Kelemen András

ENDRE LÁSZLÓ ÉS KISKUNFÉLEGYHÁZA

KELEMEN ANDRÁS
ENDRE LÁSZLÓ ÉS KISKUNFÉLEGYHÁZA

 

Írásomban egy olyan életúttal foglalkozom, amelyet ugyan sokan feldolgoztak, mégis kevés súlyt fektettek Endre László és Kiskunfélegyháza (vagyis inkább az ott élők) viszonyára. A város, amelyből elszármazott, s csak ritka alkalmakkor látogatott oda vissza, másképp ítélte meg személyét. Sorsának bemutatása bepillantást enged a Horthy-kori Magyarország világába, az egykoron a fél ország által ismert alispán, majd államtitkár életébe. Sajátos negatív szerepvállalásával (az 1930-as évek végétől a '40-es évek közepéig) visszavonhatatlanul beírta magát a magyar történelembe. Alábbiakban azonban nem a zsidó deportálások gyakorlati levezénylőjeként hírhedtté vált Endre László szörnyű tetteire keresek magyarázatot, hanem Kiskunfélegyházához fűződő viszonyát szeretném áttekinteni és érzékeltetni.

Az Endre család története

A jászkun eredetű Endre András 1744-ben költözött át Jászárokszállásról az újratelepülő Kiskunfélegyházára. (1. kép)
Az Endre család címere
Az Endre család címere
A család tagjai a földművelés mellett hamarosan a vármegyei közéletben is szerepet vállaltak, ennek köszönthetően a família gyorsan emelkedett a társadalmi ranglétrán. A XX. század elején Endre Zsigmond (1865-1944) teremtette meg a modern gazdaság feltételeit a család szentkúti birtokán. A több mint 200 katasztrális hold nagyságú földön gabona- és szőlőtermesztéssel, valamint erdőgazdálkodással foglalkozó Zsigmond nagy beruházásba fogva felépítette a legendássá vált Endre-kúriát, amelyet a népnyelvben - elképesztő méretei miatt - kastélynak neveztek.
Endre Zsigmond és felesége, valamint testvére (jobb oldalt)
Endre Zsigmond és felesége, valamint testvére (jobb oldalt)
A nyolcszobás, alápincézett, körfolyosós, vízvezetékes fürdőszobával és gázlámpás világítással ellátott épület a korszakban szokatlanul modernnek számított. (A villanyvilágítást Kiskunfélegyházán csak 1912-ben vezették be).(1) A gazdálkodás mellett aktív politikai életet is folytató Endre Zsigmond 1890 körül pomázi és abonyi szolgabíró, majd 1896-tól a félegyházi járás főszolgabírája lett. 1921-ben részt vett a nyugat-magyarországi harcokban.(2) 1922 és 1939 között a kiskunmajsai, később a gödöllői kerület országgyűlési képviselője volt. 1939-től 1944-ig az országgyűlés felsőházának tagja, valamint Pest vármegye törvényhatóságának örökös tagja és a Kun Szövetség vezére (1918) volt. Feltehetően számos kitüntetés tulajdonosa lehetett, de az átvizsgált források csak kettőt támasztanak alá. Az egyik egy 1930-ban történő adományozás, amely egy nem hivatalos állami kitüntetés, a TESZ(3) Jubileumi Emlékkeresztje volt. A szentkúti kúriában megrendezett nagyszabású banketten József Ferenc főherceg adta át az elismerést, a társadalmi szervezkedés területén kifejtett eredményes munkájáért. A főherceg megjelenése persze nem a véletlen műve volt. Nagyapja a Kunság főkapitánya volt, s a Kiskunság sorsát együtt intézte az Endre családdal, akinek férfi tagjai viszont a kapitányi rangot viselték. A jeles alkalmon megjelent dr. Preszly Elemér, a vármegye főispánja, Erdélyi Lóránt alispán, F. Szabó Dezső járási főszolgabíró és dr. Tóth József polgármester is.(4) Ez az összejövetel nagyszerűen bizonyítja, hogy az Endre család milyen nagy befolyással és tekintéllyel rendelkezett a vármegyén belül, így kevésbé meglepő Endre László gyorsan felívelő pályafutása.
——Endre Zsigmond másik kitüntetését az ellenforradalom alatt véghezvitt cselekedetéért kapta. 1941 szeptemberében Horthy Miklós kormányzótól a világháborút követő forradalom idején, az életét veszélyeztető önfeláldozással véghezvitt hazafias tett elismeréseként a Nemzetvédelmi Keresztet vehette át.(5)
——Endre Zsigmond és fia életútja a nyilas hatalomátvétel után gyorsan szétágazott. 1943-ban, az aranylakodalmon még együtt ünnepelt a család, de miután az akkor még alispán László elfogadta a Sztójay-kormányban a közigazgatási államtitkári posztot, az idős Endre már nem tudott egyetérteni fiával.
Szentkúti aranylakodalom, 1943. szeptember. Hátul: vitéz Endre László alispán.
Szentkúti aranylakodalom, 1943. szeptember. Hátul: vitéz Endre László alispán.
Szentkúti aranylakodalom, 1943. szeptember. Felül közepén: Endre László, mellette jobbra: ifj. Endre Zsigmond, a széken középen: id. Endre Zsigmond
Szentkúti aranylakodalom, 1943. szeptember. Felül közepén: Endre László, mellette jobbra: ifj. Endre Zsigmond, a széken középen: id. Endre Zsigmond
Életének saját kezével vetett végett 1944 októberében Velem községben (Vas megye). Búcsúlevelében arra hivatkozott, hogy gyenge egészségi állapotával csak lassítja családja nyugatra való menekülését.(6)
——Idősebb Endre Zsigmond (Endre László fiát is Zsigmondnak hívták) pályájának és családi életének áttekintése azért lényeges, mert rávilágít az Endrék vagyoni helyzetére és megyén belüli hatalmára. Az ifjú Endre László, aki 1895-ben született Abonyban, Kiskunfélegyházán nőtt fel. 1913-ban érettségizett a város katolikus gimnáziumában, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult két évig jogot. Az időközben kitörő első világháborúba 1915 áprilisában jelentkezett. A Jászkun huszárezred főhadnagyaként több harctéren is megfordult, hősies viselkedéséért számos kitüntetéssel jutalmazták. Megkapta a legénységi I. és II. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, a Bronz Katonai Érdemérmet a katonai érdemkereszt szalagján kardokkal és a Sebesülési Érmet.(7) 1917-ben már mint veterán tért vissza a felsőoktatásba, ahol 1918 júniusában jog- és államtudományból doktorált. A fiatal Endrére nagy hatást gyakorolt a háború, addig is meglévő konzervativizmusa mellé erős sovinizmus és antiszemitizmus társult. Ennek oka a vesztes háborúban keresendő, amelyet a zsidóság aknamunkájának tulajdonított.(8)
——Első kinevezését a temesrékási járáshoz (Temes vármegye, ma: Románia) kapta 1918-ban, de a román megszállás miatt nem tudta átvenni hivatalát. A Tanácsköztársaság idején a család szentkúti birtokán bujkált feleségével, akit még előző év novemberében vett el. (Fábry Karolinával, Fábry Sándor nyugalmazott Békés megyei alispán lányával kötött frigye elég hamar válságba jutott, bár a válást csak 1944-ben mondták ki hivatalosan. Két gyermekük született: Mária és Zsigmond. Második feleségét, Crouy-Chanel Katalin grófnőt nem sokkal a válás kimondása után vette el.) Az ellenforradalom győzelme után, amelyben saját szervezésű lovas karhatalommal vett részt, végre megindulhatott a pályafutása.(9) 1919-ben a gödöllői járás szolgabírója, majd 1923-tól tizennégy éven át főszolgabírója lett.
vitéz Endre László szolgabíróként
vitéz Endre László szolgabíróként
Munkája mellett részt vett az 1921-es nyugat-magyarországi harcokban (például az ún. pinkafői csatában(10)) is, mely tettéért és első világháborús tevékenységéért 1922-ben Horthy Miklós vitézzé avatta. Hivatali tevékenysége során mindent elkövetett, hogy a járását osztályelsővé tegye.(11) Buzgósága, amely főleg a zsidóságot sújtotta, a '20-as évek Magyarországán azonban még nem talált visszhangra.
——1928-ban New Yorkba utazott a hivatalos magyar delegációval, ahol a Kossuth-szobor leleplezésén vett részt. Kint tartózkodása során személyesen találkozott Henry Ford autógyárossal, akivel eszmei azonossága kötötte össze. Szintén megemlíthető, hogy külhoni utazásai egyikén Münchenben sikerült találkoznia Adolf Hitlerrel is, aki ekkoriban Magyarországon még kevéssé ismert személy volt. Hazatérése után az ideológiailag teljesen felvértezett Endre újult erővel vetette bele magát a politikai életbe. Miután kudarcot vallott a lovasberényi képviselőhelyért folytatott harcban, úgy döntött, pártot próbál meg létrehozni saját eszméinek hirdetésére. Megalapította a Fajvédő Szocialista Pártot, amelynek sikertelensége után Szálasi Ferenccel közösen létrehozták a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, amely 1937. október 23-án tartotta első nagygyűlését a Budai Vigadóban.(12) A politikai széljárás megváltozása azonban váratlanul kedvező fordulatot hozott Endre László életében. Endre Zsigmond intenzív lobbiba kezdett fia érdekében a kormányzónál és a miniszterelnöknél. Darányi, aki támogatta a szélsőjobboldallal való kiegyezést, hajlott is a párbeszédre. Így már nem volt váratlan, hogy Endre Lászlót 1938 januárjában megválasztották Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának. Az országos érdeklődést kiváltó eseményt a sajtó élénken tárgyalta, még Kiskunfélegyházán is.
vitéz Endre László alispánként, 1938.
vitéz Endre László alispánként, 1938.
Az alispánként 1938-tól 1944-ig tevékenykedő Endre László most már az ország vezér vármegyéjének élén tudta kibontakoztatni elképzeléseit. A vármegyei működés újraszabályozásától kezdve a legapróbb ügyekig szigorú rendet tartott, számos intézkedése azonban a vármegye zsidóságának ellehetetlenítését célozta. A központi ügyvitel gyors és egyöntetű ellátása végett az addigi 14 ügyosztályt 4-re csökkentette, a megye közegészségügyét és gazdasági ügyeit pedig a saját hatáskörébe utalta. Végeredményben a közigazgatási gépezet munkáján és anyagi terhein jelentősen könnyített.(13)

› › ›

Jegyzetek

(1)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 2001. 71-77. o.
(2)  Az Endre család története. Kiskun Múzeum Adattára (a továbbiakban: KMA): 2002. 14. 5.
(3)  TESZ (Társadalmi Egyesületek Szövetsége): a magyar nemzeti szellemű társadalmi egyesületek, szövetségek, társaságok, társulatok, testületek szövetkezése. Célja: a nemzetépítő szervezetek összefogása, a haza egyetemes érdekeinek szolgálata, a keresztény erkölcs védelme, a hazafias szellem ápolása. 1919-ben alakult Budapesten, 1926-ra kiépítette országos hálózatát, előadásokat, kiállításokat rendezett. 1933 és 1940 között évente Nemzeti Munkahetet szervezett. Fővédnökei: (Habsburg) József és Albrecht királyi herceg, díszelnökei: Zichy Gyula kalocsai érsek, Ravasz László református püspök, Raffay Sándor evangélikus püspök, Józan Miklós unitárius püspök, Tormay Cécile, a MANSZ elnöke, gr. Teleki Pál miniszterelnök, gr. Bethlen István miniszterelnök, Sipőcz Jenő székesfőváros polgármestere, Herczeg Ferenc, az MTA másodelnöke. Hetilapja a Nemzeti Figyelő volt. A szövetség 1942. febr. 25-én szűnt meg.
(4)  "Remek ünnepség". Félegyházi Közlöny, 1930. március 16. 1. o.
(5)  "Kik kaptak Nemzetvédelmi keresztet Kiskunfélegyházáról és járásából?". Kiskun Félegyházi Közlöny, 1941. szeptember 21. 3. o.
(6)  Az Endre család története. KMA 2002. 14. 7.
(7)  Vitézek Albuma, 1939. 194. o.
(8)  KOVÁCS Tamás, 2008. 96-99. o.
(9)  CSATÁR István-HOVANNESIAN Eghia-OLÁH György (szerk.), 1938. 133. o.
(10)  Pinkafői csata: 1921. aug. 28-án egy osztrák hadosztály tíz oszlopban megkezdte Nyugat-Magyarország megszállását. Az eddig szórványosan szervezkedő felkelők élére szeptember elején Prónay Pál állt, aki hivatalosan is felkelést indított a megszálló erők ellen. A bevonulókat több helyen heves puska- és géppuskatűz fogadta, megállásra és később visszavonulásra kényszerítve. A leghevesebb összetűzés Pinkafőnél bontakozott ki, ahol az osztrákok 76 halottat visszahagyva voltak kénytelenek elvonulni. Szeptember 1. és 8. között több összecsapás zajlott le, melyek során Lantosfalváról, Pörgölényből, Salamonfalvából és Felsőpulyából is kiverték az osztrákokat. Ténylegesen kb. 240 felkelő vett részt az összecsapásban, többek között Endre Zsigmond és fia Endre László is. 1921. október 4-én kiadott kiáltványban Lajtabánság néven kimondták Nyugat-Magyarország függetlenségét. Az ellenállóknak köszönhetően sikerült az osztrák félt tárgyalóasztalhoz ültetni és elfogadtatni vele a Sopron környéki kötelező érvényű népszavazást.
(11)  A deportáló államtitkár: Endre László. Forrás: http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=14_3_1&type=content (2010. 05. 20.)
(12)  KOVÁCS Tamás, 2008. 100-102. o.
(13)  "Újítások a vármegye életében". Félegyházi Közlöny, 1938. január 30. 2. o.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012