Kemény János

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT

Molnár János
kalocsai kanonok-nagyprépost
1900. évi végrendelete,
1903. évi hagyatéki leltára és Kalocsa nagyközség 1907. évi alapító oklevele a házi szegények alapjára
(Forrásközlés)

KEMÉNY JÁNOS
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT
Molnár János kalocsai kanonok-nagyprépost 1900. évi
végrendelete, 1903. évi hagyatéki leltára és Kalocsa nagyközség
1907. évi alapító oklevele a házi szegények alapjára
(Forrásközlés)


Molnár János (Toponár(1)-Aranyi-puszta, Somogy vm., 1812. december 7. – Kalocsa, 1903. január 13.), kanonok-nagyprépost, választott scardoniai püspök. 1836. augusztus 17-én szentelték pappá. Később káplánként működött. 1850-től jánoshalmi plébános, 1859-től esperes. 1878-tól Boldogságos Szűz Máriáról nevezett hatvani prépost, poenitentiarius(2) kanonok. 1886-tól aranymisés pap. 1893-tól a főegyházmegye nestora.(3) Választott scardoniai püspök.(4)

Káptalani tisztségei:
idősebb mesterkanonok:
tiszteletbeli kanonok:
tiszai főesperes:
székesegyházi főesperes:
bácsi kisprépost:
őrkanonok:
éneklőkanonok:
olvasókanonok:
nagyprépost:

 
1869. szeptember 29. – 1875. június 5.(5)
1874. június 25.(6)
1875. június 5. – 1878. szeptember 17.(7)
1878. szeptember 17. – 1881. június 9.(8)
1881. június 9. – 1888. május 1.(9)
1888. május 1. – 1893. augusztus 21.(10)
1893. augusztus 21. – 1895. április 17.(11)
1895. április 17. – 1902. április 29.(12)
1902. április 29. – 1903. január 13.(13)


Molnár János kanonok-nagyprépost az 1903. január 13-án Kalocsán felvett halottkémi jelentés és a január 15-én ugyanott felvett haláleset-felvételi ív adatainak tanúsága szerint Toponár-Aranyon, Somogy vármegyében született, és Kalocsán, 1903. január 13-án reggel 6 órakor hunyt el, életének 91. évében. Kezelőorvosa, Dr. Kupfner szerint a halál oka ellágyulás volt. Szülei ismeretlenek. Nevelőatyja Péchy János szekszárdi árvaszéki jegyző volt, aki nevelt fia halálának időpontjában még élt. Mivel katolikus főpapként a fenti adatok szerint felmenő rokonai nem voltak, leszármazó örökösei pedig nem lehettek, a haláleset-felvételi ív az oldalági örököseit és végrendeleti hagyományosait sorolja fel részletesen. Az elhunyt főpap készpénzben, ékszerben, drágaságokban, értékpapírokban, bútorokban, ágyneműben, hintókban, könyvekben stb. mintegy 250 000 korona értéket hagyott maga után, amely vagyon igen tekintélyesnek mondható. Molnár János kanonok-nagyprépost életében a kalocsai főkáptalan pénztárából nyerte javadalmazását. Végrendeleti végrehajtójául Kleiner Lajos(14) kanonokot kérte fel. Fent nevezett főpap végrendeletét 1903. január 13-án hirdette ki Rilmer Kázmér, a kalocsai királyi járásbíróság ítélőtáblai bírája.

Végrendelet

Másolat: bélyegtelen eredetiről

A teljes Szentháromságnak, az Atyának, és Fiúnak, és Szentléleknek nevében, Amen. Alólírott mélyen áthatva azon megmásítlan határozattal el van rendelve, hogy minden embernek meg kell halni, és a halál után következik az ítélet, e szavak minden nap szemeim előtt lebegnek. Jónak láttam ép ésszel bíró állapotomban, szabad akaratom és elhatározásom alapján saját vagyonom felett, melyet Isten kegyelméből bírok, következő végrendeletet teszem.
——1) Krisztus szent vérével megváltott lelkemet ajánlom a Mindenható Teremtőm véghetetlen irgalmába és kegyelmébe, testem pedig, midőn már a feloszlásnak jelei mutatkoznak, adassék a földnek, melyből vétetett, temessenek el a köztemetőben azon sírboltba, hol áldott emlékű Édesatyám hamvai porladnak, illően, de minden felesleges pompa nélkül.
——2) Saját halhatatlan lelkem nyugalmáért évenként felajánlandó szentmisékre nézve a következőleg rendelkezem.
——a) A kalocsai Főszékesegyházban liberával(15) megtartandó énekes misére 600 Ft-ot osztrák értékben, továbbá havonként végzendő egy-egy kis misére, összesen 12 kis misére, hagyományozok 300 Ft-ot osztrák értékben.
——b) A jankováci(16) templomban papi segédlettel évenkint végzendő koporsós misére hagyok 300 Ft-ot osztrák értékben.
——c) Boldogult Nagyanyám Jakovovits Anna és férje Molnár Péter; boldogult Nagynéném Molnár Terézia és férje boldogult Markovits György; boldogult testvéreim Molnár Rozália és boldogult férje Gregorics János lelki javukra évenként végzendő örökös kis misékre hagyok 100 Ft-ot osztrák értékben, saját lelkem üdvére évenkint liberával végzendő örökös szentmisére hagyok 100 Ft-ot osztrák értékben. Ez utóbbi szentmisék Somogy megyébe kebelezett Toponár mezőváros templomában lesznek végzendők, az alapítványi tőke is a toponári templom pénztárába leteendő, kezelés végett.
——3) A kalocsai főegyházmegyei Elaggott Papok Nyugdíjintézetére hagyok 1000 Ft-ot osztrák értékben.
——4) A kalocsai főegyházmegyei Kántortanítók Nyugdíjintézetére 1000 Ft-ot osztrák értékben.
——5) A kalocsai főtisztelendő Főkáptalan Gazdatisztjeinek Nyugdíjalapjára 1000 Ft-ot osztrák értékben.
——6) A kalocsai házi szegények alapjára 500 Ft-ot osztrák értékben.
——7) Hogy azon szeretetnek, melynek volt jankováci híveim iránt viseltetek kifejezést adjak, az ott helyi főtisztelendő plébános úr, s a község Elöljáróságának belátása s elhatározása folytán, vagy egy katolikus jellegű kisdedóvoda, vagy ha jobbnak találják egy felállítandó községi kórház három betegágy költségeinek fedezésére hagyományozok 5000 Ft-ot azon kikötéssel, hogy az évenkint befolyó kamatok a fent megemlített célra fordíttassanak. Az alapítványi tőke az ájtatos alapítványok pénzével együtt kezeltessék.
——8) A jankováci házi szegények javára hagyományozok 1000 Ft-ot. Ez összeg évi kamata minden évben november 2-án osztassék ki, 12 erkölcsös magaviseletű házi szegény közt.
——9) A jankováci kálvária kápolnának a boldogságos Szűz és Szent János evangélistát ábrázoló aranykeretű képet hagyom.
——10) A Budapesti Vakok Intézetére 100 Ft-ot, a Váci Siketnémák Intézetére 100 Ft-ot, a Szent István Társulatnak(17) 100 Ft-ot, a Szent László Társulatnak(18) 100 Ft-ot osztrák értékben hagyományozok.
——11) A Budapesti Oltár Egyletnek 200 Ft-ot, a Kalocsai Oltár Egyletnek 300 Ft-ot hagyok.
——12) A toponári templom javára hagyok 1000 Ft-ot, mely tőkének kamatát a templom belső szükségeinek fedezésére fordítandók.
——13) A toponári elemi iskolába járó katolikus gyermekek javára hagyok 600 Ft-ot azon feltétel alatt, hogy a tőke a plébánián az ájtatos alapítványok pénzével együtt kezeltessék, és az évenkint befolyt kamatokból szegény sorsú iskolások könyvekkel, papírral elláttassanak, a kiosztásnál az Aranyi-pusztáról bejáró iskolások előnyben részesüljenek.
——14) A kalocsai sárközi takarékpénztári 10 darab részvényeimet, melynek kezelésére a főtisztelendő főkáptalant teljes tisztelettel felkérem, ösztöndíjul hagyományozom olyképpen, hogy az évenkint befolyó osztalékból egy a kalocsai gimnáziumba járó, római katolikus, példás magaviseletű és jeles tanuló részesíttessék, előnyben részesüljenek a kalocsai főkáptalan tisztjeinek és szolgáinak gyermekei.
——15) Illés Antal sógoromnak hagyok 1000 Ft-ot.
——16) Idős Illés Lujza sógornőmnek 500 Ft-ot osztrák értékben.
——17) Özvegy Brecska Kálmánnénak született Béres Máriának, ki édesannyával több éven át házamnál hűségesen szolgált, hagyományozok 500 Ft-ot, jelenleg lakik Szeged városában.
——18) Kováts Zsófiának, ki nálam több évekig szolgált, hagyok 200 Ft-ot osztrák értékben.
——19) A főszékesegyházi két sekrestyésnek(19) hagyok 100 Ft-ot.
——20) Özvegy Klimes Máriának, ki jelenleg szolgálatomban van, ha éltem végéig nálam marad, az ő nagy hűséginek jutalmául hagyományozok 5000 Ft-ot osztrák értékben.
——21) Markó János hű szolgámnak, ha halálom bekövetkeztéig szolgálatomban marad, hagyok 2000 Ft-ot osztrák értékben.
——22) Halálom esetén nálam szolgálatban lévő szolgálónak hagyok 100 Ft-ot osztrák értékben.
——23) Ezüst asztali eszközöket Gregorits Mihály és Illés Lujza unokáimnak hagyom.
——24) A szélső vendégszoba bútorából egy kanapét és hat széket hagyományozok Klimes Mária gazdaasszonyomnak.
——25) Könyvtáram örökösévé teszem Gregorits Mihály unokaöcsémet.
——26) Magán adósságaim nincsenek, háziorvosomat, a gyógyszertárt minden év végével, mészárost, fűszerkereskedőt minden hónap végével pontosan ki szoktam fizetni.
——27) A fentebbi számokban elsorolt hagyományok után még fennmaradó minden javaimban általános örököseimnek teszem és kinevezem Gregorits Mihály unokaöcsémet és unokahúgomat Pécsy Jánosnét, született Illés Lujzát. Ez utóbbi ti. Pécsy Jánosnéra vonatkozólag kijelentem, hogy az őt megillető örökségből a szekszárdi ház vételére már előre kivett 10 000 Ft-ot, azaz tízezer forintot, ez az összeg a nyerendő örökségbe betudandó, egyszersmint elrendeltem, hogy a nyert örökség évi kamatai felhasználtassék ugyan, de maga az örökség mint törzsvagyon Pécsy János és Illés Lujza hitestársak gyermekei javára fenntartassanak.
——28) Végrendeletem végrehajtójának bizalommal felkérem és kinevezem főtisztelendő Kleiner Lajos kanonok urat, kinek tiszteletdíjul felajánlok 200 Ft-ot osztrák értékben, és boldog emlékű Kunszt(20) Érsek olajfestésű arcképét. Mindezek bizonyítására jelen saját kezemmel megírt végrendeletemet nevem aláírásával és saját pecsétemmel megerősítem, mind pedig az alább megnevezett együttesen megjelent tanúkat tisztelettel megkértem, ők is ugyanazt nevük aláírásával és pecsétökkel hitelesítették.
——Kalocsán, 1900. évben, augusztus hó 16-án

Molnár János s. k.
prépost-kanonok    P. H.

Alólírottak ezennel igazoljuk, hogy nagyságos Molnár János kanonok úr, kit személyesen ismerünk, magyar anyanyelvünkön, együttes jelenlétünkben kijelentette, hogy ezen okirat a saját kezűleg írt és aláírt végrendeletét tartalmazza, és hogy azt már előzőleg saját kezűleg írta alá.
——Kalocsán, 1900. augusztus 16-án
——Rilmer Kázmér s. k. tanú
——Grelinger József s. k. végrendeleti tanú
——Ezen végrendelet a mai alólírott napon felolvastatván, kihirdettetett.
——Kalocsán, 1903. január 13-án
——Rilmer Kázmér s. k. királyi ítélőtáblai bíró P. H.


BKML V. 72 i) Kalocsa Nagyközség Elöljáróságának iratai; Hagyatéki iratok M 53.

A fenti végrendeletből világosan kitűnik, hogy Molnár János prépost-kanonok pontosan megszabja temetésének helyét és módját, az érte és elhunyt családtagjaiért tartandó misék sorát, továbbá az erre a célra hagyományozott összegeket is. Főpapként – kötelező jelleggel – számos jótékony célú hagyományt és alapítványt tesz. Közülük a legérdekesebb a jankováci híveinek tett alapítvány, amely egy katolikus jellegű óvoda vagy egy községi kórház felállítását szabja meg, erre a célra a főpap 5000 forintot hagy. Nem feledkezik meg szülővárosáról, Toponárról sem. A toponári templom javára 1000 forintot, a toponári elemi iskolások taníttatására 600 forintot hagy. A végrendelet tételesen felsorolja a rokonaira és szolgáira hagyományozott összegeket is.


Molnár János haláleset-felvételi ívének első oldala
Molnár János haláleset-felvételi ívének első oldala

Hagyatéki leltár

Felvétetett Kalocsán, 1903. évi január 15-én, ugyanott 1903. január hó 13. napján elhalt néhai Molnár János kanonok-nagyprépost hagyatékáról. Jelen voltak az elöljáróság részéről: Szekendy Gyula jegyző, Pózner Elek közgyám, becsüs; és Takács Márton bíró, mint becsüs

Tételszám
Darabszám
Tárgy megnevezése
Becsérték
tételenkint
csoportonkint
korona
fillér
korona
fillér
 
 
I. Rész. Cselekvő állapot.
 
 
 
 
 
 
A) Ingóságok:
 
 
 
 
1.
 
Készpénzben
7767
54
 
 
2.
9
Készpénz takaréki betétkönyvekben
221329
64
 
 
3.
1
Kopp Gy. takaréki betétkönyvekben cautio(21)
4000
0
 
 
 
 
Értékpapírokban:
 
 
 
 
3.
10
Sárközi takarékpénztári részvény a 200
2000
0
á(22) 200 elhagyva
 
4.
1
3708-61 számú Vöröskereszt sorsjegy
26
0
á 26
 
5.
1
3069-93 számú Vöröskereszt sorsjegy
26
0
 
 
6.
1
3070-76 számú Vöröskereszt sorsjegy
26
0
 
 
7.
1
3708-63 számú Vöröskereszt sorsjegy
26
0
 
 
8.
1
3708-62 számú Vöröskereszt sorsjegy
26
0
 
 
9.
1
414-99 számú Bazilika sorsjegy
17
50
á 17
50
10.
1
3626-89 számú Bazilika sorsjegy
17
50
 
 
11.
1
4604-48 számú Bazilika sorsjegy
17
50
 
 
12.
1
544-52 számú Bazilika sorsjegy
17
50
 
 
13.
1
643-43 számú Bazilika sorsjegy
17
50
 
 
14.
7
Molnár János névre kiállított Kalocsai Katolikus Köri kölcsönkötvény
140
0
1897. I. 24. 14-20 á 20
 
15.
3
Latinovits Gábor(23) névre 1894. I. 1. 328-330. szám alatt kiállított kalocsai gőztégl. részvény
53
91
á 17
97
 
 
A pincében:
 
 
 
 
16.
1
272 literes hordó szarkási bor hordóval
54
40
 
á 20
17.
1
56 literes hordó fehér asztali bor hordóval
16
80
 
á 30
18.
1
100 literes hordó jankováci bor hordó nélkül
14
0
 
á 14
19.
1
336 literes hordó keceli bor hordóval
80
64
 
á 24
20.
1
61,5 literes hordó somlói bor hordóval
24
60
 
á 40
21.
1
61 literes hordó szekszárdi bor hordó nélkül
20
74
 
á 34
22.
1
112 literes hordó asztali bor hordóval
33
60
 
á 30
23.
1
49 literes hordó ruszti(24) bor hordóval
19
60
 
á 40
24.
1
60 literes hordó asztali bor hordóval
12
0
 
á 20
25.
1
107 literes hordó szarkási bor hordóval
21
40
 
á 20
26.
1
130 literes hordó szarkási bor hordó nélkül
18
20
 
á 14
27.
1
220 literes hordó szarkási bor hordóval
44
0
 
á 20
28.
1
436 literes hordó szarkási bor hordó nélkül
61
4
 
á 14
29.
1
100,2 literes hordó szarkási bor hordó nélkül
14
0
 
á 14
30.
1
103,6 literes hordó szarkási bor hordó nélkül
14
49
 
á 14
31.
1
kis hordó (56-60) töltelék hordóval
3
0
 
 
32.
19
üveg 1/2 literes ruszti
1
90
 
á 10
33.
2
üveg pálinka
2
0
á 1
 
 
 
A hátsó éléskamrában:
 
 
 
 
34.
1
üres zsíros bödön
1
0
 
 
35.
1
pléhbödön zsír 32 liter
32
0
á 1
 
36.
1
pléhbödön zsír 32 liter
32
0
á 1
 
37.
1
üres káposztáshordó
2
0
 
 
38.
1
lisztesláda
 
80
 
 
39.
2
asztal
 
80
 
á 40
40.
1
állvány
 
30
 
 
41.
100
üres üveg
2
0
 
 
42.
1
teknő (nagy)
 
80
 
 
43.
2
kisebb teknő
 
50
 
 
44.
1
húsvágó deszka
 
10
 
 
45.
25
mosószappan
2
0
 
 
46.
1
vasbogrács
1
20
 
 
47.
4
fehér ruháskosár
1
0
 
 
 
 
Kis éléskamrában:
 
 
 
 
48.
2
állvány
4
0
 
 
49.
1
elavult kihúzós fehér asztal
 
30
 
 
 
 
A folyosóban:
 
 
 
 
50.
1
edényállvány
 
30
 
 
51.
4
vizesdézsa
2
0
 
 
52.
1
vizespad
 
20
 
 
53.
1
kis fél asztal
 
30
 
 
 
 
A konyhában:
 
 
 
 
54.
1
vizespad
 
30
 
 
55.
1
húsvágó asztal
1
50
 
 
56.
4
szék
 
80
 
 
57.
1
nagy asztal
1
0
 
 
58.
1
edényszekrény
1
20
 
 
59.
11
cserépedény
 
22
 
 
60.
13
festett pléhedény
3
0
 
 
61.
6
bádogedény
1
0
 
 
62.
3
rézedény
1
0
 
 
63.
2
literes mérték
 
20
 
 
64.
1
fánkszedő
 
10
 
 
65.
1
rézmozsár
2
0
 
 
66.
1
vasaló
1
0
 
 
67.
1
kávédaráló
 
30
 
 
68.
12
közönséges tányér
1
0
 
 
69.
1
rossz lámpa
 
20
 
 
 
 
A cselédszobában:
 
 
 
 
70.
1
festett közönséges asztal
 
40
 
 
71.
3
festett faszék
 
60
 
 
 
 
A földszinti vendégszobában:
 
 
 
 
72.
2
ágy
10
0
á 5
 
73.
1
garnitúra: 1 dívány 6 székkel
10
0
elhagyva
 
74.
1
mosdó 2 tállal
3
0
 
 
75.
1
rossz ruhaállvány
 
40
 
 
76.
2
éjjeliszekrény
2
50
 
 
77.
1
ruhaszekrény
6
0
 
 
78.
1
asztal
4
0
 
 
79.
1
toilett-tükör elavult
1
0
 
 
80.
2
asztali tükör
 
30
 
á 15
81.
1
fali aranykeretű tükör
4
0
 
 
82.
4
kisebbfajta tájkép
4
0
 
 
83.
1
Deák Ferencet ábrázoló falikép
 
40
 
 
84.
3
gyertyatartó
 
30
 
 
85.
6
vánkus huzattal
18
0
 
 
86.
2
bordó paplan
4
0
 
 
87.
2
lábdunyha
6
0
 
 
88.
2
szőrmatrac
10
0
 
 
89.
2
tengeriszőrmatrac
2
0
 
 
90.
2
lepedő
1
20
 
 
91.
2
rossz pökőláda
 
30
 
 
 
 
Az emeleti folyosóban:
 
 
 
 
92.
1
rossz kis dívány
2
0
 
 
93.
6
régi elavult falikép
2
40
 
á 40
 
 
Az emeleti előszobában:
 
 
 
 
94.
1
fényezett ebédlőszekrény
5
0
 
 
95.
1
éjjeliszekrény
1
0
 
 
96.
1
mosdó felszerelvénnyel
4
0
 
 
97.
1
éjjeliszekrény
1
0
 
 
98.
1
fényezett trimótszekrény
8
0
 
 
99.
1
viatállvány (4. osztályú)
2
0
 
 
100.
1
pipatartó
 
50
 
 
101.
1
garnitúra: dívány 5 székkel
20
0
 
 
102.
1
szobaclosett
1
0
 
 
103.
1
ruhaállvány
 
40
 
 
104.
1
fényezett kétajtós ruhaszekrény
8
0
 
 
105.
2
gyertyatartó
 
40
 
 
106.
7
nagy aranykeretű kép
2
80
 
á 40
107.
9
kisebb falikép
1
80
 
á 20
108.
1
nagy aranykeretű tükör
8
0
 
 
109.
1
3 súlyon ingaóra
10
0
 
 
110.
1
vizes pléhkancsó
 
10
 
 
111.
1
18 személyes asztalteríték
9
0
 
 
112.
1
18 személyes asztalteríték
9
0
 
 
113.
1
6 személyes asztalteríték
3
0
 
 
114.
1
6 személyes asztalteríték
3
0
 
 
115.
1
6 személyes asztalteríték
3
0
 
 
116.
1
6 személyes asztalteríték
3
0
 
 
117.
1
6 személyes asztalteríték
3
0
 
 
118.
1
6 személyes asztalteríték
3
0
 
 
119.
1
asztalterítő
6
0
 
 
120.
23
kisebb asztalkendő
4
60
 
á 20
121.
3
kávésabrosz 4 kendővel
3
0
 
 
122.
28
pohártörlő
2
80
 
á 10
123.
19
törülköző
3
80
 
á 20
124.
23
vánkushaj
6
90
 
á 30
125.
14
ágylepedő
8
40
 
 
126.
3
paplanlepedő
1
80
 
á 60
127.
149
alsó fehérnemű, elavult, régi
25
0
 
 
 
 
Az emeleti második lakószobában:
 
 
 
 
128.
1
fényezett ruhaszekrény
4
0
 
 
129.
1
fényezett ruhaszekrény
4
0
 
 
130.
1
fényezett íróasztal
6
0
 
 
131.
1
nyitott könyvállvány
2
0
 
 
132.
1
garnitúra: dívány 6 fotellal, ripsz(25) huzattal
25
0
 
 
133.
1
fényezett asztal
5
0
 
 
134.
1
fényezett ágy
10
0
 
 
135.
1
éjjeliszekrény
2
0
 
 
136.
1
éjjeliszekrény
1
0
 
 
137.
1
karosszék
2
0
 
 
138.
1
zárt üveges könyvszekrény
10
0
 
 
139.
512
kötet különféle, túlnyomóan egyházi természetű könyv
250
0
elhagyva
 
140.
1
nagy fali olajfestmény, tájkép
10
0
 
 
141.
9
fali tájkép
9
0
á 1
 
142.
1
gróf Széchenyi Istvántábrázoló fali olajfestmény
2
0
 
 
143.
1
Szepesy(26) pécsi püspököt ábrázoló fali olajfestmény
2
0
 
 
144.
1
fali régi óra
4
0
 
 
145.
2
3-3 karos avult gyertyatartó
2
0
 
 
146.
1
12 személyes ezüst evőkészlet
100
0
 
 
147.
2
gyertyatartó szíval(alakú)
1
0
 
 
148.
1
kétoldalú tükör
 
40
 
 
149.
1
arany nyaklánc kereszttel
120
0
 
 
150.
1
régi M. J. mon(ogramú) aranygyűrű
6
0
 
 
151.
1
arany apáti gyűrű
30
0
 
 
152.
4
hőmérő
1
60
 
á 40
153.
14
avult felsőruha
24
0
 
 
154.
1
pálinkáskészlet 18 darabból
1
0
 
 
155.
1
arany(óra)lánc
20
0
 
 
156.
1
aranyláncnak a töredéke
12
0
 
 
157.
0
ágynemű
0
0
 
 
 
 
Az emeleti harmadik vendégszobában:
 
 
 
 
157.
1
fényezett kétajtós ruhaszekrény
10
0
 
 
158.
1
zsámoly
1
0
 
 
159.
1
garnitúra: bársony dívány 4 kis és 2 nagy fotellel
40
0
 
 
160.
1
ovális asztal
10
0
 
 
161.
1
üvegszekrény
20
0
 
 
162.
1
éjjeliszekrény
3
0
 
 
163.
1
fényezett ágy
10
0
 
 
164.
1
mosdószekrény felszereléssel
7
0
 
 
165.
1
asztali tükör
1
0
 
 
166.
1
6 fiókos trümó(27)
6
0
 
 
167.
1
nagy fali aranyrámás tükör
20
0
 
 
168.
2
fali tájkép (nagy)
10
0
á 5
 
169.
1
nagy falikép
3
0
 
 
170.
4
kisebb fali tájkép
8
0
á 2
 
171.
1
fali arckép (XIII. Leó(28))
2
0
 
 
172.
1
padlószőnyeg
8
0
 
 
173.
9
avult felsőkabát
11
0
 
 
174.
2
kétkaros ezüst gyertyatartó
16
0
 
 
175.
2
ezüst gyertyatartó egyes
8
0
 
 
176.
2
chinaezüst kávésedény(29)
4
0
 
 
177.
1
ezüst teáskandli(30)
6
0
 
 
178.
1
nagyobb ezüsttalpú gyümölcstál
14
0
 
 
179.
2
kisebb ezüsttalpú gyümölcstál
10
0
 
 
180.
1
kávésszerviz 12 személyre
7
0
 
 
181.
1
teaszerviz
7
0
 
 
182.
2
cukortartó porcelánedény
 
60
 
 
183.
1
függönyfa függönnyel
10
0
 
 
184.
2
alpakka gyertyatartó(31)
1
0
 
 
185.
4
éjjeliedény
 
80
 
 
186.
2
pökőláda
 
20
 
 
187.
3
vánkus
9
0
 
 
188.
1
paplan
2
0
 
 
189.
1
lábdunyha
3
0
 
 
190.
1
lepedő
 
60
 
 
191.
1
lószőrmatrac
5
0
 
 
192.
1
tengeriszőrmatrac
1
0
 
 
193.
12
ezüstfogatú kés
12
0
 
 
194.
12
ezüstfogatú villa
12
0
 
 
195.
12
ezüstfogatú eszköztartó
12
0
 
 
196.
12
ezüst kávéskanálka
12
0
 
 
197.
12
ezüst evőkanál
12
0
 
 
198.
13
avult rossz törött ezüst evőeszköz
5
0
 
 
199.
18
ezüst csemegekés
18
0
 
 
200.
12
ezüst evőkanál
12
0
 
 
201.
24
ezüst evőeszköz (kés-villa)
24
0
 
 
202.
12
ezüstvilla
24
0
 
 
203.
12
ezüst kávéskanál
12
0
 
 
204.
1
ezüst tejmerő
2
0
 
 
205.
6
ezüst fagylaltkanálka
6
0
 
 
206.
2
ezüst evőeszköz
2
0
 
 
 
 
Az ebédlőben:
 
 
 
 
207.
1
ebédlőszekrény
20
0
 
 
208.
1
mosdószekrény
5
0
 
 
209.
1
kendőprés
3
0
 
 
210.
2
rossz dívány
10
0
 
 
211.
2
fényezett asztal
10
0
 
 
212.
1
kihúzós asztal
10
0
 
 
213.
2
ruhaszekrény (10+8)
18
0
 
 
214.
1
trümószekrény
15
0
 
 
215.
1
rossz falióra
3
0
 
 
216.
1
Őfelsége a király faliképe
5
0
 
 
217.
1
Őfelsége a királyné faliképe
5
0
 
 
218.
1
néhai Kunszt érsek faliképe
10
0
elhagyva
 
219.
1
néhai Deák Ferenc faliképe
3
0
 
 
220.
2
fali olajnyomatú falikép
4
0
 
 
221.
3
fali tájkép
4
0
 
 
222.
12
avult szék
6
0
 
 
223.
3
ablakfüggöny fával
3
0
 
 
224.
3
pökőláda
 
30
 
 
225.
1
fehér csipkefüggöny fával
2
0
 
 
226.
12
személyre való evőedénykészlet
12
0
 
 
227.
77
különféle pohár
5
0
 
 
228.
9
kávéscsésze
 
50
 
 
229.
4
fogvájótartó
 
20
 
 
230.
7
boros és vizes üveg
2
0
 
 
231.
2
tejeskanna
 
40
 
 
232.
1
A Boldogságos Szüzet és Szent János evangélistát ábrázoló kép
20
0
elhagyva
 
 
 
A füstölőben (kamra):
 
 
 
 
233.
12
sonka
24
0
 
 
234.
7
tábla szalonna
28
0
 
 
235.
3
oldalas
12
0
 
 
236.
8
kalbász
6
40
 
 
237.
3
füstölt hús
3
0
 
 
 
 
A padláson:
 
 
 
 
238.
1
pléh fürdőkád
4
0
 
 
239.
1
lisztesláda
 
50
 
 
 
 
A földszinti első kamrában:
 
 
 
 
240.
1
nagy avult teknő
2
0
 
 
241.
1
avult lúgzó(32)
 
50
 
 
242.
4
kerti asztal 3 székkel
1
0
 
 
 
 
A földszinti második kamrában:
 
 
 
 
243.
1
rossz mángorló(33)
2
0
 
 
 
 
A kocsiszínben:
 
 
 
 
244.
1
fekete hintó, használt
50
0
 
 
245.
1
fekete hintó, használt
50
0
 
 
246.
1
rossz szekér
5
0
 
 

Molnár János hagyatéki leltárának első oldala
Molnár János hagyatéki leltárának első oldala

A fenti hagyatéki leltárból kitűnik, hogy Molnár János kanonok-nagyprépost hagyatéka részben készpénzben, részben pedig takarékbetétkönyvekben, értékpapírokban (l. részvények, sorsjegyek) és kölcsönkötvényekben volt elhelyezve.
——A leltárból megállapítható, miszerint a fent nevezett főpap Kalocsán egy egyemeletes épületben lakott, amelynek 17 lakó- és tárolóegységében az összeírás napján, 1903. január 15-én az alábbi tárgyak voltak megtalálhatóak, amelyek a hagyaték tárgyi részét képezték:
——1) Az épület pincéjében: különböző méretű hordókban változatos származási helyű (jankováci, keceli, somlói, szarkási, szekszárdi, ruszti) asztali borokat és kevés pálinkát tároltak. A borokat tehát a Duna–Tisza közéről, a Dunántúlról és Burgenlandból szereztette be a főpap.
——2) A hátsó éléskamrában: zsír tárolására szolgáló bödönök, káposztáshordó, lisztesláda, asztal, állvány, üres üvegek, teknők, húsvágó deszka, vasbogrács, mosószappan és ruháskosár;
——3) A kis éléskamrában: mindössze két állvány és egy asztal;
——4) A folyosón: edénytartó állvány, vizesdézsa, vízpad és asztal;
——5) A konyhában: vízpad, asztalok, székek, szekrény, cserép-, bádog- és rézedények, literes mértékek, fánkszedő, rézmozsár, vasaló, kávédaráló, tányérok és egy lámpa;
——6) A cselédszobában: mindössze egy asztal és székek;
——7) A földszinti vendégszobában: ágyak, dívány, székek, mosdó, ruhaállvány, éjjeli- és ruhásszekrények, asztal, tükrök, tájkép, portré, gyertyatartók, vánkusok, paplanok, dunyhák, matracok, lepedők és pökőládák;
——8) Az emeleti folyosón: dívány, faliképek;
——9) Az emeleti előszobában: ebédlő- és éjjeliszekrények, ruhás- és trimótszekrény, mosdó, állványok, pipatartó, dívány, székek, szobavécé, gyertyatartók, faliképek, tükör ingaóra, kancsó, asztalterítékek, asztalkendők, pohártörlők, törülközők, vánkushajak, lepedők, használt fehérneműk;
——10) Az emeleti második lakószobában: ruhás- és éjjeliszekrények, íróasztal, könyvállvány, dívány, fotelek, ágy, asztal, karosszék, zárt üveges könyvszekrény, különféle egyházi tárgyú könyv (512 db) – ez egy kisebb kézikönyvtárnak felel meg –, tájképek, portrék, falióra, gyertyatartók, evőeszközkészlet, tükör, ékszerek (arany nyaklánc kereszttel, aranygyűrűk, arany óralánc), hőmérő, felsőruhák, pálinkáskészlet, ágynemű;
——11) Az emeleti harmadik vendégszobában: ruhás- és egyéb szekrények, zsámoly, dívány kis és nagy fotelekkel, asztal, ágy, asztali és falitükör, táj- és arcképek, padlószőnyeg, felsőkabátok, gyertyatartók, kávésedény, teáskanna, gyümölcstálak, kávés- és teaszervíz, porcelánedények, evőeszközök, függöny, vánkus, paplan, lábdunyha, lepedő, matracok, éjjeliedény, pökőláda;
——12) Az ebédlőben: szentkép, ebédlő-, ruha-, trümó- és mosdószekrény, kendőprés, dívány, asztalok, falióra, fali- és tájképek, székek, függöny, fehér csipkefüggöny, evőedénykészletek, poharak, kávéscsészék, teáskanna, fogvájótartók, boros és vizes üvegek, pökőláda;
——13) A füstölőben (kamra): sonkák, szalonnatáblák, oldalas, kolbászok és füstölt hús;
——14) A padláson: pléh fürdőkád és lisztesláda;
——15) A földszinti első kamrában: teknő, lúgzó, kerti asztal székekkel;
——16) A földszinti második kamrában: mángorló;
——17) A kocsiszínben: két fekete hintó és egy szekér.

A fent leírtak alapján az olvasó egyrészt az egyes helyiségek berendezését könnyen maga elé tudja képzelni, másrészt ezeket az enteriőröket(34) a múzeumi szakemberek akár rekonstruálni is képesek lennének. A 19. század második fele nagypolgári jómódjának tárgyai elevenednek meg a közölt hagyatéki leltárban. A gazdagságot jelző tipikus tárgyak az ékszereken kívül a falakon elhelyezett számos tájkép, portré, falióra, díszes tükör, továbbá a porcelánedények és fehér csipkefüggönyök, sőt a hintók megléte is. Az egyes használati tárgyak ugyanakkor utalnak a bor-, pálinka-, kávé- és teafogyasztás, sőt a dohányzás szokására is. A gyertyatartók használata jelzi, hogy az esti világítást még nem villanyvilágítás, hanem gyertyák szolgáltatták. Az elhunyt főpap könyvszekrénye 512 darabból álló egyházi tárgyú könyveket tartalmazott, amelyet Molnár János kanonok-nagyprépost Gregorits Mihály unokaöccsére hagyott. Maga az épület az akkori viszonyok között igen komfortosnak volt tekinthető.

Kalocsa nagyközség 1907. évi alapító oklevele a házi szegények alapjára

A hagyaték kezelésének következő állomását a kalocsai királyi járásbíróság 1905. március 31-én kelt végzése jelentette. Ebben a végzésében a járásbíróság arról értesítette Kleiner Lajos végrendeleti végrehajtót, aki a végrendeleti megbízás következtében néhai Molnár János hagyatéki ügyében eljárni volt hivatott, hogy a kalocsai M. Kir. Adóhivatalnál bírói letétbe helyezett, és ott bevételezett 15 490 korona 18 fillér készpénzt, kötvényekben pedig 2000 koronát, egyenként 200 korona névértékű, 350–359. számú 49 db szelvénnyel és 1 db szelvényutalvánnyal ellátott kötvényt bírói letétként elfogadta. A járásbíróság egyúttal a kalocsai adóhivatalt, mint bírói letéti pénztárt az összeg további szabályszerű kezelésére utasította.
——Kalocsa község elöljáróságát, a jánoshalmi római katolikus egyházközséget, Jánoshalma község elöljáróságát, a toponári iskolaszék elnökségét, a kalocsai főgimnázium igazgatóságát pedig felhívta, hogy a néhai Molnár János kanonok és káptalani nagyprépost által a kalocsai házi szegények részére hagyományozott 1000 korona, a jánoshalmi kórház vagy óvoda részére hagyományozott 10 000 korona, a jánoshalmi házi szegények részére adományozott 2000 korona, a toponári szegény iskolás gyermekek tanszerekkel való ellátására hagyott 1200 korona, valamint a kalocsai főgimnázium tanulói számára ösztöndíj alapként hagyományozott 2000 korona alapítványi tőkére vonatkozó alapítványi okleveleket állítsák ki, és azt jóváhagyásra terjesszék fel az illetékes m. kir. minisztériumhoz. Ennek megtörténtét pedig 30 napon belül jelentsék be a királyi járásbíróságnál.(35)
——A felszólítás ellenére a kalocsai házi szegények részére hagyott összeg után kiállítandó alapítványi oklevelet csak több mint két éves késéssel állították ki, míg a kalocsai főgimnázium tanulói számára ösztöndíj alapként hagyományozott tőkéről kiállított alapítványi oklevelet nem sikerült megtalálni. Kalocsa község képviselőtestületének 1907. november 18-án tartott rendkívüli közgyűlésén Csernyus József(36) főjegyző jelentette, hogy a Belügyminisztérium 56 525/V-b 1905. számú, és a kalocsai járási főszolgabíróság által kiadott rendelete szerint Molnár János volt főkáptalani nagyprépost által a kalocsai szegények alapja javára tett 1000 koronás alapítványról alapító oklevél kiállítását és felterjesztését rendelte el. A főjegyző az alapító oklevelet megszerkesztette, azt tárgyalás és elfogadás végett az alábbi szövegezéssel terjesztette a közgyűlés elé.

Kalocsa község képviselőtestülete megismeri, hogy néhai Molnár János kalocsai főkáptalani nagyprépost a Kalocsán 1900. évi augusztus 16-án kelt végrendeletének 6. pontjában foglaltak szerint – a kalocsai házi szegények alapjára 1000 koronás alapítványt tévén –, arról a Nagyméltóságú Belügyminiszter úr 56 525/V-b 1905. sz. rendelete folytán a következő alapító oklevelet állította ki:


Alapító oklevél


——1) Néhai Molnár János kalocsai főkáptalani nagyprépost a kalocsai házi szegények alapjára 1000 koronát hagyott.
——2) Az alapítvány neve: Molnár János szegényalapítvány.
——3) Az alapítvány után járó kamatösszeg az évi rendes községi költségvetésbe felvétetik, és a községnek a szegényügy ellátására – költségvetésileg előirányzott többi szegényügyi kiadásaival együttesen használtatik fel –, illetve osztatik ki az elöljáróság által minden hó 1-jén a községben lakó és illetékes, úgy nyilvántartott tisztesebb közsegélyre szorulóknak, az úgynevezett házi szegényeknek.
——4) A kamatok felhasználásáról az évi számadás során a község a törvényhatóságnak tartozik (el)számolni.
——5) A kijelölés és adományozás joga a községi elöljáróságot illeti.
——6) Az alapítványt peres és peren kívüli ügyekben az idő szerinti községi elöljáróság képviseli, és miután az alapítványt is az elöljáróság kezeli, azért vagyoni felelősséggel is az elöljáróság, illetve a község tartozik.

A képviselőtestület a főjegyző által előterjesztett alapító oklevelet pontról pontra történő tárgyalás után egyhangúlag elfogadta, és arra utasította az elöljáróságot, hogy azt négy eredeti példányban kiállítva, terjessze fel felsőbb jóváhagyás végett.(37)
——Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Budapesten, 1908. január 13-án tartott rendes közgyűlése 38 326/Kig. 1907./135. kgy. 1908. szám alatt hagyta jóvá a Molnár János-féle 1000 koronáról a kalocsai szegényalap javára kiállított alapító oklevelet, amelyet jóváhagyási záradékkal látott el, és kormányhatósági jóváhagyásra terjesztett fel.(38)


Jegyzetek

(1)  Toponár (Somogy vm.): 1715-ben már jobbágyfalu, s ekkor 11 háztartást írtak össze. 1787–1863 közt mezőváros. 1882–1949: kisközség; 1895–1949: körjegyzőség: helyben; 1950, 1967: önálló tanácsú község; 1970-ben Kaposvárhoz csatolták, azóta a város egyik városrésze. Lakosságszáma: 1785-ben 989, 1857-ben 1621, 1900-ban 2535, 1941-ben 2381, 1949-ben 2559, 1960-ban 2700 fő. Népességének túlnyomó többsége magyar. A 19. század első felében a gróf Festetics és a herceg Eszterházy családok voltak a földesurai. Az uradalom 1784. március 6-án és 1792. augusztus 2-án vásárok tartására nyert szabadalmat. Katolikus temploma 1818-ban épült. A községbeli apácakolostort (Isteni Szeretet Leányai), mely óvodával van egybekötve, 1875-ben gróf Festetics Dénesné alapította és annak alapítványi letétje tartotta fenn. A lakosok önsegélyző és fogyasztási szövetkezetet, valamint gazdakört is működtetnek.
(2)  Poenitentarius (lat.): gyóntató.
(3)  Nestor (gör.): Valamely testület, csoport legidősebb tagja. Itt értsd: a főegyházmegye legidősebb tagja.
(4)  LAKATOS Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (repertórium). In: Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. Szerkeszti: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 146. o.
(5)  LAKATOS Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (repertórium). In: Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. Szerkeszti: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 103. o.
(6)  LAKATOS Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (repertórium). In: Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. Szerkeszti: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 108. o.
(7)  LAKATOS Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (repertórium). In: Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. Szerkeszti: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 102. o.
(8)  LAKATOS Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (repertórium). In: Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. Szerkeszti: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 98. o.
(9)  LAKATOS Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (repertórium). In: Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. Szerkeszti: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 96. o.
(10)  LAKATOS Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (repertórium). In: Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. Szerkeszti: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 95. o.
(11)  LAKATOS Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (repertórium). In: Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. Szerkeszti: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 93. o.
(12)  LAKATOS Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (repertórium). In: Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. Szerkeszti: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 92. o.
(13)  LAKATOS Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára (repertórium). In: Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. Szerkeszti: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 91. o.
(14)  Kleiner Lajos (Doroszló, Bács-Bodrog vm., 1846. október 9. – Kalocsa, 1922. január 10.): választott püspök. Középiskolai tanulmányait Baján és Kalocsán, a teológiait ugyancsak Kalocsán végezte. 1869. július 26-án szentelték pappá. Küllődön és Kulán káplán. 1873-tól az újonnan szervezett egyházmegyei tanfelügyelőségen segéd-tanfelügyelő. 1878-tól a kalocsai tanítóképző tanára. 1881-től tanfelügyelő. 1883-tól a papnevelde vicerektora. 1884-től a középiskolai hittanár-vizsgáló bizottság tagja. 1886-tól főszentszéki ülnök, az ájtatos célú alapítványok segédkezelője (1893-tól főnöke). 1888-tól zsinati vizsgáló, a kisszeminárium rektora. 1890-től tiszteletbeli, 1895-től kalocsai kanonok. 1896-tól sármonostori címzetes apát. 1897-től tiszai, 1902. január 30-tól bácsi, 1902. április 29-től székesegyházi főesperes. 1903-tól bácsi kisprépost. 1906-tól éneklő-, 1907-től olvasókanonok. 1914-től kalocsai nagyprépost és dulmi választott püspök. 1915-től általános helynök. 1889-től pápai kamarás. 1878–1883 között a Kalocsai Néplap főmunkatársa. Művei: Emléksorok. Kalocsa, 1886. – Cikkei a Magyar Állam (1896-tól), Népiskola (1875–1876), Szabadka (1875), Népiskolai Tanügy (1877), Kalocsai Néplap (1878–1886) című lapokban jelentek meg.
(15)  Libera (lat.): Zene az énekes gyászmisét követően a koporsónál vagy katafalknál tartott halotti könyörgés. A gyászmise zárórésze. (a. m. ments meg, szabadíts meg)
(16)  Jankovác: Jánoshalma korábbi neve.
(17)  Szent István Társulat 1848 óta működik budapesti székhellyel, Magyarország egyik legrégibb könyvkiadója. A társulat fő profilja a könyvkiadás, elsősorban magyar nyelven, de német, horvát, szlovák, román és rutén nyelven is adtak már ki munkákat. Főként katolikus szellemiségű, vallásos könyveket ad ki, de tankönyvek, tudományos munkák is megtalálhatók a palettán. A társulat ítéli oda évente az ún. Stephanus-díjat.
(18)  Szent László Társulat (Budapest, 1861. május 5. – 1948; 1995. január 21. –): hitbuzgalmi egyesület. Gr. Károlyi István, a Szent István Társulat elnöke alapította, a külföldi magyarok hitéletének és nemzettudatának ápolására. IX. Pius pápa 1863. március 13-i brevével ismerte el, június 27-ére és november 19-ére tagjainak teljes búcsút engedélyezett. Az első elnöke, Lonovics József egri érsek felhívására kibocsátott főpásztori körlevelek hatására plébániák százain indult meg a társulati élet. Az egyesület kezdetben Moldvában és Bukovinában magyar egyházközségeket, iskolákat szervezett, és a Magyarországon továbbtanulni kívánó fiúkat ösztöndíjakkal segítette. Papokat neveltetett és küldött, tanítókat és missziós nővéreket alkalmazott, sajtótermékeket és liturgiai fölszereléseket adományozott a rászoruló magyar közösségeknek. 1869-ben megalakította a Csángó Bizottságot. A bukaresti érsekség egyik lelkésze látta el az egyesület magyar iskolái felett a tanfelügyeletet. A magyarlakta falvakban és városokban (Bukarest, Braila) művelődési egyesületeket, leánykongregációkat, magyar segélyegyletet, napközi otthonokat, óvodákat, iskolai könyvtárakat szervezett. Az iskolákat ingyen tankönyvekkel látta el. 1870 után feladatának tekintette a pápai, a 19. század végén a hazai katolikus intézmények segélyezését is. 1880 után, a kivándorlás megindulásától a távozók magyar nemzeti és katolikus tudatának ébrentartása lett az elsődleges célja. Kikötői lelkészi szolgálatot szervezett Fiumében, Brémában, Hamburgban, New Yorkban. Azokba a városokba, amelyekben népesebb magyar közösségek alakultak, apácákat és papokat küldött, segélyező, iskola- és templomépítő egyleteket szervezett. Az újjáalakított egyesület ma is működik.
(19)  Sekrestyés, egyházfi: a sekrestye szolgálatát ellátó személy. A latin szertartásban templom közeli lakása alapján mansionarius, feladata alapján custos (őr). Feladatkörébe tartozik a templom épületének és fölszerelésének gondozása és a harangozás (a kántor, a harangozó és a sekrestyés a plébánia anyagi képessége szerint 3, 2 esetleg 1 személy). Székesegyházakban és nagy templomokban több sekrestyés is dolgozhat a sekrestyeigazgató irányítása alatt. Szerzetes templomokban a sekrestyés laikus testvér, másutt világi férfi vagy nő. Liturgikus felkészültsége és katolikus vallásossága mellett nagyon fontos kulturáltan együttérző magatartása, hiszen a papot kereső hívők gyakran először a sekrestyéssel találkoznak. Fizetését a plébániai javadalomból és a stólából kapja. A Codex Juris Canonici 1917. szerint klerikus ruhát viselhetett.
(20)  Kunszt József (Zubrohlava, Árva vm., 1790. június 28. – Pest, 1866. január 5.), kalocsai érsek. 1810-ben a Pázmáneum növendéke lett. 1813-ban szentelték pappá, Drégelypalánkon káplán. 1814-ben Kovalik János helynök-érsek levéltárossá nevezte ki. 1820. november 1-jétől a Pázmáneum vicerektora, 1824. augusztus 6-tól helyettes rektora. 1830. augusztus 17-től pozsonyi kanonok. 1832 májusában a Pázmáneum rektoraként Bécsbe költözött. 1836. április 20-tól esztergomi kanonok, de csak 1845-ben hagyta el Bécset, amikor általános helynök lett. 1847. szeptember 17-től káptalani helynök. 1848 februárjától fárói választott püspök. 1850. május 30-án kassai megyéspüspökké nevezték ki. Esztergomban augusztus 25-én fölszentelték, és október 4-én foglalta el székét. 1852. május 15-én helyezték át a kalocsai érsekségre. Kalocsán újjáépítette a székesegyházat, a nevelőintézetet, az egyházmegyében sok iskolát és jótékonysági intézményt alapított. 1863-ban Kalocsán tartományi zsinatot tartott. Életében körülbelül 1 millió forintot fordított jótékony célokra. Ö alapította 1860-ban a Miasszonyunkról nevezett kalocsai iskolanővérek zárdáját és nevelőintézetét, a gimnáziumot a jezsuitákra bízta, s új épületet építtetett számukra, megalapította az érseki tanítóképzőt. Hagyatékát a jezsuiták vezetése alatt létesítendő kisszeminárium és a szegény diákok örökölték.
(21)  Cautio (lat.): óvadék, pénzbiztosíték.
(22)  á: ára
(23)  Latinovits Gábor, borsodi (Baja, 1825. március 14. – Budapest, 1897. május 8.), prépost-kanonok és címzetes püspök, országgyűlési képviselő.
(24)  Ruszt, város a Fertő tó mellett, ma: Rust (Burgenland, A).
(25)  Ripsz: Bordázott szövésű szövet. (jelzőként) Ebből készült, illetve ezzel bevont bútorhuzat, karosszék.
(26)  Szepesy Ignác (névváltozata: Szepessy), négyesi báró (Eger, 1780. augusztus 13. – Pécs, 1838. június 16.), bölcseleti és teológiai doktor, pécsi és erdélyi katolikus püspök, az MTA tiszteleti tagja.
(27)  Trumeau (e: trümó) (fra.): Alacsony kétajtós szekrényke, felső lapja alatt egy vagy két fiókkal.
(28)  XIII. Leó pápa (gróf Gioacchino Pecci; Carpineto Romano, 1810. március 2. – Róma, 1903. július 20.), római pápa 1878–1903 között.
(29)  Kínaezüst: Ezüstözött alpakka. (jelzőként) Ebből készült tárgyak, pl. tálca, kávésedény stb.
(30)  Kandli: kanna.
(31)  Alpakka: Réz, nikkel és cink ezüstfehér színű ötvözete. (jelzőként) Ebből készült tárgyak, pl. evőeszközök, gyertyatartó stb.
(32)  Lúgzó: Olyan faedény (kád, dézsa), melyben a fahamu áztatásával készítették a mosáshoz a lúgot. Mosáskor a ruhák áztatására is használták.
(33)  Mángorló, mángolló: Vastag, asztalszerű sima lap, amelyre két baba néven emlegetett hengeren gördülő, terméskövekkel megrakott láda nehezedik. A mángorolni való kimosott ruhát a hengerekre tekerik rá, hogy a ránehezedő súly alatt kisimuljon. Csak jobb módú családoknál található.
(34)  Enteriőr (fr.): 1) szoba, lakás belseje, berendezése.
(35)  BKML V. 72 b) Kalocsa Nagyközség Elöljáróságának iratai; Közigazgatási iratok 1544/1905. Kig. ir. – alapszám: 3096/1908. Kig. ir.
(36)  Csernyus József (?, 1851 – Kalocsa, 1929. október 18.), Kalocsa nagyközség főjegyzője.
(37)  BKML V. 72 b) Kalocsa Nagyközség Elöljáróságának iratai; Közigazgatási iratok 2506/1908. Kig. ir. – alapszám: 3096/1908. Kig. ir.
(38)  BKML V. 72 b) Kalocsa Nagyközség Elöljáróságának iratai; Közigazgatási iratok 2506/1908. Kig. ir. – alapszám: 3096/1908. Kig. ir.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012