prelátus celebrálta. Az ünnepélyről a következőképpen tudósított a Kecskeméti Közlöny: „Kecskemét legnagyobb megmozdulása volt az Eucharisztikus Nap. Az országra szóló ünnepségen a fél Alföld képviseltette magát. A csodálatos körmenet előtt KOVÁCS SÁNDOR prelátus-plébános 40 000 ember jelenlétében ajánlotta fel az Alföld dolgozó népét Jézus Krisztusnak.” K. K., 1938. május 3. 1. o.)
(9)  A dátumválasztás nem volt véletlenszerű, ugyanis a rendezőbizottság ezzel a gesztussal kívánt megemlékezni Szent István király dicső jobb kezének I. László király által 1038-ban való megtalálásáról. (Szent Jobb-i apátság)
(10)  Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BKML). IV. 1910. c. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. (a továbbiakban: IV. 1910. c.) 11060/1938.
(11)  Kovács Sándor prelátus-plébános 1928. november 9. és 1944. április 10. között végezte lelkipásztori munkáját Kecskeméten. Ősi kecskeméti családból származott, a középiskolát a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban végezte, teológiai tanulmányait pedig Vácott, a szemináriumban. Társadalmi és közéleti vezéregyéniségként tűnt fel, akinek munkatársai segítségével sikerült a város vezetésében a katolikusoknak számarányuknak megfelelő helyet kiharcolni. 1929-ben apáttá, 1933-ban kiskunsági főesperessé, 1937-ben pedig pápai prelátussá nevezték ki. A Katolikusok Lapja, rendezvények, missziók jelezték eredményes lelkipásztori munkáját, amelyet XII. Pius pápa 1944-ben szombathelyi megyéspüspökké történő kinevezésével honorált. Horthy Miklós kormányzó a maga részéről így indokolta a kinevezést: „Magyar embert akartam én is a végekre ezekben a nehéz időkben.” 1944. március 25-én szentelték püspökké és 1944. április 10-én ment el Szombathelyre. Aktív résztvevője volt a II. Vatikáni Zsinatnak, később pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar megbízása által az Országos Liturgikus Bizottság elnöke lett. 1972. december 24-én halt meg Budapesten, a szombathelyi székesegyházban helyezték örök nyugalomra.
(12)  „Óh áldott szent Jobbkéz...” Katolikusok Lapja (a továbbiakban: K. L.), 1938. június 5. 1–2. o. (Kovács Sándor prédikációja a kecskeméti Nagytemplomban jóval hamarabb elhangzott, mint ahogy azt a lap közölte. A 10. szám május 15-én jelent meg, így június 5-dike előtt nem jelenhetett meg a lapban.)
(13)  „A Szent Jobb misztériuma.” K. K., 1938. június 26. vasárnap 5. p.
(14)  „A Szent Jobb magyarországi útjának előkészítésére tegnap tanácskozás volt a Katolikus Népszövetségben, Budapesten.” K. K. 1938. május 13. 2. o.
(15)  MNL BKML IV. 1910. c. 17375/1938.
(16)  GERGELY Jenő: Ötven esztendővel ezelőtt. A Szent Jobb országlátása 1938-ban. In: História, 1988. 4. szám (a továbbiakban: GERGELY Jenő, 1988.) 11–12. o.
(17)  KŐFALVINÉ Ónodi Márta: A Szent Jobb Kiskunfélegyházán 1938-ban. In: Múltbanéző IV. évfolyam, 7. szám. http://www.bacs-kiskun-leveltar.hu/V3/SP07_mbn/Tanulmanyok/koom-06t-1.html
(18)  MNL BKML IV. 1910. c. 17375/1938.
(19)  Uo.
(20)  Az Aranyvonat jelző véleményem szerint inkább a második világháború, egy magyar szempontból igen szomorú eseményhez, a Szálasi-kormány „mentőakciójához” köthető. 1945. január 23-án indult útnak egy szerelvény Ausztria felé a fertőbozi vasútállomásról. A Magyar Nemzeti Bank 30 tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékait, letétbe helyezett értékeket, dokumentumokat (például Mátyás király korvináit), a méteretalon platinarúdját és a deportált zsidóktól begyűjtött vagyont a nyilasok próbálták az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg elől Nyugatra menekíteni. A próbálkozás szerencsétlenül sikerült, ugyanis a hatalmas vagyont az amerikai hadsereg lefoglalta és hadizsákmánynak minősítette. A nagy mennyiségű aranykészlet kimenekítése miatt evidens erre a szerelvényre alkalmazni az Aranyvonat jelzőt.
(21)  GERGELY Jenő, 1988. 11. o.
(22)  EGLY Tibor: A Szent Jobb kocsija. A méltóság képviselőjének újraálmodása. In: Vasút&Modell 2013. nyár (a továbbiakban: EGLY Tibor, 2013.) 21. o.
(23)  A tervezők tesztjei bizonyították, hogy a gyalogos körmenetben megtapasztalt 20 mm kilengéshez képest a GANZ kocsiban a maximum 9 mm mértékű hatás érte a Szent Jobbot.
(24)  Urbányi Vilmos nevéhez fűződik a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus parlament előtti miséjének, az Országház tér felöli homlokzatát borító installációja és a tér elrendezése.
(25)  EGLY Tibor, 2013. 22–23. o.
(26)  A vontatási költségek 7070 pengőre rúgtak, amely költségeket a kettős szentév rendezőbizottsága költségvetési keretéből fedezett.

 


 A cikk oldalai:   1.   2.   3. 
  MNL BKML © 2014