Kemény János

185 ÉVE SZÜLETETT
Emlékezés
Katona Zsigmondra

KEMÉNY JÁNOS
185 ÉVE SZÜLETETT
Emlékezés Katona Zsigmondra


Katona Zsigmond debreceni és borosjenői(1) tevékenysége

Katona Zsigmond 1828. május 1-jén született Vámfalu(2) községben, ahol édesapja református lelkész volt. Korán árvaságra jutott, mert édesapját az országos kolerajárvány 1831. október 19-én elragadta. Özvegy édesanyja gyermekeivel beköltözött szülei nagybányai(3) házába, s gyermekeit a nagyapa, Végh István támogatásával nevelte fel. Katona Zsigmond előbb a nagybányai, később 1841–1843 között a máramarosszigeti(4) líceum növendéke volt. Barátja ifjú Brémer János nagybányai gyógyszerész unszolására a gyógyszerészi pályát választotta.

Katona Zsigmond nagybányai gyógyszerészgyakornoki levele (1846. augusztus 31.)
Katona Zsigmond nagybányai gyógyszerész gyakornoki levele
(1846. augusztus 31.)

——Ennek gyógyszertárában négy évig, előbb gyógyszerész-gyakornokként, majd később segédként dolgozott. 1847-ben Debrecenben vállalt állást. Az 1848–1849. évi szabadságharc idején önként honvédnek állt. Részt vett az arad–bánáti táborozásban, ahol román nyelvtudása miatt fontos megbízatásokat teljesített.(5)

Katona Zsigmond
Katona Zsigmond

——A szabadságharc leverése után a pesti egyetemen gyógyszertant hallgatott. Gyógyszerész-mesteri oklevelét 1850. július 27-én kapta meg a pesti Királyi Magyar Tudomány Egyetemen.(6) Tanulmányainak befejezése után 1850. augusztus 1-jétől 1854. január 10-ig régi munkahelyén, Bészler Lajos debreceni „Megváltóhoz” címzett gyógyszertárában dolgozott.(7)

Katona Zsigmond debreceni működési bizonyítványa (1850-1854)
Katona Zsigmond debreceni működési bizonyítványa (1850-1854)

——1853. október 22-én megvásárolta az Arad megyei Borosjenőn Állványi Károly gyógyszertárát 6000 pengőforintért(8). Debrecenből 1854 januárjában költözött Borosjenőre. Ide már ifjú feleségével Galambosi Kiss Máriával érkezett, akivel Debrecenben ismerkedett meg, s ott kötöttek házasságot is, 1854. január 10-én.(9)
——A Katona család 1854–1867 között Borosjenőn élt. Katona Zsigmond Borosjenőn minden szabadidejét a Magyarországon akkoriban nagy hiányt képező gyógynövények termelésére és tanulmányozására fordította. Ezért itteni gyógyszerészi munkásságának kiemelkedő jelentőségű felismerése az volt, hogy Magyarországon is lehetne olyan gyógynövényeket termeszteni, amelyeket drága pénzért hoznak be külföldről. Csakhamar botanikus kertet létesített, amelyet 1862-re úgy kifejlesztett, hogy már nemcsak a saját gyógyszerészi szükségleteit fedezte, hanem eladásra is jutott belőle. Kezdeményezését a Gyógyszerészeti Hetilap is támogatta. Katona kezdeményezése olyan sikeresnek bizonyult, hogy Bécsből, Drezdából, Stuttgartból, Berlinből, Hamburgból is jöttek a megrendelések. Kollégái figyelmét erre az akkori gyógyszerészeti szaklapok útján hívta fel. Útmutatást, tanácsot adott és termelésre buzdította őket.(10)
——A Gyógyszerészeti Hetilap közölte értékes szakcikkeit. Erejéből fiókgyógyszertár létesítésére is futotta Csermő(11) községben.
——Katona Zsigmond érdeklődést tanúsított az epreskertek és faiskolák létesítése iránt is. Ez irányú tevékenysége összefüggött a selyemhernyó-tenyésztéssel. Tevékenysége annyira közhasznú volt, hogy a kormányzat megbízta a borosjenői járási epreskertek egységes irányításával és ellenőrzésével. Munkájának elismeréseként a Debreceni Kertészeti Egylet 1865. november 26-án tiszteletbeli tagjává választotta.

Közgyűlési okirat. Katona Zsigmondot a Debreceni Kertészeti Egylet tiszteletbeli tagjává választja (1865. november 26.)
Közgyűlési okirat. Katona Zsigmondot a Debreceni Kertészeti Egylet tiszteletbeli tagjává választja (1865. november 26.)

——Katona Zsigmond 1865 októberében nagy sikerrel vett részt a debreceni kiállításon.(12)
——Borosjenői közhasznú tevékenységét megerősíti, sőt helyenként ki is egészíti az a bizonyítvány, amelyet Bontza Tódor Borosjenő mezőváros bírája állított ki 1867. április 3-án. Ez a bizonyítvány ugyanis nemcsak azt tanúsítja, hogy Katona Zsigmond gyógyszerész gyógyszertár-tulajdonosként több mint 13 éven át lakott a városban, hanem azt is, hogy tevékenyen szerepet vállalt a Borosjenőn 1855-ben alapított járási szegény ápolda és kórház létrehozásában. Ennek az intézetnek 10 éven át a pénztárnokaként, majd megválasztott aligazgatójaként működött.
——Elismerését fejezte ki a Borosjenőn alapított, és azóta is kiválóan működő epres és gyümölcsös iskola létrehozásában játszott szerepéért is, amelynek az alapításakor egy évig a vezető gondnoka is volt.(13)
——Katona Zsigmond a járási szegény ápolda és kórház aligazgatói állásáról írásban az 1867. április 4-én tartott alapítói nagygyűlésén mondott le, 11 évi sikeres működés után.(14)
——Közéleti tevékenységének politikai vetületét bizonyítja az az 1865. december 8-án Aradon kelt irat, amely szerint Katona Zsigmond az ottani „Alkotmányos Szabadelvű Párt” tagja volt.(15)
——Katona Zsigmond gyermekei iskoláztatása végett szeretett volna nagyobb városba


Katona Zsigmond és családja (kb. 1878)
Katona Zsigmond és családja (kb. 1878)

költözni, ezért a borosjenői „Megváltóhoz” címzett gyógyszertárát a csermői fiókkal együtt, valamint ingatlanait 1867. április 2-án eladta Ferenczy János borosjenői gyógyszerésznek és feleségének 10 500 forintért. Májusban megvette Handtel Károlytól(16) a „Szentlélekhez” címzett kecskeméti gyógyszertárat.(17)


Katona Zsigmond értesítője a kecskeméti gyógyszertárvételről és biztosítóügynöki működéséről (1867)
Katona Zsigmond értesítője a kecskeméti gyógyszertárvételről és biztosítóügynöki működéséről (1867)

Katona Zsigmond kecskeméti gyógyszerészi tevékenysége

Katona Zsigmond 1867. évi Kecskemétre költözését követően hamarosan nagy népszerűségre tett szert a városban, s hírneve országosan is elterjedt. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület járási igazgatója, később pedig tiszteletbeli alelnöke lett.(18)
——Gyógyszertára a város középén volt, az ún. „Gyenes-négyszög” épületben, amely a mai Kossuth-szobor helyén volt. Nagy súlyt helyezett gyógyszertára jó hírnevére, és országos vonatkozásban is szívesen foglalkozott gyógyszerészeti kérdésekkel. E munkálkodásának eredménye volt az ún. „Cascara sagrada” (Szent kéreg) nevű gyógyszerkészítménye. 1885-ben füzetet adott ki róla, amelyet gyógyszerészeti körökben ismertetett.(19)
——A gyógyszer alapanyaga egy Észak-Amerikában élő fa kérgének a kivonata volt. Katona Zsigmond a „Szent kéreg”-ből három fajta készítményt állított elő. Az első az „Extractum Cascarae sagradae fluidum”, azaz Szent kéreg kivonat volt, amelyet az émelygést, erőltetést és hascsikarást megszüntető, az albelek működését megkönnyítő gyógyszerként ajánlott a betegeknek.(20) A gyógyszer második változata a „Tinctura Cascarae sagradae”, azaz Szent kéreg festvény volt, amelyet gyomorerősítő készítménynek szánt.(21) A harmadik változata az „Elixirium Cascarae sagradae”, azaz Szent kéreg elixír volt, amelyet készítője a Dyspepsia(22) és az ezzel összefüggő bajok ellen vélt hatásos készítménynek.(23) A fa kérgének kivonatát tehát lehetett töményen (extractum), vagy felhígítva (tinctura és elixirium) alakjában adagolni. A Cascara sagrada a máj, a gyomor és a belek működését erősítette, és az emésztéshiány miatt szorulásban szenvedők fontos gyógyszerének tartotta készítője. Katona Zsigmond ezt az új gyógyszerét az 1885. évi Budapesti Általános Országos Kiállítás Egészségügyi Csoportjában mutatta be. Készítményét orvosi és gyógyszerészi körökben is elfogadták,(24) sőt nagy elismeréssel fogadták. Ismertetését a Gyógyszerészeti Közlöny 1885. évi évfolyama több folytatásos cikkben közölte, és a III. Magyar Gyógyszerkönyv felvette hivatalos készítményei közé.(25)
——A Katona Zsigmond által a Budapesti Általános Országos Kiállításon kiállított tárgyaira vonatkozólag az „Egyetértés” című országos lap 1885. július 15-i száma elismerőleg emlékezett meg, és a következőket írta: „Katona Zsigmond ama kevés gyógyszerészek egyike, aki ma, midőn a gyáripar minden anyagot készen szolgáltat a gyógyszerésznek, nem kímél fáradtságot, költséget, mert hiszen a kis mennyiségben előállítás talán háromannyiba kerül, mint a gyári, hogy saját tökéletes készítményei által magának, de a nagy fogyasztó közönségnek is megnyugvást nyújtson ama készítmények megbízhatósága iránt.
——A legteljesebb elismerést érdemli laboratóriumában készült szép kivonataiért; a Gyógyszerészeti Lapok »Országos kiállítás« című rovatában szintén a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a jeles gyógyszerész kiállításáról, kiemelvén, hogy Katona Zsigmond china-borai a francia china-borokat tartalom, valamint tisztaság tekintetében még felül is múlják.
(26)
——Az 1885-ös országos kiállításon gyógyszeres készítményeivel és saját termesztésű gyümölcseivel is aranyérmet nyert. Gyógyszerészi munkássága mellett fáradhatatlanul munkálkodott a gyógynövénygyűjtés népszerűsítésén.(27)
——Az Országos Gyógyszerész Egyesület Pest megye alsó járásában lévő 2. kerületének gyógyszerészei 1888. május 8-án Kecskeméten tartották évi rendes közgyűlésüket. A közgyűlés Katona Zsigmond igazgatói jelentését helyeslőleg vette tudomásul, és kinyomtatni határozta.(28)
——A város közepén álló gyógyszertárából Katona 1895. augusztus 1-jén kiköltözni kényszerült, mert ekkorra elkészült a Lechner Ödön(29) által tervezett új kecskeméti városháza. Gyógyszertára a városházának a Szentháromság szobor felőli, déli sarkára költözött, a várossal kötött 20 évre szóló szerződés alapján.(30) Az új épületbe költözéssel együtt új bútorzattal is ellátta Katona a patikát. A bútort egy Zimonyi nevű jó hírű budapesti műbútorasztalos készítette, azonos kivitelben az új városháza tanácstermének berendezésével. A régi bútor ekkor átkerült a laboratóriumba.(31)

Katona Zsigmond gyógyszertár-áthelyezési hirdetménye (1895)
Katona Zsigmond gyógyszertár-áthelyezési hirdetménye (1895)

——Az 1899. május 25-én tartott rendes havi közgyűlés több törvényhatósági bizottsági tag pártoló felszólalása után elfogadta a városi tanácsnak azt a javaslatát, hogy a városháza épületében lévő gyógyszertári mellékhelyiségeket, a lakbér felemelése nélkül, családi lakásként is használhatta a két bérlő, Katona Zsigmond és özvegy Molnár Pálné.(32)
——Katona évtizedeken át igyekezett felhívni a gyógyszerész szakma figyelmét azokra a lehetőségekre, amelyek a nehéz gazdasági viszonyok között fokozhatnák a gyógyszerészek jövedelmét. Ezek közé sorolta a szikvizek és mesterséges ásványvizek gyártását, a kertgazdaságot, a méhészetet, a napraforgónak és a máknak a termesztését. Ez utóbbira nézve már akkoriban is voltak olyan adatok, amelyek szerint a hazai mákból nyert ópium morfin tartalma vetekedik a Kis-Ázsiából behozott ópiuméval. Katona Zsigmond sokat tett a gyógyszerészet fejlesztése érdekében is. A budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem gyógyszerészhallgatóinak Segély és Önképző Egyesületének évkönyvét az 1889–1890. évről elkészítette, és 1890-ben kiadta.(33)
——Katona Zsigmond a Magyar Gyógyszerész Egyletnek már az alapításában részt vett. 1879-ben beválasztották a vezetőségbe, amelynek 1880–1896 között az alelnökeként tevékenykedett.(34) Az egylet 1898. július 5-én tartott közgyűlése tiszteletbeli tagjává választotta.(35)
——Katona 1901 márciusában a Kecskeméti Lapok címoldalán a ricinus(36) olajgyár szükségességéről írt terjedelmes cikket. Ebben kifejtette, hogy 48 évvel ezelőtt Borosjenőn tapasztalta meg, milyen nagy összegek kerülnek ki külföldre a gyógyszerészetben, mert az egyszerű gyógyszerekhez szükséges növényeket, amelyek Magyarországon is megteremnek, külföldről kell behozni. Ezért elhatározta, megkísérli ezeknek a növényeknek a termesztését, legalább olyan arányban, hogy saját gyógyszertára szükségleteit fedezhesse.
——A cél érdekében a gyógyszertárához közel eső 5 holdas kertet 10 évre haszonbérbe vette. Itt azonnal megkezdte a bazsalikom, borsfű, citromfű, fehérüröm, izsóp, majoránna, levendula, ruta(37), zsálya vetését, valamint a borsmenta, a fodormenta és a sáfrány ültetését.
——Pár év múlva ezek a növények már jövedelmezőkké váltak, és Katona bevételei évről évre növekedtek. Terményei üdék, szépen szárítottak voltak, szebbek, mint a külföldiek, és így könnyebben eladhatók lettek. Minél többet termelt belőlük, annál nagyobb lett irántuk a kereslet. Különösen meglepő volt az, hogy mindenféle hirdetés nélkül Bécsből, Drezdából és Stuttgartból kapott megrendeléseket az általa termesztett növényekre.
——Ekkor jutott Katona arra a gondolatra, hogy meg kellene próbálkozni a ricinusmag-termeléssel is. Az afrikai fajtából vett egy maroknyit, ebből az első évben 40 szál tőkéje lett. Mint írja, növényei hatalmas faszerű példányokká fejlődtek, amelyekről 60 font(38) tiszta magot nyert. Az eredményt kedvezőnek ítélte meg, ezért a második évben már 200 négyszögöl területen 200 tőkét vetett. Számítása bevált, az eredmény 3 bécsi mázsa(39) mag lett. A harmadik évben már egynegyed holdat vetett be, ritkábbra és sorára. A vetésre jó idő járt, minden tőke 3–3,5 méter magasra fejlődött. Később azonban egy váratlanul jött fagy az egész termést tönkre tette. A növényekből csak kóró maradt, tüzelőanyagként a munkások számára. Ez az eset elvette Katona kedvét a ricinus további termelésétől.
——Mindezeket azért írta le, mert olvasta, hogy Kecskeméten egy Ricinusolajgyár Részvénytársulat alakul. Ezt az életre való ötletet üdvözölni annál is inkább kötelességének érezte, mert nemcsak új iparvállalatot teremt, de igen jövedelmező is. Ez lesz az első ilyen vállalat Magyarországon. Működése biztos jövőre alapozott, mert a ricinusolajat(40) 1901-ben már nemcsak a gyógyászatban, de a technikai ipar világában is alkalmazzák, pl. a tengeri hajók gépeinél. Egyre jobban tért hódít, és fogyasztása is évről évre nagyobb méreteket ölt.
——A ricinust Magyarországon inkább csak dísznövényként termelték eddig. Ahol a szőlő megterem, ott a ricinus is. A közönséges ricinus magas olajtartalmú, amely a többi zsíros olajoktól abban különbözik, hogy alkoholban és balzsamokban olvad.
——Ezek a magvak az olajon kívül egy mérget (ricint) is tartalmaznak, amely a sajtolásnál visszamarad a pogácsában, ezért ez csakis trágyaként használható. Baromfiaktól óvni kell, mert már pár szem is elegendő egy egyed elpusztítására. Gyermekeknél kínos görcsöket, sőt halált is okozhat. A magvakat derült időben szárastól vágják le a kóróról, és padláson néhány napig utóérlelik.
——Azért is őszintén lehet örülni ennek a vállalatnak, mert lendíteni fog az ország kereskedelmi kivitelén azáltal, hogy egy új terményt fog meghonosítani. Ez az addig kevés hasznot hozó földet jövedelmezőbbé fogja tenni.
——Helyesen cselekszik tehát az új vállalat, amikor a ricinusolaj gyártását, illetve préselését megcélozza, mert nemcsak rozs és zab termeléséből áll a mezőgazdaság, hanem sok más nagyobb jövedelmet biztosító növény termeléséből is. Ennek a növénynek a termelésére a vagyonosabb gazdák lennének hivatva, akik ezzel igen nagy szolgálatot tennének Kecskemétnek.
——Végül Katona azon reményének adott hangot, hogy az ügyes kezekben lévő vállalat helyes alapokon indul, mert maga osztja ki a legjobb vetőmagokat a termelőknek, a termést pedig felvásárolja. Így a termelő is tudja, hogy biztos helyre termel. A vállalat vezetése pedig jól tudja, rengeteg magra lesz szüksége, mert amikor a gyár működni kezd, igen nagy mennyiséget lesz képes feldolgozni, vagyis minél nagyobb lesz a készlete, annál nagyobb lesz a kereslet is a ricinusolaj iránt.(41)


Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1881)
Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1881)


Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1882)
Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1882)


Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1887)
Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1887)


Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1888)
Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1888)


Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1888)
Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1888)


Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1889)
Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1889)


Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1892)
Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1892)


Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1893)
Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1893)


Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1900)
Katona Zsigmond gyógyszerészeti reklámja (1900)

Katona Zsigmond a Kecskeméti Iparegyesület élén

A Kecskeméti Iparegyesület elnöke Balázsfalvi Kiss Miklós(42) 1869. február 2-án megvált elnöki székétől és átadta azt Katona Zsigmondnak, akit az egyesületi vezetőség elnökké választott. Katona e tisztséget 1875. július 31-ig töltötte be.(43) Katona és az iparegyesület vezetősége 1870. március 15-én elhatározta, hogy a Széchenyi tér és az akkori Görög templom utca belső sarkán lévő, III. tized 7. számú házat megvásárolja 7800 forintért, iparegyesületi székháznak. Újonnan szerzett székházába az egyesület 1870 májusában költözött be.
——A Kecskeméti Iparegyesület 1871. július 26-án ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból Katona Zsigmond az egyesület elnöke „Vázlatok az Iparegyesület 10 éves múltjából” címmel írta meg az egyesület addigi történetét.(44)
——Katona 1872-ben Országos Iparműtárlat megrendezését tervezte Kecskeméten.(45) A tervezett iparmű-kiállítást Kecskemét város 500, az állam 2420 forint segéllyel támogatta. Szlávy József(46) földmívelési, ipar- és kereskedelmi miniszter elvállalta a kiállítás elnöki tisztét, és maga is eljött a kiállítás megnyitására.(47)
——A kecskeméti iparmű-kiállítás 1872. augusztus 31-én nyílt meg. Katona Zsigmond az iparegyesület elnökeként üdvözölte Szlávy Józsefet és a jelenlevőket, majd kitért az egyesület 11 évnyi tevékenységére, küzdelmeire, felsorolta a még reá váró feladatokat, majd megnyitotta az iparmű-kiállítást.(48) Az iparmű-kiállításon 56 város és község képviseltette magát 537 kiállítóval.(49)
——A kiállítást 9 napig lehetett megtekinteni. Látogatottságára jellemző, hogy 10 000 belépőjegyet váltottak az érdeklődők. A kiállítók között volt Katona két lánya Emma és Blanka is, akik női kézimunkákat mutattak be. A kiállítási iroda vezetője Katona Zsigmond fia, Katona Béla volt. A rendezésben Katona felesége is tevékenyen részt vett. A kiállításról a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a korabeli magyar sajtó.(50)
——A kiállításról Katona Zsigmond: „Az 1872-ik évben Kecskeméten rendezett Országos Iparműtárlat emlékkönyve” címmel könyvet szerkesztett, amelyet a Kecskeméti Iparegyesület adott ki. A könyv 1874-ben került ki Szilády Károly és Fia nyomdájából.(51) A kiállítási emlékkönyvet 1 Ft 20 krajcáros áron lehetett megvásárolni. A 119 oldal terjedelmű munka két kőnyomatú rajzot is tartalmazott. Részletesen megörökítette a tárlat eseményeit, berendezését, a kiállítók nevét vidékek szerint, a díjazottak nevét és a jutalmakat, kitért a pénztári forgalomra stb.(52) A kiállítási emlékkönyv egy díszpéldányát Katona Zsigmond megküldte Szlávy Józsefnek, a Kecskeméti Iparegyesület tiszteletbeli elnökének is. A volt miniszter úgy hálálta meg ezt a nemes gesztust, hogy 1875 szeptemberében 100 forintot küldött az iparegyesület számára, alaptőkéje gyarapítására.(53)
——Mint feljebb már utaltunk rá, Katona Zsigmond 1875. július 31-ig állt a Kecskeméti Iparegyesület élén. Elnöki tisztéről való lemondásakor az egyesület hálája jeléül megfestette életnagyságú képét.(54)



Jegyzetek

(1)  Borosjenő (Arad vm.), ma: Ineu, RO
(2)  Vámfalu (Szatmár vm.), ma: Vama, RO
(3)  Nagybánya (Szatmár vm.), ma: Baia Mare, RO
(4)  Máramarossziget (Máramaros vm.), ma: Sighetul Marmaţiei RO
(5)  VÁRY István dr., 1966. 13. o.; PÉTERNÉ FEHÉR Mária–SZABÓ Tamás–SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona, 1992. 140. o.
(6)  ZALAI Károly Prof. Dr., 2001. 32. o.
(7)  Bács-Kiskun Megyei Levéltár (a továbbiakban: BKML) XIII. 6/b. A Katona család iratai. A Katona családtagok iratai (a továbbiakban: XIII. 6/b.).; id. Katona Zsigmond működési bizonyítványai 1846–1867.
(8)  1 pengőforint = 60 pengőkrajcár = 3 ezüsthuszas (1816-tól)
(9)  VÁRY István dr., 1966. 13. o.; PÉTERNÉ FEHÉR Mária–SZABÓ Tamás–SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona, 1992. 140. o.; BKML XIII. 6/b. id. Katona Zsigmond ingatlanokkal kapcsolatos iratai 1854–1908. Szerződés. – Váry a gyógyszertár vételárára vonatkozóan helytelen adatot, 4000 pengőforintot közöl.
(10)  VÁRY István dr., 1966. 14. o.; – Az évek folyamán a Katona család létszáma is gyarapodott. Katona Zsigmondnak és feleségének Borosjenőn öt gyermeke született: Béla, Emma, Blanka, Dezső és Zsigmond. (Ld. Uo. 15. o.) Kecskeméten további három gyermekük született: József, Mária és Ernő. (Ld. Uo. 22. o.); BENDE László, 1929. 226–227. o.
(11)  Csermő (Arad vm.), ma: Cermei RO
(12)  VÁRY István dr., 1966. 15. o.; BKML XIII. 6/b. id. Katona Zsigmond közéleti tevékenységével kapcsolatos iratok 1865–1902. 9/1865. közgy. szám
(13)  BKML XIII. 6/b. id. Katona Zsigmond működési bizonyítványai 1846–1867. 9.
(14)  BKML XIII. 6/b. id. Katona Zsigmond közéleti tevékenységével kapcsolatos iratok 1865–1902. A borosjenői Szegény ápolda és kórház igazgató választmányától Tekintetes Katona Zsigmond Úrnak Borosjenőn.
(15)  BKML XIII. 6/b. id. Katona Zsigmond közéleti tevékenységével kapcsolatos iratok 1865–1902.
(16)  Handtel Károly (Kisszeben, 1815. március 29. – Kecskemét, 1888. szeptember 7.), gyógyszerész. 1855-ben vette meg Kecskeméten a „Szentlélekhez” címzett gyógyszertárat, amelyet 1867 májusában adott el Katona Zsigmondnak, majd Pesten újat nyitott. Öregségére visszatért Kecskemétre, és itt bekapcsolódott a közéletbe. A Kecskemét-vidéki Gazdasági Egyletben felolvasásokat tartott az általános és a szakmai műveltség növelésére. A gyógyszerészet mellett szívesen foglalkozott a Kecskemét környéki homokterület hasznosításával.
(17)  VÁRY István dr., 1966. 15. o.; PÉTERNÉ FEHÉR Mária–SZABÓ Tamás–SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona, 1992. 141. o.; BENDE László, 1929. 227. o.; ZALAI Károly Prof. Dr., 2001. 32. o.; BKML XIII. 6/b. id. Katona Zsigmond ingatlanokkal kapcsolatos iratai 1854–1908. Adásvevési szerződés (1867. március)
(18)  ZALAI Károly Prof. Dr., 2001. 32. o.
(19)  VÁRY István dr., 1966. 25. o.
(20)  KATONA Zsigmond, 1885. 8–9. o.
(21)  KATONA Zsigmond, 1885. 9–10. o.
(22)  Dyspepsia (gör.): emésztési zavar
(23)  KATONA Zsigmond, 1885. 10. o.
(24)  VÁRY István dr., 1966. 25. o.; KATONA Zsigmond, 1885. 6. o.
(25)  LÓRÁND Nándor, 1975. 155. o.
(26)  „Levél az országos kiállításról. Budapest, 1885. július 12.” Kecskeméti Lapok 1885. július 19. 2–3. o.
(27)  ZALAI Károly Prof. Dr., 2001. 32. o.
(28)  „Gyógyszerészek gyűlése.” Kecskeméti Lapok 1888. május 13. 3. o.
(29)  Lechner Ödön, von der Lech (Pest, 1845. augusztus 17. – Budapest, 1914. június 10.), építész. 1884-ben a gőz- és kádfürdő, 1887-ben a kecskeméti Rudolf huszárlaktanya terveit készítette el. 1893–1896 között Pártos Gyulával együtt készített tervek alapján épült meg a kecskeméti városháza. 1910-ben víztornyot és Rákóczi-emlékművet tervezett a Rákóczi út végének lezárásához, ezek a tervei azonban nem valósultak meg.
(30)  LÓRÁND Nándor, 1975. 155. o.
(31)  Uo. 178. o.
(32)  „Közgyűlés.” Kecskeméti Lapok 1899. május 28. 2–3. o.
(33)  ZALAI Károly Prof. Dr., 2001. 32. o.
(34)  VÁRY István dr., 1966. 25–26. o.; www.tankonyvtar.hu/tartalom/tkt/magyar-orvoseletrajzi/ch03s15.html (2013. március 24.) – Az internetes forrás 1880–1896 között az Országos Gyógyszerész Egyesület alelnökeként említi Katonát.
(35)  „Kitüntetés.” Kecskeméti Lapok 1898. július 10. 5. o.
(36)  Ricinus (lat.) (Ricinus communis), csodafa. A kutyatejfélék családjába tartozó faj. Afrikában és Indiában őshonos, az ott élő alfajok akár 10–12 méteres magas fák vagy cserjék. Mérsékelt égövön, így Magyarországon is, 1–3 méteres, lágy szárú, egyéves növény. Dísznövényként ültetett fajtái zöld, sárga, narancssárga vagy vöröslő szárúak és levelűek. Bab alakú magjai vannak. Olajtartalmuk (ricinusolaj) elérheti az 50%-ot, fehérjetartalmuk a 15–20%-ot. Ricintartalma miatt igen erősen mérgező növény. Méregtelenített olaját a gyógyászatban használják, erélyes hashajtó. A bőr és festékipar számára is értékes.
(37)  Kerti ruta (Ruta graveolens). Magyarországon dísz- és gyógynövényként elterjedt félcserje. Leveleit és a virágzó növényt gyűjtik. Felhasználása a gyógyászatban sokoldalú. Használható vértódulásnál, kábultságnál és szédülésnél, légzési nehézség, szívdobogás, hisztérikus görcsök esetében. Megszünteti az izomkimerültséget és a látási gyengeséget. Alkoholos kivonatát gyomorfájás, vesehomok, idegbántalmak stb. kezelésére is használják. A tinktúra vízbe cseppentve toroköblítő. A kerti ruta veszélyes növény, mert csökkenti a szervezet enzimfunkcióit és rákot okozhat.
(38)  Font (súlymérték): Országos mérték: 0,38–0,61 kg. 1854-ig 0,55 kg, azután 0,56 kg.
(39)  Bécsi mázsa (súlymérték): Országos mérték: 100–144 font. A XVII. század elejétől 1756-ig 56,12 kg, azután 56,0 kg.
(40)  Ricinusolaj: A hámozott ricinusmagvakból nyert, csaknem színtelen vagy halvány zöldessárga, átlátszó, tiszta állapotában szagtalan, jellegzetes ízű, 0 °C-on megzavarosodó, –10 és –18 °C között megszilárduló, sűrű olaj. Alkoholban, éterben és tömény ecetsavban oldódik. Nem száradó olaj, levegőn nagyobb tömegben idővel sűrűn folyóssá válik, kellemetlen ízű és szagú lesz. Főként ricinolsav (kb. 75%), kisebb mennyiségben pedig palmitin-, linol- és olajsav glicerin-észterei az összetevői. Fontos ipari és gyógynövény. A ricinusolajat a magvakból hidegsajtolással állítják elő, ricintartalmát azonban eltávolítják. A hidegsajtolás után a magokat melegen is sajtolják. A sajtolás utáni termék ricintartalma miatt takarmánynak nem használható. A ricinusolajat a gyógyászatban hashajtóként (laxatívum), ritkábban kenőcsökben alkalmazzák. Kozmetikumokhoz, szappangyártásra, emulgeátorokhoz, oldószerekhez, festékekhez, lakkokhoz (pl. nitrolakk lágyítójaként), törökvörösolaj előállítására, egyes műanyagok kiindulási anyagaként stb., az iparban pedig pl. gyorsan forgó motorok kenésére, bőrök zsírozásához is használják. A zománclakkoknak, nyomdafestékeknek fontos alapanyaga.
(41)  „A riczinus olajgyár.” Kecskeméti Lapok 1901. március 17. 1. o.; – A tervezett ricinusolajgyár azonban nem épült meg.
(42)  Balásfalvi Kiss Miklós (Kecskemét, 1820. december 10. – Budapest, 1879. december 15.), országgyűlési képviselő, főispán, a főrendiház tagja és jegyzője. 1861-ben Kecskemét országgyűlési képviselőjévé választották. 1865-ben, 1869-ben és 1872-ben újra megválasztották. 1873-ban a Jász–Kun Kerület főkapitányává nevezték ki. 1875-ben Kecskemét thj. város, 1877-től pedig Jász–Nagykun–Szolnok vármegye főispánja lett.
(43)  VÁRY István dr., 1966. 17. és 21. o.; „A »Kecskeméti Iparegyesület« 25 éves múltjának vázlatos ismertetése.” Kecskeméti Lapok 1887. január 2. 1–2. o.
(44)  VÁRY István dr., 1966. 18. o.; „A »Kecskeméti Iparegyesület« 25 éves múltjának vázlatos ismertetése.” Kecskeméti Lapok 1886. december 19. 2. o.
(45)  VÁRY István dr., 1966. 18. o.
(46)  Szlávy József, okányi (Győr, 1818. november 23. – Zsitvaújfalu, Bars vm., ma Szlovákia, 1900. augusztus 8.), ügyvéd, bányamérnök, politikus. 1870. május 24. – 1872. december 5. között földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter. 1872. december 4. – 1874. március 21. között Magyarország miniszterelnöke. A fenti tisztségek mellett számos más fontos tisztséget is betöltött.
(47)  VÁRY István dr., 1966. 20. o.
(48)  „Az iparmű-kiállítás.” Kecskeméti Lapok 1872. szeptember 1. 4. o.
(49)  „Iparmű-kiállítás.” Kecskeméti Lapok 1872. szeptember 8. 5–6. o. – Váry István szerint a kiállításon 575 kiállító vett részt. Ld. VÁRY István dr., 1966. 20. o.; LÓRÁND Nándor, 1975. 155. o.
(50)  VÁRY István dr., 1966. 20. o.
(51)  Uo. 21. o.
(52)  „Kiállítási emlékkönyvről.” Kecskeméti Lapok 1875. szeptember 12. 3–4. o.; LÓRÁND Nándor, 1975. 155. o.
(53)  „Szlávy József.” Kecskeméti Lapok 1875. szeptember 12. 3. o.
(54)  VÁRY István dr., 1966. 21–22. o.; „A »Kecskeméti Iparegyesület« 25 éves múltjának vázlatos ismertetése.” Kecskeméti Lapok 1887. január 2. 1–2. o.

 


 A cikk oldalai:   1.   2.   3. 
  BKML © 2013