Kemény János

SZABADMŰVELŐDÉSI DOKUMENTUMOK

Bács-Bodrog vármegye és a Humanista Baráti Közösség Bajai Szabadegyeteme 1947–1948. évi szabadművelődési munkaterve

KEMÉNY JÁNOS
SZABADMŰVELŐDÉSI DOKUMENTUMOK
Bács-Bodrog vármegye
és a Humanista Baráti Közösség Bajai Szabadegyeteme
1947–1948. évi szabadművelődési munkaterve
Bevezetés

A szabadművelődés története hivatalosan 1945. október 9-én kezdődik, amikor a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 12 100/1945. számú rendeletével életre hívta az Országos Szabadművelődési Tanácsot. A tanács feladata az volt, hogy áttekintést szerezzen az iskolán kívüli nevelésről, és az összes demokratikus szerv képviselőinek a bevonásával javaslatot készítsen elő a kérdések helyes megoldására.(1)
——Működésének legjelentősebb eredménye két rendelet volt, amelyek közül a fontosabb a 720/1946. ME számú rendelet az iskolán kívüli nevelés szerveiről. Ennek lényege az állami és társadalmi szervek, valamint a népművelési szervezet létrehozása volt.
——Az állami szervezetet a szabadművelődési kerület jelentette, amelybe egy-egy megye és törvényhatósági jogú város tartozott. Ennek élén a szabadművelődési felügyelő állt, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek alárendelve. A társadalmi szervezetet a kerületek népművelési tanácsai jelentették, amelyek a megyék párt- és társadalmi szervezeteinek képviselőiből, delegáltjaiból tevődtek össze. Mind az országos tanács, mind pedig a kerületi tanácsok magas létszámuk miatt bizottságokra oszlottak. Ezek a művelődési ágak szerint lehettek a) szakmai, b) politikai és c) nevelési bizottságok.
——A fenti rendelet kiegészítése volt a 240/1946. ME számú rendelet, amely a szabadművelődés hivatali személyzetének státusának megállapításával szervezeti kérdéseket zárt le. Végül igen jelentős volt a 31 600/1946. VKM számú végrehajtási utasítás, amely pontosan kijelölte a szabadművelődési felügyelőségek jog- és hatáskörét, feladatait, a felügyelői és ügyvezetői jog- és hatáskört. A rendelet legfontosabb rendelkezése minden szerv részére tervkészítési kötelezettséget írt elő, amelyeket ellenőrizni és jóváhagyni a járási ügyvezetőknek és a megyei felügyelőségeknek volt joga, s egyúttal feladatukként szabta még meg a szükséges koordinálást is.
——A szabadművelődési munka szervezési és módszertani kérdései rengeteg problémát vetettek fel. Ezek tudományos és módszeres vizsgálatára hozta létre az 1000/1946. VKM számú rendelet a Szabad Művelődési Tudományos Intézetet. Az intézet még ebben az évben megszűnt, működését a 3981/1946. VKM számú rendelet alapján a Magyar Népi Művelődési Intézet vette át.(2)
——A szervezet kiépítése 1946 egész nyarán át folyt. A szabadművelődési ügyvezetők által benyújtott első tervek, első megyei összesítések és költségvetések is ekkor készültek el.
——Az alsó, közép- és felsőfokú szabadiskolákról szóló 5000/1946. VKM számú rendelet a módszeres ismeretterjesztés alapjait volt hivatott megteremteni. Ezzel a szabadművelődés egy képesítés nélküli népművelési formát teremtett meg, amely a művelődésben elmaradt társadalmi osztályok képzése szempontjából az elkövetkezendő években a legfontosabb formává vált. Bár a fenntartó szervek szerint minőségileg sok különbség volt ezekben az iskolákban, engedélyhez kötöttségük garanciát jelentett arra, hogy ott valóban tartalmas munka folyjon.(3)
——A szabadművelődés egyik fő területe az ismeretterjesztés volt. Az ismeretterjesztés vonalán a szabadművelődés:

a)  összeállította az előadássorozatok és tanfolyamok ajánlott tematikáját;
b)  felkutatta és összeállította azoknak az előadóknak a névjegyzékét, akik szóba jöhettek, sőt azok kiközvetítésével is foglalkozott(4);
c)  foglalkozott az előadásanyagok biztosításával és szétküldésével is (Szabad Föld Téli Esték);
d)  gondoskodni próbált a szemléltetésről is kölcsönözhető diafilmekkel, rendelkezett néhány vetítőgéppel, s időnként más szemléltető anyaggal is.

Az ismeretterjesztés formái lehettek: 1) előadások, 2) előadássorozatok, 3) tanfolyamok, 4) szabadiskolák, 5) szabadakadémiák, 6) népfőiskolák.(5)


Jelen munkának nem célja sem Bács-Bodrog vármegye, sem Baja törvényhatósági joggal felruházott város 1945–1949 közötti szabadművelődési tevékenységének ismertetése, csupán a témához adalékként kívánjuk közreadni az alábbiakban az 1947–1948. évi Bács-Bodrog vármegyei szabadművelődési munkatervet és a Humanista Baráti Közösség Bajai Szabadegyeteme(6) ugyanilyen évkörű működési tervét, amelyek viszonylag terjedelmesek, ugyanakkor rendkívül érdekesek és tanulságosak is.
——Az alábbiakban közölt két dokumentum közül az első Bács-Bodrog vármegye szabadművelődési felügyelője, Márton Imre(7) által készített 1947–1948. évi szabadművelődési munkaterv, amelyet nevezett 520/1947. szám alatt, 1947. március 27-én küldött el Bajáról a megye alispánjának. Ez a munkaterv kitér Bács-Bodrog vármegye helyzetének általános jellemzésére szabadművelődési szempontból, a vezetőképzésre, a munkatársak toborzására stb. Emellett szól a népfőiskoláról, a szabadiskolákról, tanfolyamokról (közművelődési, analfabéta, nőnevelési), a legényiskoláról, a székelyek iskolájáról, előadássorozatokról, népkönyvtárakról, szórakoztató előadásokról (falunapok, szabadtéri és műkedvelői), hangversenyekről, képzőművészeti kiállítások, bokréták, Bácskai-napok, sportrendezvények stb. rendezéséről. A szabadművelődési felügyelő a munkatervben számba veszi a falvak kéréseit, az együttműködés lehetőségeit más szervezetekkel és a sajtóval, végül megtervezi mindezeknek a rendezvényeknek az anyagi alapjait.
——A második dokumentum a Humanista Baráti Közösség Bajai Szabadegyetemének 1947–1948. évi munkatervét tartalmazza. Ez az irat szól a szabadegyetem céljáról, foglalkozási köreiről, fenntartójáról, szervezetéről, a tervezett előadásokról, a tantervről, megnevezi az előadásokat tartó vendégelőadókat, említést tesz annak hallgatói létszámáról, a szabadegyetemnek Baja város és Bács-Bodrog vármegye kulturális életében betöltött szerepéről, költségvetéséről, így a dologi és személyi kiadások összegeiről, a szabadegyetem keretében megindítandó könyvkiadásról, és végül röviden indokolja a bajai szabadegyetem létjogosultságát.
——Mindkét forrás rendkívül értékes adalékokkal szolgál az e téma iránt érdeklődő olvasóknak és kutatóknak egyaránt.


DOKUMENTUMOK

1. dokumentum
Bács-Bodrog vármegye szabadművelődési felügyelőjének
1947–1948. évi szabadművelődési munkaterve


Bács-Bodrog vármegye szabadművelődési felügyelője
Melléklet az 520/1947. számhoz     Tárgy: 1947–1948. évi szabadművelődési munkaterv
Munkaterv

A vármegye általános jellemzése:
Bács-Bodrog vármegye szabadművelődés szempontjából nem a legszerencsésebb terület. A községek egy része anyagi jólétében nemhogy a kultúra felé fordulna és a rendelkezésére álló anyagi eszközök egy részét a szellem művelésére, és a kulturális élet nyújtotta örömök megszerzésére fordítaná, hanem szinte önmagába süllyedt önzéssel és gőggel fordul el a művelődéstől. A szomorú képet betetézi még az is, – s a fenti megállapításból szinte önként következik, – hogy az egyke(8) már létében is fenyegeti e községeket.
——Ugyancsak zavarja a szabadművelődési munkát az a körülmény is, hogy a megyében nagy ki- és betelepítések folytak és folynak. Számos községben a svábok kitelepítése még ma is függőben van. Ez a bizonytalanság súlyosan gátol minden szellemi érdeklődést.
——Meg kell említenem, hogy a határ menti falvakban délszláv (bunyevác(9), szerb) kisebbség él, s ezek az utolsó két évben kissé nyugtalanul viselkedtek.
——A községek megközelítése sem a legkönnyebb probléma. Vasúti összeköttetése a községek felének nincs, viszont a távolságok eléggé nagyok. Kocsit a hivatalosan megállapított tengelypénzen(10) nem lehet kapni, s így főként alkalmi fuvart kell igénybe venni.
——Természetesen a fent előadottak csak nehézségek, de nem akadályok, s éppen a nagy feladatok sarkallják igazán a dolgozni akaró embert.

Vezetőképzés:

1)  Ügyvezetői értekezlet az 1947–1948-i szabadművelődési tevékenység megkezdése előtt. (Egy, esetleg két nap).
2)  Egynapos értekezlet a szabadművelődési tanácsok vezetői részére, még folyó év április havában, s az év folyamán egyszer-kétszer megismételve.
3)  Műkedvelő csoportok vezetőinek ankétja Baján a nyár folyamán.


Munkatársak toborzása:
I. Faluszeminárium fölállítása:
Törzs a bajai Állami Tanító- és Tanítónőképző ifjúsága. Cél: 1) Faluproblémákkal foglalkozó irodalom ismertetése. 2) Falukutatás és gyűjtés. 3) Falusegítés: részvétel a falunapok megszervezésében, dalárdák és zenekarok szervezésében.
II. Falujáró munkaközösségek megszervezése:
1)  Munkájuk: kiszállás a falvakba közművelődési, egészségügyi, közigazgatási stb. kérdésekben felvilágosító előadások tartására.
2)  Vándorcsoportok szervezése.
Már eddig bejelentette csatlakozását az Állami Tanítóképző fiú- és leányiskolája. Mindkettő önálló és egész napos műsort ad. Főként a népdalkultúra terjesztése és a néprajzi gyűjtés lesz a munkaterületük. Jelentkeztek a cserkészek regős csoportjai: dramatizált népmeséket, balladákat és népi táncokat mutatnak be. Ugyancsak részt kér a munkából a két kereskedelmi iskola, a gimnázium, a kertészképző és a népi kollégium is. A lehetőségek tehát igen gazdagok.
III. Előadásokat, hangversenyeket, népünnepélyeket és falunapokat rendezők munkaközössége. Szintén már kialakulóban van.
IV. Baja és Bács-Bodrog vármegye „Szépműves Céhe” az alkotó művészek munkaközössége: a megszervezés stádiumában van.

A szabadművelődési munka terve:
1)  Népfőiskola:
Bácsalmáson. Ebben a községben él a megye legelevenebb szellemű lakossága. A szabadművelődés munkásai már eddig is komoly eredményeket értek el. Célszerű volna a színvonalat magasabbra szabni, s ezt szolgálná a létesítendő népfőiskola.
2)  Szabadiskolák:

a)  Közművelődésiek (főtárgy: földrajz, utazzunk át a földön; történelem: népek mozgalmai és a magyarság; természettudomány: az emberiség nagy jótevői; kísérő műsor: irodalom és dalkultúra.) Mélykúton és Csátalján.
b)  Gazdasági vonatkozásúak. Azt jelenti, hogy a főtárgy a gazdálkodás köréből való, de a szabadművelődési anyag a közművelődési-szabadművelődési iskola szempontjai szerint itt is szerepel. A gazdasági tárgyat az ottani szabadművelődési tanács kívánságára választottuk ki. Dohánytermesztés: Madarason; gyapot: Nagybaracskán; paprika: Érsekcsanádon; gyümölcs és szőlő (újgazdáknak): Jánoshalmán és Vaskúton; kenderrost: Garán.

Az összes szabadiskolák száma: 9.
3)  Tanfolyamok:

a)  szerencsésnek tartanám a szabadművelődési és magyar állami mezőgazdasági tanfolyamok továbbvitelét második fokon azokban a községekben, amelyekben még eddig nem volt szervezhető, kezdő fokon. 25 tanfolyam.
b)  Közművelődési tanfolyamok: jövője csak úgy volna biztosítva, ha szabadiskola-szerűen átalakítva évenként más és más tárgy keretében adna elmélyedést. 18–20 szervezhető.
c)  Analfabéta-tanfolyamok: állítandók főként a telepes községekben: Garán, Vaskúton, Bácsalmáson, Csátalján, Kelebián, Madarason és Hercegszántón, összesen 7.
d)  Nőnevelési tanfolyamok: Eddig is igen látogatottak voltak, ha az anyagi keret megengedné, mintegy 20–25 volna felállítható. Különösen eredményes lehetne akkor, ha összekapcsolnánk varrás-szabás, népélelmezési, háziipari és egyéb női életfoglalkozáshoz fűződő szaktanfolyamokkal.
e)  Legényiskola: Önképzőkörrel. Az ifjúság problémái lenne a főtárgy, és hozzá közművelődési anyag. Kísérletképpen: 8–10.
f)  A székelyek iskolája: A telepes községek lakosságának egy része bukovinai székely. Ezeknek nem volt módjuk megismerkedni a magyar történelemmel, sem a magyar földrajzzal, sem pedig a magyar tájak életével. A magyar népdalkultúra is nagyrészt ismeretlen előttük. Ezt pótolandó állítanánk fel Csátalján és Vaskúton a fenti iskolát.

Az összes tanfolyamok száma: 82.
4)  Előadássorozatok:

a)  Vándorcsoportok kiszállásai: 50.
b)  Falujárók kiszállásai: (A keretet a helybéliek adják) 150. A községek saját rendezésükben 300.
c)  Bábszínház-előadás: részben Bajáról kiszállás, részben a községek saját rendezésében 50–60.
d)  Szülők, lányok és ifjak iskolája, a lelki egyensúly helyreállítása szolgálatában. (A falvak szabadművelődési tanácsai ismételten kérték) 15–20.

Előadássorozatok összesen: 580.
5)  Népkönyvtárak: Eddig a megyében 19 népkönyvtár működik, sajnos nagyon hiányosak, pedig az érdeklődés megvolna. Fejlesztését a felügyelő a vándorcsoportok kiszállásainak jövedelméből szeretné fedezni.
6)  Szórakozások:

a)  Népünnepélyek (lehetőleg már május elsejére) 10–15.
b)  Falunapok az ősz folyamán, legalább 15 községben.
c)  Szabadtéri előadások: Bácsalmáson, Mélykúton, esetleg Jánoshalmán.
d)  Műkedvelői előadások. Az ügyvezetők jelentése szerint a műkedvelő előadások valósággal elburjánoztak. Van olyan község, ahol a tél folyamán 18–20 darabot is előadtak. Sokat várok a nyáron tartandó műkedvelői ankéttől. (A darabok megválogatása, a rendezés problémái lesznek a főtárgyak). Szeretném megnyerni Muharay Elemért(11) erre az alkalomra.
e)  Hangversenyek: a megyében szép számmal működnek zenekarok és dalárdák. A zenekarok csaknem kizárólag fúvósak. A felügyelő kiszállásai alkalmával ezek vezetőivel is felveszi a kapcsolatot, de igen hasznos volna ezekkel is a nyár folyamán egy közös megbeszélés. Jelenleg 11 zenekar és 10 énekkar működik a megyében.
——A felügyelő arra törekszik, hogy az ízlésfejlesztés szempontjából megragadja mindazokat a lehetőségeket, amelyeket egyrészt saját munkaközösségei, másrészt a VKM(12) nyújthatnak a vendégszerepeltetéseket illetőleg. A Liszt Ferenc Kör(13) hangversenyei közül többet szeretne legalább a vármegye két járási székhelyén, Bácsalmáson és Jánoshalmán is előadatni.
f)  Képzőművészet: Baja abban a szerencsés helyzetben van, hogy számos kiváló festőművésszel dicsekedhetik (Éber-család(14), Miskolczy Ferenc(15), Puskás Lili(16)), a Rudnay-telep(17) és -akadémia(18) ideköltözésével pedig szinte az élre került a vidéki városok közül.


Rudnay Gyula
Rudnay Gyula
Az Éber-család, 1932
Az Éber-család, 1932

A megye szempontjából ennek a körülménynek kettős jelentősége van. A Rudnay-akadémia egyrészt befogadja, sőt felkutatja tehetséges fiait, másrészt jövő tervünkben van vándor képkiállítások elindítása, hogy a községek népe eredetiben is láthassa a festői alkotásokat. A kiszálló művészek segítségükre lesznek a képek megértésében.
g)  Bokréták: A megyében öt községnek van gyöngyösbokrétája(19). Sajnos ezek foglalkoztatása elakadt, vagy talán inkább tartalmilag kiszáradt. Gondjaink közé tartozik, hogy újból tartalmat és fejlődési utat keressünk ennek a félig népi eredetű kezdeményezésnek, hiszen népi táncaink, dalaink, szokásaink és öltözködésünk őrzője, és fejlesztője lehetne a „Gyöngyösbokréta”.
h)  Bácskai-napok(20): A nyár elejére, vagy az őszre terveztük a Bácskai-napokat Baján, ezek keretében a falu és a város találkozását szeretnénk megvalósítani. A város adja az előadásokat, muzsikát, képzőművészetet (országos nevekre gondolunk), a falu pedig a nép művészetét dalban, táncban, műkedvelői előadásokban és néprajzi kiállításokban.
i)  Sport és sakk: Bárha ez a szórakozásforma nem is sarkalatos része a szabadművelődési tevékenységnek, a felügyelő minden támogatást megad ezeknek is, mert népünk fölemelkedésének jelentős tényezői. Sportköre csaknem minden falunak van, és működik is.
j)  1848 megünneplése: A felügyelő elősegítette 48-as bizottságok megalakulását. Két vándorserleget is alapított 48 emlékére: egyet a szavalóverseny, egyet pedig a staféták győztesének. Már az idén megtartottuk az első versenyt. A 48-as bizottság alelnöke főként arra ügyel, hogy a szavak helyett inkább a tettek és az alkotások hirdessék a márciusi nemzedék emlékét.

7)  A falu kérése: A felügyelő kiszállásai alkalmával a falu következő kívánságait jegyezte föl.

a)  Gazdakörök megalapítása.
b)  Könyvtárak alapítása.
c)  Keskeny filmgépek beszerzése. Főként olyan filmeket kérnek, amelyek
gazdasági tárgyúak, különösen érdekli őket a belterjes gazdálkodást folytató
országok gazdasági tevékenységéről felvett filmek.
d)  Vetítőgépeket kérnek. Zenekarok és dalárdák támogatását szorgalmazzák.
e)  S végül kultúrházak építéséhez szeretnének támogatást kapni.

8)  Együttműködés: A földművelésügyi minisztériummal, a Mezőgazdasági Kamarával(21), a Gazdasági Felügyelőséggel(22) és a Gyümölcstermelők Egyesületével máris eleven és eredményes volt az együttműködés. A háziipari és szociális felügyelőséggel, a tisztiorvosi hivatallal és a kulturális egyesületekkel szintén szíves kapcsolataink vannak, de csak a jövőben kerül sor közös vállalkozásra.
9)  A sajtóval. Főként a Gazdanapok szervezése óta eleven a kapcsolatunk. A felügyelőnek az volt a felfogása, hogy az alapvetés munkáját csendben végzi el, mert amennyi segítséget a kezdésnél a sajtó nyújthatott volna, esetleg ugyanannyi kár is származhatott volna a dobverésből. Ma az a helyzet, hogy mindkét lap (A Bajai Kis Újság(23) és a Bajai Hírlap(24)) állandó rovatot nyitott a szabadművelődésnek.
10)  A Naptár. A bajai és a vármegyei felügyelőség közös vállalkozása lesz majd a naptár, tartalmában pedig alkalmazkodik a vonatkozó rendelet előírásaihoz. Előzetes tárgyalásainkat már megindítottuk.

Anyagi alapvetés

A kalkulációnál a dologi kiadásokat elvben a községekre hárítottam, s az előkészítés idején mindent megteszek, hogy a községek vállalják is ezek terhét.
1)  Bácsalmási népfőiskola .............................................................................800 Ft 2)  Szabadiskolák ........................................................................................4 500 Ft 3)  82 tanfolyam .........................................................................................24 600 Ft 4)  Előadássorozatokra .................................................................................3 500 Ft 5)  Szülők iskolája ..........................................................................................500 Ft 6)  Szórakozások csoportja ..........................................................................5 000 Ft 7)  A falu kéréséhez ...................................................................................55 000 Ft 8)  Az ügyvezetők díjazása ...........................................................................4 500 Ft 9)  Tanácsok támogatására ...........................................................................2 000 Ft 10) Értekezletek költségeire .........................................................................1 000 Ft   ................................................... Összesen:  ................................... 101 400 Ft       Baja, 1947. március 26.
  .................................................................................. Márton Imre
  ..................................................................... Szabadművelődési felügyelő

Hitelesített melléklet. Géppel írt, három oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű.
BKMÖL XXIV. 504 A Bács-Bodrog Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség iratai 520/1947.; BKMÖL XXI. 4/b. Bács-Bodrog megye alispánjának iratai; Közigazgatási iratok 3931/1947. Kig. ir.

 

2. dokumentum
A Humanista Baráti Közösség Bajai Szabadegyetemének
1947–1948. évi munkaterve


A Humanista Baráti Közösség Bajai Szabadegyeteme.(25)
——1)  A szabadegyetem célja: A korunkban megszületni vágyó új filozófiai emberkép kialakítása, mely világnézetünknek, erkölcsi értékelésünknek, az élettel szembeni magatartásunknak szilárd alapot ad, olyan alapot, mely minden embernek közös kincsévé lehet. Ma nem az a nagy probléma, hogy általánosan elismert kulturértékeinket, jól megalapozott igazságainkat hogyan terjeszthetjük minél szélesebb körökben, hanem hogy egész szellemi életünk nagy tanácstalanságából megtaláljuk az utat azokhoz a végső bizonyosságokhoz, melyek egy egészséges kultúra hordozói lehetnek. A Szabadegyetem találkozóhelye az alkotóknak, akik a bennünk vajúdó új filozófiai emberkép kialakításán munkálkodnak, és az igazi műveltségre vágyó embereknek, akik nem izolált tudományos részismeretek elsajátítására, hanem az ember örök lényegének, az élet mély törvényeinek, nagy értékeinek megértésére törekednek.
——A Szabadegyetem baráti közösségben maga köré csoportosítja a szellemi életet élő embereket, mindazokat, akik korunk nagy problémáiban, a megoldásukért folytatott küzdelemben részt akarnak venni. Szellemi otthont ad nekik, lehetőséget a termékeny munkára, bekapcsolódást a legmagasabb fokú, korszerű művelődési folyamatba. Olyan közös alapot akar teremteni, melyen a legkülönbözőbb világnézetek képviselői találkozhatnak abban a mély érzésben, hogy vannak közös, örök értékek, melyek mindannyiunkat összekapcsolnak. El akar jutni azokhoz a legegyetemesebb emberi célkitűzésekhez, melyeken belül egyformán helye van az örök értékekhez való ragaszkodásnak és a legmesszebbmenő szociális törekvéseknek, a népi műveltség kultuszának és a humanista műveltség szeretetének. Egyszóval találkozóhelye akar lenni az összes építő erőknek.
——2)  A Szabadegyetem foglalkozási körei. Céljának megfelelően a Szabadegyetem munkájának középpontjában a filozófia áll, az új emberképet kialakító, tudományosan tisztázó filozófia. Ez a filozófia az embernek a valósághoz való mély kapcsolatait kutatja és az önmagába zárt, önmagának elégséges ember eszméje helyett az egész valóság felé nyitott, minden képességével a valóságba kapcsolódó ember eszméjét tanítja.
——A Szabadegyetem foglalkozik a társadalomtudománnyal, a történelemmel, a természettudományokkal és a néprajzzal, nemcsak az egyes tudományok sajátos részismeretei kedvéért, hanem hogy a tudományokon keresztül is jobban megismerjük az embert, és az embernek a valósághoz való viszonyát. Ezzel nemcsak a filozófiai emberképet gazdagítja a tudományokon keresztül, hanem a tudományokat is megtermékenyíti, új szempontokat adva nekik, a lényegre irányítja őket, bevonja a tudományokat a humanista valóságszemlélet nagy egységébe.
——A Szabadegyetem foglalkozik irodalommal, zenével és képzőművészetekkel. Nem irodalom- és művészettörténetet tanít, hanem az emberiség nagy költői, zenei és képzőművészeti alkotásait ismerteti és szeretteti meg, és rajtuk keresztül bemutatja az ember örök lényegét és azt az igazi boldogságot, mely a szépnek, jónak, igaznak világából árad ránk.
——A Szabadegyetem foglalkozik a közösségi életnek, a jövő alakításának kérdéseivel is, a humanizmus szellemében, az ember mélyebb megismerésének és megbecsülésének szellemében vizsgálva a dolgokat.
——3)  A Szabadegyetem fenntartója a város, a város közönsége és a Szabadművelődési Felügyelőség támogatása mellett a Humanista Baráti Közösség. A Humanista Baráti Közösség közvetlenül a felszabadulás után alakult meg. Célkitűzése az alkotó erők baráti összefogása, a humanizmus szellemének a lelkekben való újjáélesztése, a tudományokon és művészeteken keresztül az új filozófiai emberkép kialakítása a Szabadegyetemben nyer határozott formát; 2 évi munkája (baráti összejövetelek és mintegy 80 filozófiai, irodalmi, társadalomtudományi, zenei, képzőművészeti előadás) a Szabadegyetem szakosztályi összejöveteleiben és rendszeres tanfolyamaiban kap tágabb keretet.
——Baja város előadótermet bocsát a Szabadegyetem rendelkezésére fűtéssel és világítással (míg a Művelődés Házának nagy előadóterme használható lesz). Baja város közönsége a Szabadegyetem pártolóinak körébe való belépéssel támogatja a Szabadegyetemet. A Szabadegyetem pártolóinak köre teremti elő rendszeres havi hozzájárulással a Szabadegyetem dologi kiadásainak fedezetét. A személyi kiadásokat a Szabadművelődési Felügyelőség viseli. A Művelődés Házának rendbe hozása után a Szabadművelődési Felügyelőség a Szabadegyetem rendelkezésére bocsátja nagy előadótermét, és egy állandó helyiséget szakosztályi összejövetelei számára.
——4)  A Szabadegyetem szervezete. A Szabadegyetemnek 7 szakosztálya van, minden szakosztály élén egy szakosztályvezető áll. A természettudományi szakosztály vezetője Dr. Hortobágyi Tibor(26) egyetemi magántanár. A társadalomtudományi és történelmi szakosztály vezetője Barta Lénárd(27) gimnáziumi tanár. A filozófiai szakosztály vezetője dr. Gondos László(28) szabadművelődési fogalmazó. Az irodalmi szakosztály vezetője Márton Imre szabadművelődési felügyelő. A zenei szakosztály vezetője Vönöczky Géza(29) zenetanár és karnagy. A képzőművészeti szakosztály vezetője ifjú Éber Sándor(30) festőművész, gimnáziumi tanár.


Ifjú Éber Sándor
Ifjú Éber Sándor

A néprajzi szakosztály vezetője Dr. Vargha Károly(31) tanítóképző intézeti tanár. A 7 szakosztályvezető együtt alkotja a Szabadegyetem vezető tanácsát. A Vezető Tanács irányítja a Szabadegyetem tanulmányi munkáját, határoz a szervezési kérdésekben és képviseli a hatóságokkal szemben a Szabadegyetemet. A Vezető Tanács tartja a kapcsolatot az ország tudományos, művészeti, társadalmi szerveivel, egyesületeivel, alkotó egyéniségeivel. Ő kezeli a Szabadegyetem vagyonát. Az adminisztratív munkák elvégzésére a Vezető Tanács fizetett titkárt tart. A tanács minden évben megválasztja a Szabadegyetem igazgatóját.
——A Vezető Tanács köré csoportosul a Humanista Baráti Közösség. A Tanács a szükséghez képest, de legalább félévenként egyszer összehívja az egész baráti közösséget az egész egyetemet érintő kérdések megbeszélésére. Minden szakosztályvezető időnként összehívja a baráti közösséget a szakosztályát érdeklő kérdések megbeszélésére. E szakosztályi összejövetelek célja részint a mélyebb megismerés (új könyvek ismertetése, problémák megbeszélése, szemináriumi munka), részint pedig az alkotómunka (a filozófiai emberkép tisztázása, az egyes tudományokban és művészetekben új szempontok felvetése, egyéni kutatások eredményeinek közlése). A szakosztályi összejöveteleken a Humanista Baráti Közösség azon tagjai vesznek részt, akik a szakosztály problémaköreiben alkotóan dolgoznak vagy irántuk komolyabban érdeklődnek.
——A Vezető Tanács köré csoportosul végül a Szabadegyetem pártolóinak köre. Ennek tagjai vagyoni helyzetükhöz képest havonként 10,5, illetve 2 forint tagsági díjat fizetnek, és ennek ellenében a Szabadegyetem valamennyi tanfolyamát látogathatják.
——5)  A Szabadegyetem előadásai. A Szabadegyetem 1947. október 1-jén kezdi meg nyilvános előadásait, melyek 1948. június 10-ig tartanak. Hetenként 3 kétórás előadás lesz, előreláthatólag minden kedden, szerdán és pénteken délután 6–8-ig. Összesen mintegy 100 kétórás előadás. Az előadás maga másfél órára van kontemplálva(32), fél órát számítunk a hozzászólásokra és megbeszélésekre.
——Minden hét első előadónapján filozófiai vagy társadalomtudományi, második előadónapján irodalmi vagy természettudományi, harmadik napján zenei, képzőművészeti vagy néprajzi előadás lesz.
——6)  Az 1947–1948. év tanterve.
      a)  filozófia:
  Dr. Gondos László: Bevezetés a metafizikába(33) 4 előadás
              " A humanizmus filozófiája 2 "
              " A filozófia történetének áttekintése 2 "
  Dr. László Vince(34): A karakterológia(35) problémái 2 "
  Szabó Balázs: Aristoteles(36) 1 "
              " Irracionalizmus a filozófiában 1 "
  Dr. Ipolyi László(37): Aquinói Szent Tamás(38) 2 "
  Dr. Lugosi György: Mai filozófiai irányok 2 "
      b)  társadalomtudomány és történelem:
  Barta Lénárd: A társadalmak élete és fejlődése 8 "
  Dr. Takáts Endre(39): Új adatok a 48-as idők történelméhez 2 "
      c)  természettudomány:
  Dr. Hortobágyi Tibor: Az élettan és átörökléstan mai problémái 8 "
  Losonczi Timót(40): A modern fizika világképe 4 "
  Dr. Kalmár László(41): A végtelen a matematikában 2 "
      d);  néprajz:
  Dr. Vargha Károly: A néprajzi tudomány alapfogalmai 2 "
              " Népdalkutatás 4 "
      e)  irodalom:
  Dr. Vincze Sándor(42): Shakespeare(43) 2 "
              " Szabó Dezső(44) 2 "
              " Az európai gondolat kialakítói 2 "
  Márton Imre: Eötvös József(45) 1 "
              " A görög ember két arca
(Aiscylos(46) és Aristophanes(47))
2 "
              " Népművészet és egyetemes
humanista kultúra
1 "
  Bognár Benedek(48): Irodalmi stílusok és emberek 2 "
  Dr. Hortobágyi
Tiborné(49):
Babits Mihály(50) és Tóth Árpád(51) 2 "
  Sulyok Ignác(52): Montaigne(53) 1 "
              " Mauriac (54) 1 "
  Dr. Deáki Sándor(55): Dante(56) Isteni színjátéka 1 "
              " Vörösmarty(57) filozófiája 1 "
              " A magyar ember természetes
humanizmusa
1 "
  Dr. Gondos László: India nagy eposzai 1 "
              " Aldous Huxley(58) 1 "
              " Szépség és inspiráció 1 "
      f)  képzőművészet:
  Rudnay Gyula(59): A művészet lényege 2 "
  ifj. Éber Sándor: Görög építészet és szobrászat 1 "
              " Kínai tájképfestészet, indiai építészet 1 "
              " Gótika 1 "
              " Az olasz festészet 2 "
              " Németalföldi festészet 2 "
              " Naturalizmus, romantika,
impresszionizmus
2 "
              " Magyar festők 1 "
      g)  zene:
  Bach(60), Haydn(61), Mozart(62), Beethoven(63), Schubert(64),
Chopin(65), Brahms(66) és Bartók(67) zongoraművei
és vonósnégyesei hanglemezen bemutatva,
Vönöczky Géza és dr. Gondos László magyarázataival



10 "
      Összesen: 90 kétórás előadás  
      7)  Vendégelőadók: A fenti előadók között 2 vendégelőadó szerepel, kiknek részvétele biztosítva van: Dr. Vincze Sándor miniszteri titkár Budapest, és Dr. Kalmár László egyetemi tanár Szeged. Ezenkívül az 1947–1948-as évre még a következő vendégelőadók meghívását vettük tervbe: Karácsony Sándor(68), Halasy-Nagy József(69), Juhász Vilmos(70), Lukács György(71), Bálint Sándor(72) és Sík Sándor(73).


Karácsony Sándor, Lukács György, Bálint Sándor, Sík Sándor
Karácsony Sándor  Lukács György    Bálint Sándor          Sík Sándor       
Kalmár László, Halasy-Nagy József
      Kalmár László           Halasy-Nagy József

      8)  A szabadegyetem hallgatói: A Humanista Baráti Közösség előadásainak 150–200 hallgatója volt. Számolhatunk 50–80 olyan hallgatóval, aki a Szabadegyetem minden tanfolyamán részt vesz. Az irodalmi, zenei, képzőművészeti előadásokon összesen 150–200 hallgatóval, a tudományos előadásokon 80–120 hallgatóval számolhatunk.
——A Szabadegyetem pártoló tagjai az összes előadásokat díjmentesen látogathatják. Egy-egy szakosztály keretébe tartozó előadások részvételi díja egész évre 10 forint.
——Az egy-egy tanfolyamra vagy az összes tanfolyamokra beiratkozó és az előadásokon rendszeresen résztvevő hallgatók erről bizonyítványt kapnak.
——9)  A Szabadegyetem szerepe a város és a megye kulturális életében. A Szabadegyetem előadásaival részt vesz a város és a megye szabadművelődési ügyvezetői és tanácstagjai részére rendezendő tanfolyamokon. Előadásaival a falukba is kirándul és ott művelődési napokat rendez.
——Vendégelőadói által élénkíti a város szellemi életét és belekapcsolja azt a magyarság egyetemes szellemi életébe.
——Általános érdekű világnézeti kérésekről vitadélutánokat rendez, a különböző pártok és társadalmi egyesületek bevonásával.
——A város és a megye művelődni vágyó rétegei számára a Szabadegyetem fogja jelenteni az elérendő célt. A különböző szabadiskolák és tanfolyamok a köztudatban úgy fognak szerepelni, mint út a Szabadegyetem felé, a legmagasabb értékű szellemi élet felé. A Szabadegyetem ilyen módon normája lesz az egész szabadművelődési munkának.
——10)  A Szabadegyetem költségvetése.
——a)  Dologi kiadások.
  Tudományos könyvtár az egyes szakosztályok részére.
Legsürgősebben azokat a könyveket kell beszerezni,
melyek a Szabadművelődési Felügyelőség könyvtárában
nem találhatók meg
évi 2–3000 forint,
  Hanglemezek évi 1–2000 forint,
  Vetítőgép, hangerősítő, gramofon, tudományos műszerek évi 10 000 forint.
  A Szabadegyetem pártolóinak tagsági díjából,
valamint a tanfolyamok látogatási díjából várható bevétel
évi 6–9000 forint.
  A dologi kiadások fennmaradó részét a fűtés, világítás, takarítás költségeit a város fedezi.
      b)  Személyi kiadások.
  Előadói tiszteletdíjak 100 × 2 óra ára 20 forint 4000 forint,
  Vendégelőadók útiköltsége és esetleges külön tiszteletdíja 1200 forint,
  Adminisztratív titkár tiszteletdíja havi 150 forint 1800 forint,
  Egyéb kiadások 1000 forint
  Összesen évi: 8000 forint,
  melyet államsegélyből kíván fedezni a Szabadegyetem.  
      11)  A Szabadegyetem könyvei. Új megismeréseket hozó, iránymutató, országos jelentőségűnek tekinthető előadásait a Szabadegyetem évről évre összegyűjti és a Humanista Baráti Közösség Szabadegyetemének Könyvei cím alatt évről évre kiadja. Bács-Bodrog vármegye 3 éves beruházási költségvetésébe nagyobb összeget vett fel e könyvkiadás megindítására.
——12)  A Szabadegyetem létjogosultsága. Noha Baja nem egyetemi város, és nincs is egyetemi város a közvetlen hatósugarában (Szegedtől 100, Pécstől 80 kilométerre van), mégis jogosult a Szabadegyetem felállítására.
——Van Baján egy egész tekintélyes, elmélyült szellemi életet élő réteg, melynek igénye, hogy a tudományokból és művészetekből ne csak ízelítőt kapjon, hanem azokba a legalaposabban elmélyedjen. Ezt bizonyítja az, hogy a Humanista Baráti Közösség legnehezebb témájú filozófiai előadásai iránt is nagy volt és egyre fokozódott az érdeklődés. Több tudomány- és művészetágnak van olyan képviselője Baján, aki nemcsak otthon van ezeken a területeken, hanem önálló kutató-, illetve alkotómunkával hozzá is járul kulturértékeink gyarapításához. Ez biztosítja a Szabadegyetem tanfolyamainak korszerűségét és egyetemi nívóját. Az a baráti közösség, mely a város alkotó szellemi embereit évek óta összekapcsolja, tudományos és művészi munkájukat is egységbe hangolja. Ez biztosítja a Szabadegyetem világképének egyetemességét, és nevelői munkájának egységes célirányosságát. A tudományok és művészetek nem mint résztörekvések és részeredmények, hanem mint az egységes, teljes emberi műveltség szerves részei fognak a Szabadegyetemen élni. A Szabadegyetem a filozófiában, a társadalomtudományban, a zenében olyan új eredeti szempontokat képvisel, melyek a szellemi élet sok ágában megtermékenyítőleg hathatnak. Ez biztosítja a Szabadegyetem sajátos egyéni jellegét és remélni engedi, hogy tiszteletet fog tudni szerezni magának az egész országban.
——Fontos szempontunk az is, hogy ebben a soknemzetiségű, határ menti, ki- és betelepítésekkel nagyon is megbolygatott Bácskában szükség van egy magas művelődési középpontra, mely magához vonzza az embereket, vágyakat kelt bennük az igazi művelődés után.

BKMÖL XXIV. 504 A Bács-Bodrog Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség iratai 520/1947.

* * *


Baja thj. város szabadművelődési felügyelője nevében dr. Gondos László az 1947. szeptember 29-i, a város polgármesteréhez intézett átiratában bejelentette, hogy a Humanista Baráti Közösség Szabadegyeteme 1947. november 1-jén kezdi meg működését Baján. Arra kérte a város polgármesterét, hogy az előadások céljára biztosítson helyiséget fűtéssel és világítással, továbbá a szabadegyetem dologi kiadásainak fedezéséről költségvetésileg gondoskodjon. Ezzel kapcsolatos másik kérése az volt, hogy erről a felügyelőség részére a fentieket tartalmazó határozatot adjon ki, mert csak ennek birtokában hajlandó a kultuszminisztérium a szabadegyetem működését engedélyezni. Az átirathoz csatolta még a fentiekben ismertetett Humanista Baráti Közösség Szabadegyetemének teljes munkatervét is.
——A válasz nem késett soká. Dr. Jobbágy Jenő, Baja thjf. város főjegyzője 1947. szeptember 30-án arról értesítette Baja thj. város Szabadművelődési Felügyelőségét, hogy az 1947. november 1-jén megindítani tervezett szabadegyetem működésének biztosítására Baja város készséggel bocsátja rendelkezésre az előadói termet fűtéssel és világítással, sőt még ezen kívül a szabadegyetem dologi kiadásainak fedezéséről, valamint beszerzéseiről is a jóváhagyandó költségvetés keretein belül gondoskodni kíván.(74)


Jegyzetek

(1)  HORVÁTH Ferenc: A szabadművelődés története 1945–1949. In: Levéltári Szemle 1975. 25. évf. 1. szám (a továbbiakban: HORVÁTH Ferenc, 1975.) 80. o.; RÁCZ FODOR Sándor: A Bajai Állami Tanítóképző történetéből. In: Fejezetek a pedagógusképzés történetéből I. Bács-Kiskun megye. Szerkesztette: Micheller Magdolna. Szeged, 1990. (a továbbiakban: RÁCZ FODOR Sándor, 1990.) 414–415. o.
(2)  HORVÁTH Ferenc, 1975. 81. o.; RÁCZ FODOR Sándor, 1990. 415–416. o. – Rácz Fodor Sándor a Magyar Népi Művelődési Intézet létrehozását a 4704/1946. VKM számú rendelethez köti.
(3)  RÁCZ FODOR Sándor, 1990. 82. o.
(4)  Uo. 84. o.
(5)  Uo. 85. o.
(6)  A „Humanista Baráti Közösség 1945 szeptemberében alakult. A közösség célja, hogy „a város minden rétegének, minden pártjának legjobbjai találkozzanak nálunk a közös cél szeretetében, a lelkek újjáépítéséért, a jobb emberért. [...] Kulturális munkánk álljon a humanista embernevelés szolgálatában.” Több szakosztályt állítottak fel: zenei, képzőművészeti, világnézeti és filozófiai, történelmi, természettudományi, várostörténeti, magyar–szovjet, magyar–angol, magyar–jugoszláv, illetve ifjúsági.
(7)  Márton Imre (?–?), tanítóképző intézeti tanár, politikus. Tanárként 1930 szeptembere óta működik. A Bajai Tanítóképző Intézet tanára 1942–1947, valamint 1959–1966 között. Szaktárgyai: magyar és történelem. Az 1948–1949-es tanévben a Bajai Állami Pedagógiai Leánygimnázium–Leánylíceum- és Tanítónőképző Intézet tanára. 1947–1948-ban Bács-Bodrog vármegye szabadművelődési felügyelője. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt delegálta 1946-ban Baja város törvényhatósági bizottságába rendes tagnak. Törvényhatósági bizottsági tag 1946–1949-ben.
(8)  Egyke: 1) szülők egyetlen gyermeke 2) A 19. század közepétől, elsősorban a Dél-Dunántúlon kialakult, társadalmilag elfogadott, és egész életformát megjelölő műszó. Az egykés családforma a földtulajdon elaprózódásának kiküszöbölésével lehetővé tette a családi vagyon megerősítését. Amint azt a fenti munkaterv is bizonyítja, Bács-Bodrog vármegye községeiben is erősen teret nyert ez az életforma a vizsgált időszakban.
(9)  Bunyevác (szerbhorvát): Észak-Bácskában élő horvát etnikai csoport. Katolikusok és a szerb irodalmi nyelvet használják. Sokan tudnak közöttük magyarul is. Magyarországon Baján és környékén laknak. Az oszmán-törökök elől menekültek mai lakóhelyükre Dalmáciából és Hercegovinából, a Buna folyó mellől, valószínűleg a 17. század második felében. Kitűnő földművelők és állattenyésztők. Népviseletükben szeretik a tarka selymeket és bársonyokat. Társas mulatságaik, táncaik (prelo, kóló, diván) és ünnepi szokásaik is jellegzetesek.
(10)  Tengely: Kerekes szárazföldi közlekedési eszközön való szállítás. Tengelypénz: Az ilyen szállítási eszközön (itt értsd: kocsin) történt fuvarért, szállításért járó díj.
(11)  Helyesen: Muhoray Elemér (Jászberény-Hajta puszta, 1901. október 20. – Budapest, 1960. február 2.): színész, rendező, népiszínjáték-szervező. 1922-ben végezte el a Mattyasovszky-Bolváry-féle filmszínészképző és rendező iskolát Budapesten. Feladatának tekintette a drámai értékű magyar néphagyományokat az új nemzeti színjátszó formának megfelelően színpadra hozni. A színészképző iskola elvégzése után nem tudott elhelyezkedni. Ezért 1922-től előbb Budapesten, majd külföldön alkalmi munkákból élt. 1928-tól vidéken, 1931-től Pesterzsébeten színész és rendező, rövid ideig a Magyar Színháznál is működött. 1937-ben megszervezte az új Tháliát, majd a Művész Stúdiót, ez utóbbit rendészeti okokra hivatkozva bezárták. 1938-ban indította el Fóton a faluszínpad-mozgalmat. A Gyöngyösbokréta-mozgalommal szemben azt a szerepet vállalta a dráma terén, amit Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar zene terén végzett. A faluszínpad-mozgalmat elfojtották, és Muhorayt az ország minden falujából kitiltották. 1940-től a Vasas Székházban rendezett népijáték-bemutatót. 1942-től a leventék központi színjátszó csoportjának a vezetője. A Békepárt tagjaként 1944-ben ellenállási csoportot szervezett. 1945 után a budapesti Nemzeti Bizottság tagja lett. 1945-ben elindította népi színjátszó csoportját Muhoray-együttes néven, amellyel Budapesten és vidéken két és fél év alatt több mint 150 bemutatót tartott. 1948-tól a Szabad Művelődési Tanács, 1951-től haláláig a Népművelési Intézet osztályvezetője volt.
(12)  Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium.
(13)  A Bajai Liszt Ferenc Kör 1926–1949 között működött kulturális egyesület volt. Célját az induláskor az ifjúság zenei nevelésében, színvonalas hangversenyek rendezésében és a zenei oktatás megszervezésében jelölte meg. Hivatalosan 1926. augusztus 1-jén alakult meg. Az egyesület „Filharmónia” címmel 1926. november 15-től saját havi folyóiratot jelentetett meg. Működése során számos hegedű- és zongoraestet, ária- és dalestet, egyházi zenei, házi, irodalmi, balett-, farsangi és humoros estet is rendezett. A kör súlyt helyezett a zenei ismeretterjesztésre is. A második világháború végéig több mint 140 hangversenyt rendezett. 1929–1941 között zeneiskolát is működtetett. Ennek keretein belül „Zenei Játékos Iskolát”, vagyis zeneóvodát is tartott fenn működése első tanévében. A kör 1938-ban székház és zeneiskola céljára megvette a Haynald utca 8. szám alatti ún. Koller-féle házat. 1926 végétől előbb vonósnégyest, majd vonósötöst is működtetett. 1930-tól kamarazenekara is volt az egyesületnek.
(14)  Éber-család: Éber Sándor, id. (Ráckeresztúr, 1878. június 6. – Baja, 1947. december 15.), rajztanár, festőművész; Éber Anna, Pártay Istvánné (Baja, 1905. szeptember 20. – Baja, 2002. április 22.), festőművész, rajztanár, textiltervező, üvegfestő; Éber Sándor, ifj. (Baja, 1909. május 19. – Baja, 1985. július 5.), festőművész, rajztanár. Művészi hagyatékukból a bajai Türr István Múzeum 1985-ben Éber Emlékházat (6500 Baja, Jókai u. 19.) létesített.
(15)  Miskolczy Ferenc (Vác, 1899. január 21. – Baja, 1994. május 15.), festőművész. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Pór Bertalan tanítványa (1918–1922). Münchenben Hans Hoffmannál és Kubinyi Sándornál kiegészítő tanulmányokat folytatott (1923). Rajztanári oklevelet szerzett (1936). Baja város támogatásával a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1929). Tanulmányúton jár Spanyolországban, Ausztriában, Franciaországban (1925) és Olaszországban (1929). A bajai Iparitanuló Iskola tanára 1953-ig, míg a Bajai Tanítóképző Intézetnek 1955–1959, a Rudnay Képzőművész Körnek 1953–1966 között a tanára. A bajai Városi Képtár őre; Oltványi Imre, Nagy István és Telcs Ede műveivel gyarapította annak gyűjteményét. A bajai Türr István Múzeum segítőjeként kiállításokat is rendezett. Pályája kezdetén a népművészetet tanulmányozta Őcsény és Jánoshalma vidékén. Főként portrékat, csendéleteket festett. A Rómában megismert freskófestészetet szerette volna művelni (baja–kiscsávolyi plébániatemplom szentélyének falképei), de további megrendelés hiányában csak kisebb képeket készíthetett. Életműve nagy részét a bajai Türr István Múzeumnak adományozta. Kitüntetései: Budapest székesfőváros festészeti nagydíja (1930), Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1967), Baja város díszpolgára (1980).
(16)  Puskás Lili (Baja, 1915. október 15. – ?), festőművész, német–orosz–történelem szakos tanár. Tanárképző főiskolát végzett Szegeden. 1956-ban a Bajai Központi Leányiskolában tanított.
(17)  Rudnay-művésztelep: 1946. november 1-jén kezdte meg működését. Első bemutatkozó kiállítását 1946. december 22. és 1947. január 4. között tartotta. Később ezt számos kiállítás követte. A művésztelepen a kezdetektől P. Bak János, Kun István és B. Mikli Ferenc festőművészek alkottak. 1947 júliusában csatlakozott hozzájuk a Budapestről Bajára leköltöző Rudnay Gyula is, aki ettől kezdve átvette a művésztelep irányítását. A telep az Arany János utca 1. szám alatti Grünhut-házban működött. 1946. november 1-je és 1947. július 1-je között a fenti házat bérelte a város a tulajdonosoktól. Az épületet 1947-ben a város 60 000 Ft-ért megvásárolta, de a művésztelep a továbbiakban is itt nyert elhelyezést. Baja város törvényhatósági bizottsága csak 1949. március 25-i közgyűlésén mondta ki a művésztelep végleges megalapítását. Ez azt jelentette, hogy Rudnay Gyula vezetésével egy családos és két egyedülálló festőművész dolgozhatott a művésztelepen. A művésztelep célja a haladó képzőművészet eredményeinek a nép széles rétegei közé való eljuttatása volt. Ezt a célt a havonta rendezendő ismeretterjesztő előadásokon kívül a bajai üzemekben tartandó bemutatásokkal, továbbá a Baján és környékén rendezendő kiállításokkal kívánták elérni. Emellett még a város a művésztelep fenntartása révén alkalmat és lehetőséget kívánt nyújtani a város, és környéke népi származású tehetségeinek képzésére is. Célkitűzés volt, hogy nyaranta 15 képzőművészeti és 15 iparművészeti főiskolai hallgató részesüljön Baján festészeti képzésben, június 15. és szeptember 15. között. A művésztelep tagjainak kötelessége volt a bajai Rudnay Képzőművészeti Szabadakadémia művészeti óráinak díjtalan ellátása a kultuszminisztérium szabadművelődési ügyosztályának utasításai szerint, ismeretterjesztő előadásokkal, kiállításokkal tartoztak a város és környéke közönségének művészeti ízlését fejleszteni. A művészek legfeljebb három évre nyertek ide beutalást, de ez újabb pályázaton való részvétel útján további egy évvel meghosszabbítható volt. A művésztelep felügyeleti szerve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Ügyosztálya, 1950-től a Népművelési Minisztérium volt. A művésztelep személyi összetételében 1953-ig nem következett be változás. 1953-ban Rudnay Gyula visszaköltözött Budapestre, P. Bak János pedig Szolnokra ment. A művésztelep ekkortól a Képzőművészeti Alap kezelésébe került. A művésztelepből 1953-ban alkotóház lett, ahová az ország minden részéből jöttek művészek. A bentlakásos alkotóház jelleg 1956-ban szűnt meg.
(18)  Rudnay Szabadakadémia: A bajai Rudnay Képzőművészeti Szabadakadémia 1947. február 12-én kapta meg működési engedélyét és 1953-ig működött. A szabadakadémia a Vojnits-kúria (Grünhut-ház) épületében, az Arany János u. 1. szám alatt kapott helyet, ugyanott, ahol a művésztelep. Vezetője Rudnay Gyula, előadói P. Bak János, Kun István és B. Mikli Ferenc festőművészek voltak. Célját a rendszeres képzőművészeti oktatás és nevelés, a korszerű képzőművészeti műveltség megalapozása, a készségfejlesztés (alakrajz és festés gyakorlása), valamint a helyes közösségi magatartás kialakításában határozták meg. A hallgatók alsó korhatárát 15 évben állapították meg, felső korhatárt nem szabtak. Az oktatás a hallgatók előképzettsége alapján kialakított csoportokban történt. A tandíjfizetés kötelező volt, de indokolt esetben elengedhették vagy mérsékelhették. A tanítás idő októbertől júniusig tartott. Az oktatók a tanítás menetéről naplót vezettek. A hallgatók hat kötelező tárgykörön (I. Foglalkozási érdek; II. A test és lélek egészségének érdeke; III. A társadalmi érdek; IV. Irodalom; V. Művészet; VI. Történelem) belül számos tantárgyat hallgattak. Az iskolát eredetileg felsőfokú, egy évfolyamú intézménynek szánták, ahol 10–30 fő, döntően munkás, iparos, paraszt- és értelmiségi családból származó fiatal nyer képzőművészeti képzést. A vidékieket a Móricz Zsigmond Népi Kollégiumban helyezték el. A tényleges munka 1947. február 22-én vette kezdetét 9 hallgatóval, akik a modell utáni alakrajzolást kapták feladatul. 1947 októberétől három évfolyamosra, a későbbiekben négy évfolyamosra tervezték az iskolát. A szabadakadémia tanári kara (1947 októberétől) heti 11 órában foglalkozott az általános műveltséget elmélyítő tantárgyakkal. Később a nagyszámú vidéki hallgató miatt a heti óraszámot 24-ről 30-ra emelték. A végzős hallgatók ún. „Látogatási bizonyítvány”-t kaptak. Az iskolát az 1949/50-es tanévtől napi 1–2 órás esti elfoglaltságot jelentő képzőművészeti szakkörré süllyesztette a Népművelési Minisztérium Művészeti Ügyosztálya. A Szabadakadémiát (1947–1948) felváltó Képzőművészeti Szabadiskola (1948–1950), majd Képzőművészeti Kör (1950–1953) a Rudnay Művészteleppel közösen számos kiállítást rendezett, amelyeken a tehetséges növendékek munkái is szerepeltek.
(19)  Gyöngyösbokréta: 1931–1944 között minden évben augusztus 20. körül, magyar parasztcsoportok népviseletben előadott népitánc-, énekesjáték-, népszokás-bemutatója Budapesten. Szervezője Paulini Béla (1881–1945) volt. A bemutatókon résztvevő csoportokból alakult 1935-ben a Bokréta Szövetség. A Gyöngyösbokrétának jelentős szerepe volt a magyar népi hagyományok megőrzésében.
(20)  Bácskai napok: Megszervezésére „Bajai napok” néven 1948. augusztus 20–23-a között került sor. Ezen a rendezvényen Baja és Bácska ipara, kereskedelme és mezőgazdasága mutatta be életképességét, és magas színvonalát. A rendezvényhez kiállítás is kapcsolódott.
(21)  Országos Mezőgazdasági Kamara (OMK): A mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló 1920. évi XVIII. tc. rendelte el a megalakítását. Felügyeletet felette a földművelésügyi miniszter gyakorolt. Ügyköre: A magyar mezőgazdaságot érintő országos jelentőségű kérdéseket megtárgyalva segítette a kormányzatot a mezőgazdaság irányításában; felülbírálta a mezőgazdasági kamarák által előterjesztett véleményeket; véleményezte a mezőgazdasági kamarák működését és közvetlen felügyeletet gyakorolt felettük. Szervezete: A mezőgazdasági kamarák által választott tagokból állt. Minden mezőgazdasági kamara 15 tagot választhatott tagjai közül az OMK-ba úgy, hogy a földmunkások és a földbirtokkal rendelkezők minden érdekeltségi csoportja képviselve legyen. Rendes tagjai voltak még az országos mezőgazdasági és munkástestületeknek, mezőgazdasági szövetkezeteknek elnökei és igazgatói közül azok, akiket a földművelésügyi miniszter kijelölt. A tagokat 6 évre választották titkos szavazással. Szervezetében a közgyűlés, elnökség és választmány működött. Az OMK két, majd négy fővel képviseltette magát az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottságban 1945 júniusától, egy fővel az Országos Gazdasági Tanácsban 1945. április 22-től, három fővel a Textilgazdasági Iroda Szaktanácsában 1945 júniusától. Javaslatot tett a Gazdasági Munkaközvetítés Központi Bizottsága elnökére. A 24 070/1946. ME számú rendelet (MK 1946. XII. 10. 282. sz.) szüntette meg az OMK-t, és egyben elrendelte az Országos Földművelésügyi Tanács (OFT) létesítését. Az OMK elnökének, illetve alelnökének megbízatása megszűnt, közgyűlésének, elnökségének és választmányának jogkörét a továbbiakban az OFT gyakorolta. Az OMK igazgatója az OFT előadója lett.
(22)  Vármegyei Gazdasági Felügyelőség (VGF): A korábbi állattenyésztési felügyelőségeket az 1908. évi XLIII. tc. alapján szervezték át Gazdasági Felügyelőségekké. A gazdasági felügyelői szolgálatot, és a VGF szervezetét az 1921. évi XLII. tc. szabályozta. A VGF a földművelésügyi minisztérium alá tartozó állami hivatal volt. A második világháborút követően 1945–1949 között működött. Számos feladata volt, így pl. közreműködött a községi termelési bizottságok megalakításában; ellenőrizte a Vármegyei Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottság (VMMB) határozatainak végrehajtását, a VMMB előadói és ügyviteli teendőinek ellátását, ülésjegyzőkönyveinek vezetését; ellenőrizte a megye területén a kifizethető legmagasabb munkabéreket; megindította a tenyésztésre alkalmas, de nem tenyésztésre használt állatok esetében az igénybevételi eljárást; felügyeletet gyakorolt a Községi (Városi) és a Vármegyei Munkaközvetítő Iroda felett; felülvizsgálta a községi munkaerő-ellátási terveket, elkészítette a vármegyei munkaerő-ellátási tervet és munkaerőmérleget; ellenőrizte az üzemanyag-kiosztást; az állatok törzskönyvezését stb. A VGF a 10 427/1949. FM számú rendelet értelmében szűnt meg. Feladatkörét a Vármegyei Mezőgazdasági Igazgatóság vette át.
(23)  Bajai Kis Újság 1946. június 29.?: A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt lapja. 1947. március 15.: A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt lapja. (Politikai hetilap). Kiadták: Baja, 1946. (május 30.?) – 1947. augusztus 27.? között. Megjelent: hetenként, 1947. március 15.: hetenként kétszer, 1947. május 31. (hetenként), 1947. július 12.: rendszertelenül. Szünetelt: 1947. február 1. – március 15. Előbb Bácskai Kis Újság, utóbb Délvidéki Kis Újság néven adták ki.
(24)  A Bajai Hírlap 1945. február 24. – 1949. április 2. között jelent meg Baján. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapjaként indult. 1947. január elejétől a Baloldali blokk lapjaként, 1947. február 19. – 1948. június 19. között demokratikus lapként jelent meg. Indulásától 1947. január elejéig heti három alkalommal, e dátumot követően hetente kétszer, 1948. január 3-tól hetente adták ki.
(25)  A Humanista Baráti Közösség Bajai Szabadegyeteme megnyitására 1947. november 1-jén a városházán került sor. A megnyitón a Miasszonyunk rendi zárdaiskola énekkara is szerepelt. – l. Bajai Hírlap 1947. november 5., 8., 15.
(26)  Hortobágyi Tibor, Dr. (Magyardiószeg, 1912. március 15. – Budapest, 1990. április 16.), mezőgazdász, egyetemi tanár; a biológiai tudományok doktora (1955). 1934 szeptembere óta tanít. A szegedi egyetemről jött Bajára. A Bajai Tanítóképző Intézet tanára 1945–1948 között. A Bajai Állami Pedagógiai Leánygimnázium–Leánylíceum- és Tanítónőképző Intézet megbízott igazgatója 1948. szeptember 1-jétől 1949. március 15-éig. A tanítónőképzőben természetrajzi ismereteket, földrajzot és vegytant tanított.
(27)  Barta Lénárd (József) (Cibakháza, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1897. április 18. – Dallas, USA, 1978. november 13.), ciszterci szerzetes, gimnáziumi tanár. 1914-ben lépett a cisztercita rendbe, és 1921-ben szentelték áldozópappá. 1927–1948 között a bajai III. Béla Gimnázium latin, görög, francia szakos tanára. A Szent Bernát Internátus vezetője, szállásfelügyelő az 1946–1947-es tanévben. Főtitkára volt a Magyar Cserkészszövetség bajai és csonka-bácskai intézőbizottságának.
(28)  Gondos László, 1936-ig Grünhut, dr. (Baja, 1903. szeptember 27. – Frankfurt, 1962. augusztus 6.), filozófus, tanár, tanító. Marburgban 1929. augusztus 26-án filozófiai doktori címet szerzett. A második világháború után a Polgári Demokrata Párt tagja lett. Baján a Szabadművelődési Felügyelőségen dolgozott 1947. február 15-től július 31-ig szerződéses alkalmazottként, majd szabadművelődési fogalmazóként. Létrehozta a Humanista Baráti Közösséget, amelynek 12 oldalas programját 1945 márciusában dolgozta ki, de itt még a Humanista Munkaközösség elnevezést használta. Ebben az időszakban nagy érdeklődéssel kísért filozófiai, zenei, képzőművészeti, irodalmi és természettudományi témájú előadásokat szervezett és tartott. A legnagyobb tömeget az ún. Ertl-kertben tartott hanglemez-illusztrációs zenei estjei vonzották. A Rudnay Szabadakadémián is többször előadott. Amsterdamban 1948 augusztusában meghívottként részt vett a X. Nemzetközi Filozófiai Kongresszuson, ahol „ Metafizikai kísérletek és valóság, a tudás korlátozott” címmel előadást tartott. 1948-ban egyetemi katedrát ajánlottak fel neki itthon, ehhez azonban be kellett volna lépnie a Kommunista Pártba, amit elutasított. Szükségből 1948. december 22-én tanítói oklevelet szerzett Baján. Ezt követően itt különböző közép- és alsófokú iskoláknál matematikát, kémiát és fizikát tanított 1949. május 1-jétől 1956-ig, amikor is elhagyta Magyarországot. Haláláig külföldön élt.
(29)  Vönöczky Géza; Schenk (Budapest, 1911. június 19. – ?), zeneelmélet tanár, karnagy. A Bajai Tanítóképző Intézet tanára 1934–1950 között. Szaktárgyai: ének, zene.
(30)  Éber Sándor, ifjú (Baja, 1909. május 19. – Baja, 1985. július 5.), festőművész, rajztanár. Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke (1927–1931). A bajai ciszterci gimnázium rajztanára (1931-től). A Bajai Tanítóképző Intézet tanára 1959–1969 között. Baján nyári művésztelepet vezetett a rajztanárok továbbképzésére (1961-től). Az 1970-es években a kecskeméti művésztelep tagja. A Baján 1985-től működő Éber Emlékházban az ő, és testvére Éber Anna művészeti hagyatéka is helyet kapott.
(31)  Vargha Károly, dr. (?–?), a Bajai Tanítóképző Intézet tanára 1941–1950 között.
(32)  Contemplál (lat.): tervez, előirányoz; célul kitűz.
(33)  Metafizika (gör. „fizikán túl”): Eredetileg Arisztotelésznek az első okokról szóló írásai („első filozófia”), amelyeket a fizikai könyvek után adtak ki. Az újplatonizmus óta a létező okairól és öszefüggéseiről szóló tan, a tapasztalaton túli tudománya. Mint filozófiai módszer a dialektika ellentéte.
(34)  László Vince, dr. (Selyemmajor, Fejér vm., 1902. február 27. – Pannonhalma, 1977. január 15.), ciszterci rendes áldozópap, a ciszterci rendház főnöke, gimnáziumi igazgató. 1919. szeptember 9-én lépett be a cisztercita rendbe. 1926. július 4-én szentelték pappá. Egerben gimnáziumi tanár. 1936-ban Budapesten prefektus. 1938-tól Baján házfőnök, 1938–1948 között a bajai III. Béla Gimnázium igazgatója. 1945–1948 között a bajai Liszt Ferenc Kör elnöke. Számos társaság és bizottság tagja.
(35)  Karakterológia (gör.): jellemtan, a lélektannak a legáltalánosabb értelemben vett jellem meghatározásával, szerkezetének, főbb típusainak és fejlődésének tanulmányozásával foglalkozó ága. Megalapítója C. G. Carus német orvos és természetfilozófus (1846).
(36)  Arisztotelész (Aristoteles) (Stageira, i. e. 384 – Euboia, i. e. 322), görög tudós, filozófus.
(37)  Ipolyi László, dr. (Bajta, Csehszlovákia, 1914. november 27. – Székesfehérvár, 1998. január 27.), filozófus, hittanár, főiskolai tanár, kanonok.
(38)  Aquinói Szent Tamás, Tommaso d’ Aquino (Roccasecca, 1224 vége/1225 eleje – Fossanova, 1274. március 7.), olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.
(39)  Takáts Endre dr. (Apátfalva, 1907. július 27. – Veszprém, 1984. szeptember 21.), gimnáziumi tanár, levéltáros, polgármester, kormányzó, múzeumigazgató, levéltár-igazgató. 1941-ben középiskolai történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1943. december 11-től Baja város főlevéltárnoka. 1944. október 22. – 1945. január 27. között Baja város polgármestere és csonka Bács-Bodrog vármegye kormányzója. 1947–1950 között a Bajai Városi Múzeum vezetője.
(40)  Losonczi Timót Tibor O.Cist. (1913–1983), ciszterci r. áldozópap, középiskolai tanár. 1945 előtt a budapesti Szent Imre Gimnáziumban tanított. 1945–1948 között a Bajai III. Béla Gimnázium tanára, ahol természettant és mennyiségtant oktat. Iskolagondnok, internátusi prefektus, tanulmányi felügyelő.
(41)  Kalmár László (Edde-Alsóbogátpuszta, 1905. március 27. – Mátraháza, 1976. augusztus 2.), matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas (1950), Állami-díjas (1975).
(42)  Vincze Sándor, dr. (?–?), tanár, miniszteri titkár. 1938–1942 között a Bajai Tanítóképző Intézet tanára, ahol történelmet oktat. 1943. március 23-án avatták doktorrá. 1947-ben a BM-ben miniszteri titkár, a III/1. ügyosztályon a tanítóképzői ügyek előadója. A Humanista Baráti Közösség Bajai Szabadegyeteme 1947–1948. évi szabadművelődési munkaterve szerint irodalmi témákat adott elő.
(43)  Shakespeare, William (1564. április 23.? Keresztelés: Stratford-upon-Avon, Anglia, 1564. április 26. – Stratford-upon-Avon, Anglia, 1616. május 3.): angol drámaíró, költő, műfordító.
(44)  Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.), író, kritikus, publicista.
(45)  Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.), író, miniszter, az MTA és a Kisfaludy Társaság elnöke.
(46)  Aiszkhülosz (Aischylos) (Eleuszisz, Attika, i. e. 525 – Gela, Szicília, i. e. 456), görög tragédiaköltő, a „tragédiaírás atyja”.
(47)  Arisztophanész (Aristophanes) (Athén, i. e. 450 – i. e. 385), görög vígjátékíró, drámaíró, költő, komikus.
(48)  Bognár Benedek András (Gyömöre, Győr vm., 1912. október 8. – Zirc, 1991. augusztus 19.), ciszterci szerzetes, ciszterci r. áldozópap, középiskolai tanár. 1941–1948 között a Bajai III. Béla Gimnázium tanára. Óraadó tanárként magyar és latin nyelvet tanít. A Tóth Kálmán Önképzőkör vezető tanára, internátusi prefektus, tanulmányi felügyelő.
(49)  Dr. Hortobágyi Tiborné született: Tamás Eszter (?–?), polgári iskolai tanár. 1932 szeptembere óta tanít. Szaktárgyai: magyar és történelem. Az 1948–1949-es tanévben a Bajai Állami Pedagógiai Leánygimnázium–Líceum- és Tanítónőképző Intézet tanára.
(50)  Babits Mihály László Ákos, szentistváni (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, 1941. augusztus 4.), költő, író, irodalomtörténész, műfordító.
(51)  Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, 1928. november 7.), költő, műfordító.
(52)  Sulyok Ignác János, O. Cist. (Székesfehérvár, Fejér vm., 1911. január 17. – Zirc, 2006. szeptember 6.), ciszterci alperjel, főiskolai, gimnáziumi tanár, levéltáros, könyvtáros, cserkésztiszt. 1929. augusztus 29-én lépett a rendbe. 1935. június 22-én ünnepélyes fogadalmat tett, június 29-én pappá szentelték. 1935–1937 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, francia–latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1937-ben Zircen apáti titkár, 1938–1948 között a bajai III. Béla ciszterci gimnázium tanára, a 157. sz. Damjanich János cserkészcsapat parancsnoka, vármegyei törzstiszt, az V. Cserkészkerület fegyelmi bizottsági tagja. 1946–1948 között az általános iskola igazgatója. 1948-ban Baján káplán. 1950 júniusában Kunszentmártonba internálták, majd a székesfehérvári egyházmegyében kapott beosztást. 1951–1952-ben teológiai tanár és spiritulális a szemináriumban. 1952-től püspöki levéltáros, 1956-tól püspöki könyvtáros. 1950–1960 közt a Székesfehérvár-Nagyboldogasszpony plébánián, 1960–1990 között Székesfehérvár-Maroshegyen kisegítő lelkész. 1990-ben vonult nyugalomba és visszatért a zirci közösségbe. 1991–2004 közt alperjel és haláláig főiskolai tanár. 1996-tól Székesfehérvár díszpolgára.
(53)  Montaigne, Michel Eyquem, de (Périgord, 1533 – Périgord, 1592), francia esszéíró, filozófus.
(54)  Mauriac, François (Bordeaux, Franciaország, 1885. október 11. – Párizs, 1970. szeptember 1.), francia író, irodalmi Nobel-díjas (1952).
(55)  Deáki Sándor, dr. (?–?), hitoktató Baján.
(56)  Dante Alighieri (eredeti neve: Durante Alighieri) (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.), itáliai költő, filozófus.
(57)  Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.), költő, író, ügyvéd, az MTA és a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
(58)  Huxley, Aldous Leonard (Godalming, Anglia, 1894. július 26. – Los Angeles, California, USA, 1963. november 22.), az USA-ba emigrált brit író.
(59)  Rudnay Gyula (Pelsőc, 1878. január 9. – Budapest, 1957. január 4.), festőművész, grafikus, iparművész, főiskolai tanár, a bajai művésztelep megalapítója és vezetője, Kossuth-díjas (1949), Kiváló művész (1954), a Szinyei Merse Pál Társaság tagja.
(60)  Bach, Johann Sebastian (Eisenach, Németország, 1685. március 21. – Lipcse, 1750. július 28.), német zeneszerző.
(61)  Haydn, Franz Joseph (Rohrau, Alsó-Ausztria, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.), osztrák zeneszerző.
(62)  Mozart, Wolfgang Amadeus (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.), osztrák–német zeneszerző.
(63)  Beethoven, Ludwig van (Bonn, 1770. december 16. – Bécs, 1827. március 26.), német zeneszerző.
(64)  Schubert, Franz Peter (Bécs, 1797. január 31. – Bécs, 1828. november 19.), osztrák zeneszerző.
(65)  Chopin, Fryderyk Franciszek (Frédéric François fra.) (Zelazova-Wola, Lengyelország, 1810. február 22. – Párizs, 1849. október 17.), lengyel zeneszerző. 1830-tól Párizsban élt, ahol mint zongoraművész és zongoratanár működött.
(66)  Brahms, Johannes (Hamburg, 1833. május 7. – Bécs, 1897. április 3.), német zeneszerző.
(67)  Bartók Béla (Nagyszentmiklós, Torontál vármegye/Sânnicolau Mare, Románia, 1881. március 25. – New York, USA, 1945. szeptember 26.), zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész és zongoratanár.
(68)  Karácsony Sándor, Dr. (Földes, 1891. január 10. – Budapest, 1952. február 23.), pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár.
(69)  Halasy-Nagy József (született: Nagy József) (Ercsi, 1885. május 2. – Hajdúszoboszló, 1976. május 6.), filozófus, filozófiatörténész, műfordító, egyetemi tanár, dékán, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora.
(70)  Juhász Vilmos (Budapest, 1899. augusztus 2. – New York, USA, 1967. szeptember 29.), kultúrtörténész, író, újságíró, szerkesztő, műfordító, egyetemi tanár.
(71)  Lukács György (szül. Löwinger György Bernát, Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.), filozófus, esztéta, egyetemi tanár, politikus, az MTA tagja (1948-tól).
(72)  Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.), néprajzkutató, művészettörténész, egyetemi tanár.
(73)  Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.), piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, az MTA levelező tagja (1946–1949), Kossuth-díjas (1948).
(74)  BKMÖL XXI. 502/c. Baja város Polgármesteri Hivatalának iratai, Főjegyzői és Közjogi Ügyosztály iratai 4967/1947. Kig. ir.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012