Kemény János

SZÁZ ÉVE TÖRTÉNT

Adalékok a kecskeméti földrengés történetéhez
2. oldal

A zsidótemplom már ferdén álló gömbje az 1911. július 18-i, reggel 7 óra 10 perces újabb földrengéskor óriási ropogással, porfelhő kíséretében rádőlt a toronyra. A megroncsolódott gömb felszakította a tartó gerendázatát, és belesüppedt a torony jobb sarkába. Az életveszélyessé vált területet a rendőrség lezárta.(18)

A zsinagóga megdőlt hagymakupolája
A zsinagóga megdőlt hagymakupolája

Megsérültek a kaszárnyák, az iskolák, az épülőben lévők közül az evangélikus egyház épülete a Szabadság tér 3. szám alatt; a Népbank épülete az Arany János utca 2. szám alatt; a római katolikus egyház bérpalotája a Széchenyi tér 1. szám alatt; a Kaszinó és a Kecskeméti Gazdasági Egyesület palotái a Rákóczi úton.
——Különösen a házak belsejében okozott nagy pusztítást a földrengés. A szobákban a mennyezet szélei, sarkai, valamint a közfalak szétnyíltak, megrepedeztek, a vakolattal a festés és a kárpit is lehullott. Amikor a repedezett falakat megbolygatták, hogy besimítsák, kitűnt, hogy a téglák kimozdultak a helyükről, ezért le kell bontani és újra kell rakni azokat, mert máskülönben ki- vagy bedőléssel fenyegetnek.(19)
——A földrengés a piaristák Kisbudai utcai házában is nagy pusztítást végzett. A ház teteje összeomlott, a benne működő Kecskeméti Kenyérgyár pékműhelyének kemencéi hasznavehetetlenné váltak, emiatt az üzem heteken át szünetelt.

A kegyesrendi (piarista) kispapok hálóterme
A kegyesrendi (piarista) kispapok hálóterme
A kenyérgyár épülete a Budai utca felől
A kenyérgyár épülete a Budai utca felől

A Beretvás-szálloda is annyira megrongálódott, hogy a hatóság jónak látta haladéktalanul lezáratni. Tönkrement a Dragoni-féle villa is, valószínűsítették, hogy emeletét le kell bontani, hasonlóképpen összeroncsolódtak a Kecskeméti Hercz cég Csányi utca 7. szám alatti és a Takarékpénztár Egyesület Nagykőrösi utca 34. szám alatti épületek emeleti részei, emiatt az épületekből földszintes házat csináltak.(20)

A Dragoni villa északkeleti tűzfala Szentmiklós utca 16.
A Dragoni villa északkeleti tűzfala Szentmiklós utca 16.
A Dragoni villa kelet-délkeleti irányból
A Dragoni villa kelet-délkeleti irányból

A földrengés a ferences rendi zárda összes emeleti szobáit annyira megrongálta, hogy bennük tartózkodni lehetetlen volt, erősen megrepedeztek a ferences templom bolthajtásai is. Emiatt a város a templomot bezáratta, az emeleti lakásokat pedig életveszélyesnek nyilvánította.
——A piactéren lévő katolikus bérház homlokzata is ledőlt, a törvényszéki palota tetején lévő Justitia szobor lezuhant és leomlott a református kollégium oromzata is.(21)

A törvényszék tetejéről lezuhant Justitia szobor maradványai
A törvényszék tetejéről lezuhant Justitia szobor maradványai

A Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom működőképes maradt.(22) Kerekes Ferenc(23) főmérnök azonban 1911. július 11-én megvizsgálta, és betiltotta annak működését.(24) A városi szakértők 1911. július 12-én lezáratták a kecskeméti királyi törvényszék második emeletét, a Mayerfi-féle ház első emeletét, a Nagykőrösi utcán a Gál házban működő Szabó-féle virágkereskedést és a felette lévő lakóházat, valamint a Klapka utcai Deák-féle házat is.
——Szüneteltette működését a József Gőzmalom, mert félő volt, hogy megrongált nagy kéményét működő gépei lerázhatják.(25) A városi építő szakbizottság 1911. július 20-án megvizsgálta az Obester kaszárnyában lévő zeneiskolát, és annak emeletét is olyan rossz állapotban találta, hogy lebontását határozta el.(26)
——Siralmas állapotban voltak a város kis utcáiban lévő házak is. Minden kisebb ház többszörösen keresztülhasadt, tűz- és oromzatfalai, kéményei ledőltek, az oldalfalak épphogy álltak. Emiatt az emberek kinn tartózkodtak és aludtak a szabadban.(27)

Vak-Bottyán utca 16. A leomlott tűzfal északkeletre néz
Vak-Bottyán utca 16. A leomlott tűzfal északkeletre néz
A Szentkirályi-Tóth-féle ház a Nagykőrösi utcán
A Szentkirályi-Tóth-féle ház a Nagykőrösi utcán
A Szentkirályi-Tóth-féle ház udvari része
A Szentkirályi-Tóth-féle ház udvari része
Részlet a Máriavárosból
Részlet a Máriavárosból
A Horváth-ház a 6. tizedben
A Horváth-ház a 6. tizedben

Hasonlóan írta le a földrengés pusztítását a Kecskeméti Újság publicistája is, aki július 8-án végigjárta a várost.
——A kecskeméti földrengés szerencsére nem követelt halálos áldozatokat. A súlyosabb sérülteket a városi közkórházban helyezték el, a könnyebb sérülteket az orvosok elsősegélyben részesítették.
——A városban minden munka szünetelt, az üzletek zárva tartottak. Hajnaltól szünetelt a villanyvilágítás is, mert a földrengés primer vezetékeket szakított el, és emiatt a villanytelep vezetősége az üzemet beszüntetni kényszerült.(28)
——A földrengést követő napokban szükségessé vált az olyan épületek megtámasztása, amelyeknek egyik vagy másik része le akart dőlni. A közveszélyessé vált magánépületek megtámasztására a város 52 háztulajdonosnak adott ki dúcolófákat.(29)

Megtámasztott ház az 5. tizedben Kádár utca 17.
Megtámasztott ház az 5. tizedben Kádár utca 17.

A városi rendőrség a földrengés következtében megrongálódott templomtornyokban, így a Nagytemplomban, a piaristáknál, barátoknál és a kistemplomban is megtiltotta a harangozást. Egyedül a református templomban lehetett még egy ideig harangozni. Tűzvizsgálat és tűzjelzés is csak itt volt az első napon, de a rendőrhatóság azt is beszüntette. A tűzveszélyt személyesen a tűzoltóságon vagy telefonon lehetett bejelenteni.(30)
——A városi rendőrkapitány a Nagytemplom tornyának és járőri karzatának sérülése miatt beszüntette a tűzoltóság ottani toronyőri szolgálatát is, mert az ott-tartózkodás a toronyőrökre és a harangozókra nézve egyaránt életveszélyes volt.(31)

› › ›

Jegyzetek

(18)  „Hírek. Ledőlt a zsidótemplom tornya”. Kecskeméti Újság, 1911. július 18. 3–4. o.
(19)  EÖTVÖS NAGY Imre, 1911. 290. o.
(20)  Uo. 291. o.; A Kolossa szállodát (a korábbi Beretvás szállodát) 1911. július 23-án a városi szakértő bizottság megvizsgálta, és veszélytelennek minősítette. A bizottság a vizsgálat eredményéről értesítette a szálloda tulajdonosát, aki újra közönség szolgálatába állíthatta az épületet. – L. „Napi hírek. – Megnyílik a Beretvás szálló”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 23. 2. o.
(21)  SZABÓ Attila, 1992. 133. o.; ENTZ Géza–GENTHON István–SZAPPANOS Jenő, 1961. 67. o.
(22)  „Tisztítják a romokat. A gazdasági gőzmalom üzeme”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 12. 2. o.
(23)  Kerekes Ferenc (Zilah, 1864. február 27. – Kecskemét, 1932. november 11.), városi főmérnök. A budapesti Műegyetemen 1890. május 28-án szerezte meg mérnöki oklevelét. 1891 októberében választották meg Kecskemét mérnökének. 1896. március 28. és 1928 januárja között városi főmérnökként tevékenykedett.
(24)  „Tisztítják a romokat. A gazdasági gőzmalom üzeme”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 12. 2. o.
(25)  „Kilakoltatások”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 13. 3. o.
(26)  „Napi hírek. – Lebontják a zeneiskolát”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 20. 3. o.
(27)  „Hírek. A külső házak”. Kecskeméti Újság, 1911. július 11. 3. o.
(28)  Kecskeméti Újság, 1911. július 9. 2. o. (Cím nélkül!); JUHÁSZ István, 2001. [8. o.]; „Bezárták az üzleteket”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 9. 4. o.
(29)  BKMÖL IV. 1903/i. Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. A Földrengési Segélyt és Államkölcsönt Kiosztó Bizottság iratai (a továbbiakban: IV. 1903/i.). A bizottságok működésével kapcsolatos iratok 1911–1914. (1. d.) – 2268/1911. Kig. ir. melléklete. A fenti adatot Kerekes Ferenc törvényhatósági főmérnök 1911. augusztus 30-i kimutatásából ismerjük. Az 52 háztulajdonos házának megtámasztása 926 korona 56 fillérjébe került a városnak.
(30)  „Tornyok.”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 11. 2–3. o.
(31)  „Nincsen toronyőrség”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 12. 2. o.

 


első oldal | előrébb |     2     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012