Kemény János

KADA ELEK MEMORANDUMA
A FÖLDRENGÉSI SEGÉLYEZÉS
ÜGYÉBEN A MINISZTERELNÖKHÖZ, ÉS A MINISZTERELNÖK VÁLASZA
(Forrásközlés)

KEMÉNY JÁNOS
KADA ELEK MEMORANDUMA A FÖLDRENGÉSI SEGÉLYEZÉS ÜGYÉBEN A MINISZTERELNÖKHÖZ, ÉS A MINISZTERELNÖK VÁLASZA
(Forrásközlés)


A memorandum létrejöttének okai és tartalmi vonatkozásai

Kecskemétet 1911. július 8-án éjjel 2 óra 2 perckor földrengés rázta meg.(1) A földrengés a városban 4040 házat rongált meg kisebb-nagyobb mértékben. A külterületen 2947 tanya erősebben, 3343 csekély mértékben károsodott.(2) Az épületek helyreállításához több mint 10 millió koronára lett volna szükség.(3) Ebbe az összegbe nem volt beleszámítva az épületek értékcsökkenése, amely szintén milliókra rúgott.(4)
——Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök 1911. július 16-án Kecskemétre látogatott, és megszemlélte a földrengés által okozott károkat. A miniszterelnök a látottak, valamint a városházán Kada Elek előadásában elhangzottak alapján megígérte, hogy a kormány segítséget fog nyújtani a város újjáépítéséhez. Kada Elek a miniszterelnökkel folytatott megbeszélés során vállalta, hogy részletes jelentést fog tenni a földrengés okozta károkról, a károk elhárításához szükséges állami támogatás lehetséges módjairól és Kecskemét város jövőbeni fejlesztési igényeiről. (5)
——Kada Elek, az ígéretéhez híven, 1911. augusztus 24-én memorandumot intézett a miniszterelnökhöz. A memorandum első része megállapítja, hogy Kecskemét külső határának északi és nyugati részei estek a földrengés epicentrumába, de a város 16 négyzetmérföld kiterjedésű külső területén a károk kisebbek voltak a vártnál. A károsodott épületeket a kár mértéke, a házadókataszter adatai és az építkezés szilárdsága alapján I–VII. csoportba sorolták. A felmérés szerint a város területén lévő épületek 8 557 206 korona kárt szenvedtek. Kada megjegyezte, hogy a becslés meglehetős szigorral készült, és a helyreállítási költségek a kimutatott kárösszeget 10–20%-kal meg fogják haladni a munkabérek, valamint a fuvar- és anyagárak emelkedése miatt. Az ingóságokban esett károkról nem készült felmérés. A városi pénztár vesztesége a rendkívüli személyi kiadások, a közbiztonsági intézkedések, az anyagbeszerzések, a fuvarbérek stb. miatt túllépheti a 2 millió koronát.
——A városvezetés a lakosság vagyoni helyzetének figyelembevételével háromféle támogatási módot állapított meg: 1) segély, 2) kamatmentes kölcsön, 3) kedvező kamatozású kölcsön. A jelzett segélyezési módok kidolgozásakor a zágrábi földrengéskárosultak megsegítésére született 1881. évi IX. törvénycikket, valamint a szegedi árvízkárosultak támogatására született 1880. évi XVII., XVIII. és XX. törvénycikkeket vették alapul.
——Segélyt 1123 személy kért 816 198 korona összegben, kedvező kamatozású kölcsönt 922 fő 4 561 255 korona összegben. 329 személy a kölcsönt és a segélyt kérők között is szerepelt. Ezenkívül öt egyház kérte 866 000 korona kárának segélyből való megtérítését.
——A segély összegének megállapítása a segélybizottság feladata volt. A polgármester szerint az egyházközségek is képtelenek saját erőből fedezni a földrengés okozta károkat. A segélyt kérő egyesületeken (Kecskeméti Gazdasági Egyesület, Kecskeméti Kaszinó, Iparegylet) is segíteni kell, mert korábban nagy befektetéseket tettek, amelyek terheit a földrengéskárok nélkül is csak anyagi erejük végső megfeszítésével képesek viselni.
——A szükségletek fedezésére a városi pénztárhoz 294 599 korona készpénzadomány folyt be. Kada Elek kérte, hogy a segélybizottság üléseire a Belügyminisztérium küldjön egy vagy két állami megbízottat, akik képviselik a kormányt a segélyek szétosztásánál. Jó lenne, ha közülük az egyik műszaki képzettségű lenne, és a vitás építkezési kérdésekbe szakszerűen tudna beleszólni.
——A memorandum további részében Kada kitért arra, hogy a város polgárai különféle adókkal és pótadókkal alaposan meg vannak terhelve, ezek mértéke a továbbiakban nem emelhető.
——A várost terhelő földrengési kár kb. 2 millió koronára rúg. Ez azt jelenti, hogy a város költségvetésének kiadási része legalább évi 120 000 koronával fog emelkedni. Ennek az összegnek a fedezésére meg kellene emelni a pótadót, ez a lépés azonban a fejlődést hosszú időre megakasztaná.
——A földrengés idején Kecskemét látványosan fejlődött. Építés alatt állt az új honvédhuszár-laktanya, a művésztelep, a városi vízvezeték, a pusztai iskolák, a városi közkórház, a siketnémák intézete és több vasútvonal. Emellett a város szorgalmazta a csatornázást, a zöldségtermelést előmozdító öntözőművet, közvágóhidat, vásárcsarnokot szeretett volna építeni, küszöbön állt az országos elmebetegkórház építése, a vasútállomás bővítése, az állami főreáliskola új épületének és a postapalotának a megépítése. A város a szabályozási terv véglegesítése után munkásházakat is szándékozott építtetni. Ezt a fejlődést akasztotta meg a földrengés, amely után új forrásokat kellett találni a már megindított építkezések folytatásához és a lakásviszonyok tervezett javításához.
——Kada Elek a szegény sorsú lakosság által kért segélyösszeg erejéig készpénzbeli államsegélyt kért. Mint írta, mind a segély, mind pedig a kölcsön szigorú állami felügyelet mellett lenne igénybe vehető, városi kezességvállalás mellett. A lakásviszonyok javítása érdekében mind a városi lakosság, mind pedig a város részére házadómentességet kért.
——A város gazdasági erejének növelése érdekében kérte az újonnan szervezendő pénzügyigazgatóság Kecskemétre helyezését, a katonaság létszámának emelését, a helyi állami polgári leányiskola fölé egy felső leányiskola felállítását, a városi zeneiskola részére új épület emelését és nagyobb összegű államsegély juttatását, a helyi felsőkereskedelmi iskola részére éves államsegély kiutalását, a Duna-Tisza csatorna budapest–csongrádi irányban való kiépítését, a kecskemét–kiskunhalasi keskenyvágányú vasút Kiskőrös és Kiskunmajsa felé vivő szárnyvonalának megépítését, borközraktár, hűtőközraktár felállítását, a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet Kecskemétre helyezését, valamint a városi múzeum és könyvtár építéséhez 200 000 korona állami támogatást.
——A polgármester kérte egyúttal azoknak az állami intézményeknek a mielőbbi felállítását is, amelyekről korábban már döntés született. Így az Országos Állami Elmegyógyintézet felépítését és használatba bocsátását, a kecskeméti m. kir. főreáliskola új épületének felépítését, valamint a helyi M. kir. Posta-, Távirda- és Távbeszélő Hivatal részére új épület emelését.
——A memorandum végén Kada megállapította, hogy ha a város a kért készpénzsegélyt megkapja, az csak a tényleges károk 6–8%-át fogja fedezni. A nagyobbik részt, – a kamatokkal együtt visszafizetendő 92–94%-ot, azaz 9 millió koronát meghaladó összeget –, a város lakosságának tőkéjéből és megcsappant jövedelmeiből kell elvonni. Ez óriási összegű improduktív kiadás, amely megakasztja a fejlődést.
——Kada Elek memorandumára gróf Khuen-Héderváry Károly 1911. október 13-án kelt 139 861/BM III–b. 1911. számú leiratában válaszolt. Ebben arról tájékoztatta Kecskemét város közönségét, hogy az emlékirat felvetéseit azzal a kéréssel közölte a szakminiszterekkel, hogy a hatáskörükbe tartozó kérdésekben folytassák le a szükséges tárgyalásokat és intézkedjenek. A belügyi tárca hatáskörébe tartozó közigazgatási költségek megtérítését a városnak járó államsegély felemelésével, törvényhozási úton kívánta rendezni. Kijelentette, hogy a város állami támogatásban való részesítését elsőrendű állami érdeknek tartja, és minden eszközzel oda fog hatni, hogy ezek a város rendelkezésére legyenek bocsátva.

Kada Elek memoranduma a földrengési segélyezés ügyében

„20 681/1911. Kig. szám

Kegyelmes Uram!

A július 8-i földrengés következményeiről és azok orvoslása érdekében az alábbi jelentést vagyok bátor előterjeszteni:


——Nagyméltóságod látogatása alkalmával személyesen győződött meg azokról a károkról, melyeket a földrengés következtében városunk lakossága, az itteni egyesületek és társaságok, egyházak és maga a város közönsége szenvedett. Ez a látogatás és Nagyméltóságodnak ez alkalommal tett biztató kijelentései reményt nyújtanak arra, hogy a magas kormány és a törvényhozás segédkezet fog nyújtani e súlyos károk enyhítésére és a város továbbfejlődésére szolgáló eszközök megszerzésére. E célból bátor vagyok a helyzetet lehető hűen feltárni és az orvoslás eszközeit fölsorolni, melyek rendelkezésre bocsátását szükségesnek és lehetőnek vélem.
——Tisztább képet nyújtandó, jelentésemet három részre osztom. Az első részben a károkat mutatom ki, a másodikban a testületek és magánegyének részéről segély vagy államkölcsön nyújtása iránt beadott kérelmeket ismertetem, a harmadikban azokat az intézkedéseket sorolom fel, melyek a város és lakossága helyzetének javítására, a város további fejlődésének biztosítására szükségesek.

I.

——A katasztrófa szokatlansága okozta, hogy a kárt az első napokban nem tudtuk kellően mérlegelni. Bizonyára hozzájárult ehhez az is, hogy a házak önmaguktól, de a későbbi kisebb földlökések következtében is, tovább romlottak. Ma már megállapíthatjuk, hogy a város 16 négyszögmérföld kiterjedésű külső területének egyes részein a kár sokkal kevesebb, mint első pillanatban gondoltuk, de viszont azon a területen, mely a földrengésterületnek mintegy magvába esett, a kár még nagyobb, e területre esnek maga a város és a külső határnak északi és nyugati részei.
——Nagy gondot adott a károk miként való megállapításának meghatározása. Az összes épületekben esett kárnak egyenként, becslés útján való megállapítása szinte lehetetlen volt, mert ez több szakértő bizottság alakítása esetén is több hónapot vett volna csupán a belterületen igénybe, a külterületen pedig szinte kivihetetlen lett volna, amellett teljesen megbízható és pontos adatot ily módon sem kaphattunk volna, mert ilyen javítási munkáknál a becslés eredménye a tényleges helyreállítási költségtől szükségképp mindig eltér, éspedig rendszerint alatta marad annak. E körülmények figyelembevételével végre abban állapodtunk meg, hogy felhasználjuk egyrészt az adó elengedése céljából a városi és állami adóhivatal kiküldötteiből alakult bizottság helyszíni összeírásának eredményét, mely a belterületre nézve az összes épületek földrengés utáni állapotát három fokozatba sorozza, emellett pedig a házadókataszter adatai és az építkezés szilárdságára vonatkozó, az adóleírás ügyében eljárt bizottság működésével kapcsolatosan foganatosított helyszíni vizsgálat segélyével az épületeket, azok értéke szerint hét csoportba osztjuk a következő módon.
——I. csoport. A város tulajdonában levő középületek, katonai épületek. Állami épületek. Egyházak épületei. Részvénytársaságok épületei. Egyesületek épületei.
——Ez épületek helyreállítási költségeit részben a már meglevő vállalati összeg, részben az építészek által a helyreállításra készített költségelőirányzat, részben pedig szakértő bizottság házanként foganatosított becslése alapján állapítottuk meg.
——II. csoport. Egy- vagy többemeletes magánépületek.
——III. csoport. 15 helyiségnél többet tartalmazó, földszintes magánépületek.
——IV. csoport. 10–15 helyiséget magukban foglaló, egészen szilárdul épült, földszintes magánházak.
——V. csoport. Ugyancsak 10–15 helyiséget magukban foglaló, kevésbé szilárdan épült, vagy avultabb földszintes magánházak.
——VI. csoport. 10 vagy ennél kevesebb helyiséget magukban foglaló, teljesen szilárdan épült földszintes magánházak.
——VII. csoport. 10 vagy ennél kevesebb helyiséget magukban foglaló, kevésbé szilárdan épült vagy avultabb földszintes magánházak.
——Mint külön csoportot vettük fel az ún. Cigányvárosban levő putrikat.
——A II–VII. csoport mindegyikét külön 3–3 fokozatban tüntettük fel az adóleírás ügyében eljárt bizottság megállapítása szerint, ti. romba dőlt, lakhatatlan és sérült épületek. A belterületen ugyanis nincs olyan épület, mely meg ne sérült volna.
——E csoportok minden egyes fokozatába tartozó épületek közül a város különböző pontjain kiválasztottunk néhány épületet, melyet szakértő bizottság a hely színén alaposan megvizsgált, s megállapította annak valószínű helyreállítási költségeit. E becslési eredményekből, és az illető csoportba és fokozatba sorozható, már helyreállított épületek tényleges helyreállítási költségeiből állapítottuk meg az illető csoport egy-egy fokozatára érvényes átlagos kárösszeget, s ez átlagból az azon csoport megfelelő fokozatába tartozó összes épületek valószínű helyreállítási költségeit.
——A külterületen csak két csoportot állítottunk föl: a városi épületek csoportját, melyekre nézve a valószínű helyreállítási költségek becslés útján egyenként megállapíttattak; másik csoportba a magánépületeket, melyeket kivétel nélkül a város belterületén levő, gyöngébben épült kisebb magánházakkal vettünk egyenlő értékűeknek, bár azok egy részének tényleges értéke jóval magasabb. E csoportot szintén a sérülés mérve szerint az adóleírás szempontjából megállapított három fokozatba osztottuk be.
——Ily módon állítottuk össze az ide mellékelt összesítést, mely szerint a középületekben esett kár 3 484 390 korona, amelyből 301 317 korona a városházára, 797 000 korona a város tulajdonában levő katonai épületekre, 603 300 korona egyéb városi épületekre, főképp az iskolákra esik, mely összeghez hozzáadva a város közönségének a külterületen levő épületeiben esett kárt, 51 740 koronát, a városi pénztár összes kára épületekben 1 753 357 koronában állapítható meg. Ez a kár a rendkívüli közigazgatási kiadásokkal, lakbérveszteségekkel stb. a 2 000 000 koronát eléri, esetleg meg is haladja.
——A város belterületén levő összes magán- és középületek helyreállítására e számítás szerint 7 916 266 korona, a külterületen levő épületekre 640 940 korona, vagyis a város területén levő összes épületekre 8 557 206 korona szükséges.
——Meg kell azonban jegyeznem, hogy e becslés meglehetős rigorozitással
(6) foganatosíttatott, és így a helyreállítási költségek a most kimutatott kárösszeget a valóságban valószínűleg 10–20%-kal még túl fogják haladni, annál inkább, mert a munkabérek, a fuvar- és az anyagárak abnormisan emelkedtek. Máris van példa arra, hogy a 60 000 koronában kimutatott kárösszeggel szemben egyetlen épületnél a tényleges helyreállítási költségek a 100 000 koronát is meg fogják haladni. Ezenkívül a külterületi épületekben esett kár felvétele kellő idő és munkaerő hiányában szemmel láthatóan hiányos, minélfogva határozottan állíthatom, hogy a készpénzben kifizetendő tényleges kár a 10 000 000 koronát eléri, sőt valószínűleg meg is haladja.
——Figyelembe veendő még, hogy az ingóságokban esett tetemes kárt megbízható adatok hiányában nem állapíthattuk meg. Nem lehet továbbá összegszerűleg kimutatni a közvetett kárt, mely egyeseknek, különösen a kereskedőknek és iparosoknak hosszabb vagy rövidebb időre terjedő üzletszünetelése, az összeköttetések megszakítása, a kényszerköltözködések, a lakáshiány, a lakbérek emelkedése, a lakbérveszteségek stb. következtében előállott, és amely az életnek az idegenből idetódult sok munkás fogyasztása következtében történt megdrágulása folytán és egyéb módokon már bekövetkezett, vagy ezután fog bekövetkezni, s amely károsodás sok társadalmi osztályt, elsősorban pedig a hivatalnok elemet érzékenyen sújtja.
——Végül ma még nem tudjuk megállapítani azon költségek nagyságát, melyek a földrengés következtében tett közigazgatási intézkedések folytán rendkívüli személyi kiadások, közbiztonsági intézkedések, anyagbeszerzések, fuvarbérek stb. alakjában fölmerültek, s amelyeknek hozzáadásával a városi pénztár vesztesége meg fogja közelíteni, esetleg meg is haladja a 2 000 000 koronát.

II.

——A segélyszükségletek megállapítása céljából felhívást bocsátottunk ki a lakossághoz, az igények bejelentésére határidőül ez évi augusztus 15-ét tűzvén ki. A támogatás iránti kérelmek háromféle tárgyúak, nevezetesen egy részük segély nyújtására irányul, más károsultak kamatmentes kölcsönt, ismét más károsultak kedvező kamatozású kölcsönt kérnek.
——Már a kérelmek fölvétele alkalmával vizsgálat tárgyává tettük a folyamodók vagyoni helyzetét, kereseti és megélhetési viszonyait, a kérelmek fölvétele után pedig behatóan fogjuk kutatni e tekintetben a még hiányzó vagy kellően nem tisztázott adatokat. Úgy vélem, hogy segélyt azoknak kellene nyújtani, akik anyagi helyzetüknél, kereseti viszonyaiknál, családi és egyéb körülményeiknél fogva segélyezés nélkül annak vannak kitéve, hogy meglévő csekély vagyonukat, vagy keresetforrásukat elveszítik, tönkremennek.
——Kamatmentes kölcsön nyújtását kívánja azoknak a helyzete, akiknek van ugyan csekélyebb vagyonuk és jövedelmük, de ha a kárösszeg erejéig nyújtandó kölcsön tőkéjének visszafizetése mellett még kamatterhet is kell viselniök, rendes megélhetésük volna veszélyeztetve.
——Végül kedvező kamatú kölcsönnel volnának támogatandók azok, akiknek megélhetését a rendes kamatok fizetése lényegesen korlátozná.
——E segélyezési módok és csoportok körülbelül megfelelnek annak, amit az 1881. évi IX. tc. szerint annak idején a zágrábi földrengés-károsultaknak, az 1880. évi XVII., XVIII. és XX. tc. szerint pedig a szegedi árvízkárosultaknak, illetőleg a sújtott városoknak biztosított a törvényhozás. A visszafizetési határidők is e törvényeknek megfelelően volnának megállapítandók. Természetes azonban, hogy miután azóta az általános kamatlábviszonyok javultak, a kedvezményes kölcsön kamata is az említett törvényben foglaltnál legalább 1%-kal alacsonyabbra, azaz 3%-ra volna veendő.
——Ami a szükséglet összegét illeti a ./. alatt mellékelt kimutatás szerint segélyt kér 1123 személy, összesen 816 198 korona összegben. Kamatmentes, részben kedvezményes kamatú kölcsönt kér 922 személy, összesen 4 561 255 korona összegben. Ezek közül 329 személy úgy a kölcsönt, mint a segélykérők számában benne van, mivel ezen folyamodók káruk egy részének fedezésére segélyt, a kár többi részére kölcsönt kérnek.
——Ez összegen kívül az egyházak közül 5 összesen 866 000 korona kárának segélyből való megtérítését kéri.
——Kétségtelen, hogy ezek az összegek a vizsgálat folyamán csökkenni fognak, mert mint hasonló helyzetben mindenütt, itt is akadtak akik kellő jogcím és ráutaltság nélkül, vagy a szükségesnél nagyobb összegű támogatást kérnek, akiknek bejelentéseit a segélybizottság mérlegelni fogja, s e szükséghez képest leszállítja vagy elutasítja. Viszont azonban vannak olyanok is, akik tudatlanságból, vagy a segélyakció iránti bizalmatlanságból kérelmüket a kiszabott határidő alatt nem terjesztették elő, ezeket a segélyezésből kirekeszteni méltánytalan és káros volna, ha később jelentkeznek is. Mivel pedig megtörténhetik, sőt valószínű, hogy ez az utólag előálló szükséglet eléri azt az összeget, mellyel a segélyigények a tárgyalás alkalmával leszállíttatnak, kívánatos volna, hogy a bejelentett szükséglet erejéig nyerjen a segélybizottság fölhatalmazást. Természetes, hogy a rendelkezésre bocsátandó összegek csupán csak a kellő szigorúsággal megállapítandó tényleges szükséglet erejéig lesznek igénybe vehetők.
——A kérelmezők között vannak a helybeli egyházközségek is. Itt fel kell hívnom Nagyméltóságod nagybecsű figyelmét arra a körülményre, hogy az összes helybeli egyházközségek autonóm jogokkal bírnak, közülök még a római katolikus egyháznak sincsen kegyura, hanem mindenik egyházközség saját jövedelméből kénytelen födözni kiadásait, s ha egyéb jövedelmeik e célra nem elegendők, az egyháztagokat, tehát e város lakosait, kénytelenek kisebb vagy nagyobb mértékben megadóztatni. És tényleg a nagyobb egyházközségek tagjai már ma is jelentékeny egyházi adóterhet viselnek, mely az egyháztagok állami adója után 5–12, sőt még magasabb százalékig emelkedik. Ha tehát most földrengéskáraikat a maguk erejéből kell viselniök, ez ismét károsodást, illetőleg 5–6 évtizedre terjedő jelentékeny egyházi adóemelést, vagyis a már úgyis erősen sújtott lakosságnak újabb és állandó megterhelését vonná maga után. Ez az összes egyházakra nézve hátrányos és méltánytalan volna, mert valamennyi a szorosan vett egyházi föladatok mellett közjótékonysági teendőket is végez, a vallástanítást a város egész területén nagy költséggel ellátja, sőt a református egyházközség már 300 év óta, a római katolikus egyház is a 18. század eleje óta némely alapítványoktól és kisebb támogatástól eltekintve, saját erejéből nemcsak e város polgárainak, hanem messze vidékek lakosainak is hasznára szolgáló s e tekintetben az államot részben mintegy tehermentesítő, középiskolát tart fenn. E középiskolák ugyan a legközelebbi időkben már államsegélyt is élveznek, de a református egyház éppen most vállalt mintegy 1 millió korona terhet magára azért, hogy az általa fönntartott főgimnázium és jogakadémia részére az állam által fölállított föltételeknek megfelelő új épületet emeljen, a római katolikus egyház pedig most fogott hozzá az új főgimnázium-épület létesítésének előkészítéséhez, melynek ügye jelenleg a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr döntése alatt áll. Ezen közcélú tevékenységük tehát az egyházakat az esetben, ha földrengés okozta káraikat maguknak kell viselniök, anyagilag válságos helyzetbe sodorná, illetőleg az előkészítés alatt álló terv megvalósítását megakadályozná.
——A segélyt kérő egyesületek szintén nagy jelentőségű kulturális föladatokat teljesítenek s közülök a Gazdasági Egyesület, a Kecskeméti Kaszinó ez évben, az Iparegylet pedig már előbb nagy befektetéseket eszközöltek, melyeknek terhét e csapás nélkül is az első években csak anyagi erejük végső megfeszítésével bírhatták volna el, ha pedig vagyoni viszonyaikhoz mért támogatással a földrengés következményei reájuk nézve elviselhetőkké nem tétetnek, veszedelmes helyzetbe jutnak, s esetleg a feloszlást sem tudják elkerülni.
——E szükségletek fedezésére a városi pénztárhoz eddig készpénzadományokban 294 599 korona 19 fillér érkezett be.
——Miután a segélyezés egyesekre nézve rendkívül sürgős, mert sokan vannak, akik segély nélkül házaik helyreállításához egyáltalán nem foghatnak hozzá, s lakhatatlan házaiknak a jövő évben való rendbe hozása őket e télre hajléktalanná tenné: tisztelettel bejelentjük, hogy a m. kir. belügyminisztérium 4528/eln. 1911. számú rendelete szerint, s a kérvényezők viszonyainak megvizsgálása után, a beérkezett segélyadományok fölosztását a sürgős szükséglet erejéig már most megkezdjük.
——Hogy pedig a segélyezés folytonos felsőbb hatósági ellenőrzés mellett és mégis gyorsan történhessék: mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy a magas kormány képviseletére a segélybizottság üléseire egy, vagy két állami megbízottat méltóztassék kiküldeni, kik a segélybizottság ülésein minden kérdésről közvetlen tapasztalást szerezve, a segélyek helyes fölhasználása tekintetében úgy a magas kormánynak, mint a nagyközönségnek külön garanciát nyújtanak. Kívánatos volna, hogy legalább egyik állami kiküldött műszaki képzettségű legyen, hogy az esetleg vitás építkezési kérdésekbe is szakszerűen beleszólhasson.

III.

——Mielőtt a város segélyezése, illetőleg a várost ért tetemes kár enyhítésére vonatkozó kérelmünket előterjeszteném, engedje meg Nagyméltóságod, hogy városunk legutóbbi történelmi fejlődését és viszonyait röviden ismertessem.
——A város a török korszakban elveszített ősi autonómiáját csak a múlt század közepén szerezhette vissza. Az ezzel járó berendezkedés, a régi földesuraktól való megváltakozás és az ezzel kapcsolatos birtokszerzések annyira kimerítették a várost és az akkori lakosságot, hogy hosszú ideig a fejlődésnek számtalan szükségleteit nem voltak képesek fedezni, sőt – dacára igyekezetük és nagy szorgalmuknak – sok anyagi gonddal és sok bajjal kellett küszködniök. A város pénzügyeinek tulajdonképpeni rendezése körülbelül 30 évvel ezelőtt kezdődött, tehát aránylag igen rövid idő az, amely óta e város közigazgatásában, háztartásában és fejlődésében a rendes útra léphetett, sőt minden dicsekvés nélkül elmondható, hogy e város lakosainak szorgalma, hazafias felfogása és áldozatkészsége abba a helyzetbe juttatta rövid idő alatt a várost, hogy az, ma az ország nagyvárosai között méltó helyet foglal el.
——És ezt elérte a maga erejéből.
——Hangsúlyoznunk kell ezt, Nagyméltóságú Uram! Hangsúlyoznunk kell azért, mert habár készséggel és hálával ismerjük el, hogy a haladás egyes eszközeit, habár csekélyebb mértékben is, az állam bocsátotta rendelkezésünkre, emez eszközök túlnyomó része mégis a város vagyonából szereztetett meg és így az államnak kiváló gondja kell, hogy legyen erre a népre, amely a magyar fajnak valódi életképességét oly szépen illusztrálja, hogy az az ország többi lakosai elé példaképül állítható.
——Ezt a helyzetet azonban a szorgalom és takarékosság mellett csak úgy érhette el, hogy közigazgatását a legnagyobb körültekintéssel irányította, nemcsak a szükségleteket vette figyelembe, hanem azt is, hogy az azok fedezésére szolgálható összegek oly gazdasági politika útján legyenek beszerezhetők, hogy azok a polgárság terheit lehetőleg közvetlenül ne szaporítsák, teherviselési képességét fenntartsák.
——Ezzel a közigazgatási politikával elértük azt, hogy 25%-os községi és 5%-os iskolai pótadóval képesek vagyunk nemcsak rendes kiadásainkat fedezni, hanem időközönként fokról fokra oly intézkedéseket tenni, amelyek a város fejlődését nagyobb mértékben mozdítják elő. Nagyon természetes azonban, hogy költségvetéseinket a legnagyobb óvatossággal kell elkészítenünk, mert hisz egy főleg mezőgazdasággal foglalkozó város költségvetése nagymértékben befolyásolva van az évi termés minőségétől, másrészt figyelembe kell vennünk azt, hogy a polgárság a 25%-os pótadóval már annyira meg van terhelve, hogy ezen adónak további emelése nemcsak érzékenyen sújtaná, de ha a további fejlődés csak pótadóemelés által volna elérhető, az a fejlődés érdekében kifejtendő áldozatkészséget rendkívül csökkentené. Figyelembe veendő ugyanis az a körülmény, hogy még egyrészt a lakosság a 25% pótadón kívül fizeti a 10%-os útadót, az 5%-os iskolaadót, az 5%-os országos betegápolási pótadót, ezenkívül a helybeli összes autonómiával bíró egyházakat is a polgárság külön adójával tartja fenn, amely adók a városi pótadóval együtt 50 és 60% között ingadoznak, másrészről különböző városi közvetett adóknak a terheit is érzi, ilynek pl. a helypénz, a kövezetvám, kövezési költségek, a csatornázási költségek, birtokváltozási illetékek, gyártott és ásványvízadó, és végül nem hagyható figyelmen kívül az a fontos körülmény, hogy a városnak adóalapot képező földjei kataszterileg sokkal magasabbra vannak becsülve, mint a környék hasonló minőségű földjei, és így a kecskemétiek 25%-os pótadója tényleg többet reprezentál, mint más városok hason minőségű adaja.
——Mindezeket figyelembe véve, természetszerűleg a legaggasztóbb első kérdés az, hogy a város a nem várt ritka szerencsétlenség következtében reá nehezedő terheket miképpen fedezhesse anélkül, hogy jövő fejlődésében ne legyen megakadályozva. Bennünket, mint várost, ez a kérdés érint a legsúlyosabban, mert az most már kétségtelen, hogy körülbelül 2 millió koronára fog rúgni az az összeg, amelyet a városnak a földrengés következtében váratlanul ki kell adni, illetőleg amelynek fedezetéről gondoskodni kell. Ha tehát a mai pénzügyi viszonyokat tekintetbe vesszük, a helyzet úgy áll, hogy a város évi költségvetésének kiadási része legkevesebb évi 120 000 koronával emelkedik. Honnan szerezze be a város ezt az évente szükséges 120 000 koronát? Újabb segélyforrásokról kellene gondoskodnunk, de olyan újabb segélyforrást, amely az összeget teljesen fedezné, csakis a pótadó emelésében látunk, de akár a pótadót emeljük, akár új segélyforrást teremtünk, az bizonyos dolog, hogy a város további fejlődését hosszabb ideig megakasztjuk, mert hisz a bevétel emelkedése évek hosszú során át a szerencsétlenségből keletkezett 2 millió korona adósság törlesztésére volna fordítandó. Így tehát a helyzet és a dolog természetéből kifolyólag a városon csakis olyképp lehetne segíteni, hogy a rendes fejlődés következtében előálló jövedelmeken felül más oly közvetett jövedelemhez juthassunk, amellyel az előbb említett kiadásokat fedezhetjük, vagy ha azok nem is volnának teljesen fedezhetők, bizonyos újabb, a polgárság érdekében alkotandó intézmények által azoknak adózási képességét és áldozatkészségét fokozhatnánk.
——A földrengés idején a város erős fejlődésben volt. Építés alatt áll az új honvédhuszár-laktanya, a művésztelep és a 3 millió koronába kerülő vízvezeték
(7). A közeljövőben fölépítendő 20 pusztai iskolából néhány már épül. A városszabályozási terv végleges megállapítása, főbb részeinek megvalósítása küszöbön állott, a kisajátítások elkezdődtek. Ezzel kapcsolatosan utcáink burkolásáról is gondoskodni kellett volna. A mintegy 1 millió korona költséggel épülő városi kórház(8) és a siketnémák intézetének(9) új épülete a jövő év folyamán felemelhető lett volna.


A Cserepes-kórház épülete<br />(A későbbiekben a Kecskeméti Megyei Kórház épülete lett).
A Cserepes-kórház épülete
(A későbbiekben a Kecskeméti Megyei Kórház épülete lett).

Előkészítés alatt állott a kecskemét–kiskunhalasi(10) keskenyvágányú vasút, Kiskőrösre és Kiskunmajsára vezető egy-egy szárnyvonallal, mely a Kecskemét és Fülöpszállás, délen Kiskunhalas és Kiskunmajsa, nyugaton a budapest–zimonyi, keleten a budapest–orsovai fővonalak közé eső, mintegy 60 km hosszú, 30–40 km széles, ma jórészt puszta, de benépesülésre kiválóan alkalmas területet virágzóvá tenné és Kecskeméthez csatolná. Ebben és a jövő évben reméltük megoldhatni a belterület közúti közlekedésének kérdését, mely a lakásügy fejlődését egészséges irányba terelte volna, s ha az első években igényelne is a városi pénztár részéről áldozatokat, később lassanként kifizetődő vállalkozássá fejlődne.
——A közeljövő feladataiul volt kitűzve a vízvezeték létesítésével sürgőssé vált általános csatornázás, a zöldségtermelést előmozdító öntözőművel kapcsolatosan. Földmívelésügyi miniszteri rendelet folytán célba vettük új, sertésvágásra is berendezett közvágóhíd építését. Pár éven belül felépítettünk volna egy kisebbszerű vásárcsarnokot a nagyobb gondozást és ellenőrzést igénylő élelmiszerek számára.
——Mindezek mellett több állami intézmény létesítése vagy bővítése állott küszöbön, melyekhez a város közönsége jelentékeny értékű hozzájárulást nyújtott volna. Ilyenek pl. az országos elmebetegkórház, a vasúti állomás
(11) kibővítése, az állami főreáliskola új építkezése, állami postaépület emelése stb.



Jegyzetek

(1)  Réthly Antal, 1911. 3. o.
(2)  „Hírek. Hozzávetőleges kimutatás az 1911. július 8-iki földrengés által megrongált házakról.” Kecskeméti Újság 1911. július 18. 3. o.
(3)  Eötvös Nagy Imre, 1911. 296. o.; „Károk kimutatása.” Kecskeméti Újság 1911. augusztus 27. 3. o.
(4)  „Tíz millió.” Kecskeméti Újság 1911. augusztus 13. 1. o.
(5)  Juhász István, 2001. [8. o.]; „A miniszterelnök látogatása Kecskeméten. A városházán.„ Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 18. 1. o.
(6)  Rigorosus (lat.): szigorú, itt ld. szigorúsággal
(7)  A városnak közüzemi vízszolgáltatással való ellátása már régen felvetett gondot jelentett, a megoldás mégis Kada Elekre várt. A közgyűlés 1905-ben határozatot hozott a vízmű felépítésére. Ez az intézkedés főként azért vált szükségessé, mert a helyi ásott kutak túlnyomó része fertőzött vizet adott. Víznyerő területként a Széktó-lapost jelölték ki, ahol az 1907-ben végzett próbafúrás igazolta, hogy 160–240 méteres mélységben jó minőségű vizet adó kavicsos homokrétegek vannak. A próbakutak vízhozamából megállapították, hogy a lakosság ellátásához 10 kút fúrására van szükség. A kutakat 1910-ben el is készítették. A munka további folytatását azonban hátráltatta az 1911. évi földrengés. A földrengés igazolta, hogy Kecskemét város földrengésveszélyes terület, ezért a víztoronyrendszerű vízművet át kell tervezni. A vízmű befejezését azonban az első világháború megakadályozta. Folytatására közel 40 évet kellett várni. (Ld. Juhász István, Kecskemét, 1981. 56–57. o.)
(8)  Kada Elek polgármestersége alatt 1903-ban vették elő először a városi kórház építési tervét, amelyet teljesen kidolgozva jóváhagyásra megküldtek a Belügyminisztériumnak. A BM azonban nem hagyta jóvá a tervet. Ennek ellenére a városi közgyűlés 1904-ben határozatban mondta ki egy 200 ágyra berendezett közkórház felépítését, és az építési költségeket 400 000 koronában jelölte meg. A közgyűlés a kórházat pavilonrendszer szerint kívánta felépíttetni, ezért arra utasította a városi tanácsot, hogy a mérnöki hivatallal úgy készíttesse el a kórház végleges építési és költségvetési tervét, hogy az építkezés 1905. év második felében elkezdhető legyen, sőt az épületek még ez évben tető alá is kerüljenek. Az új kórház terveit és költségvetéseit Ybl Lajos budapesti műépítésszel készíttették el. A terv szerint a kórház 270 ággyal berendezett lett volna, és 1 000 000 korona költséggel épült volna fel. Ybl tervét azonban a Belügyminisztérium 1908. július 6-i rendelkezésével nem hagyta jóvá. A közgyűlés azonban nem nyugodott bele a döntésbe, hanem az új, 360 beteg befogadására alkalmas kórház felállítására 1 700 000 koronát szavazott meg. A terv a belügyminiszter elutasításán ismételten megfeneklett. A belügyminiszter csak 1912-ben foglalkozott újra az új kórháztervezetekkel, azokat bizonyos módosításokkal elfogadhatónak találta, ám a közgyűlés által kért 250 000 korona államsegélyt fedezet hiányában nem engedélyezte. 1912-ben a közgyűlés úgy határozott, hogy 124 ággyal építteti fel a kórházat, 1 100 000 korona költségvetés keretein belül. Az időközben súlyosbodó pénzügyi helyzet azonban ennek az elképzelésnek a kivitelezését is meghiúsította. Az 1914. januári közgyűlésen a polgármester bejelentette, hogy a korábban 120 ágyra tervezett kórház építési terveit és költségelőirányzatát a belügyminiszter ismét elvetette. A kórház ügyét úgy oldották meg, hogy a városi közkórházat 1914–1948 között a Cserepes épületében működtették, amely 120 ágyra volt berendezve. Az igazgatói teendőket a városi tiszti főorvos látta el egy belgyógyász, egy sebész főorvos, továbbá egy alorvos és egy segédorvos segítségével.
(9)  A Siketnémák Államilag Segélyezett Intézete 1900-ban létesült, azzal a céllal, hogy a kecskeméti és Kecskemét környéki siketnéma gyermekeket hangos beszédre oktassa. Kezdetben a vakok ipari kiképzésével is foglalkozott, ám ez a tagozata 1906-ban megszűnt.
(10)  A Kecskemét–Kiskunhalas vasútvonal kiépítését elsősorban Kecskemét szorgalmazta. Ezért 1912-ben Kecskemét város kért előmunkálati engedélyt a Kecskemét–Kiskunhalas vonalra. A kiépülő kecskemét–halas-majsai gazdasági vasút keskeny nyomtávú lett volna. A tervezett útvonal a következő volt. A vasút első ága Kecskemét-Alsó pályaudvarról indulva a Kiskőrösi úton haladva Halas felé, Köncsög, Jakabi iskola és Pusztaháza, Szentkirályi Bugac külső részét metszve Nagybócsa, Prónayfalván át, körülbelül mindenütt a Halasi út mentén tartana Kiskunhalas végállomásnak. A másik ág Matkó, Városföld határa, Majsai–Jakabszállás, Fülöpszállási Jakab, Monostor, Bugac és Szank érintésével jutna el Kiskunmajsa végállomásig. A harmadik ág Köncsögpuszta, Orgovány, Páhi, Kaskantyún át vezetett volna Kiskőrös végállomásig. A terveket elfogadták, így 1912-ben elkezdték a munkálatokat. A korabeli sajtó a következőképpen számolt be a vasútépítésről: „Kecskemét nagy erővel hozzáfogott, hogy határain át Majsáig és Halasig vezető vasútjait megépítse. A mérnökök már sürgősen dolgoznak a vasút útirányának kimérésén és a lejtméretezési szelvények megkészítésén, mert a város azt akarja, hogy a jövő ősszel a vasúti forgalom is meginduljon.„ (Ld. Wéber Mihály, Kiskunhalas, 1999. 139. o.)
(11)  A város vezetősége Kada Elek polgármester vezetésével 1906-ban harcot indított a vasútállomás bővítése érdekében. A polgármester küldöttség élén felkereste a kereskedelemügyi minisztert, és erélyesen síkra szállt Kecskemét állomás szűk voltából eredő mostoha körülmények felszámolására. A város és a minisztérium között ekkor megállapodás jött létre nagyméretű, új felvételi épület és korszerű teherpályaudvar építéséről. Ezekhez a tervek készítését rövidesen meg is kezdték. A tervekből azonban nem sok valósult meg. Az építkezés az ígéretek ellenére még 1910-ben sem kezdődött el. A sürgetésekre a kereskedelemügyi miniszter 1911-ben újabb leiratban adta a város tudtára, hogy az új pályaudvar tervét jóváhagyja és kivitelre elfogadja. A leirat tartalmazta az államvasutaknak azt az állásfoglalását is, hogy a szükséges magánterületek kisajátítási költségeit (kb. 1 millió koronát) nem kell, hogy a város viselje, csak a város tulajdonát képező telkek ingyen való átengedését, és a megajánlott 325 000 korona hozzájárulást kívánta Kecskeméttől cserébe a pályaudvar korszerűsítéséért. Már ebben a leiratban megadta a miniszter a jogot az államvasutaknak arra, hogy a szükséges magántulajdont képező telkeket kisajátíthassa, s egyszersmind felhívta az államvasutak figyelmét arra is, hogy sürgősen dolgozza ki azt a részletes munkaprogramot, amelynek alapján az új pályaudvart részletekben 10 év alatt felépítik. Az új pályaudvart a tervezet a modern viszonyokhoz kívánta igazítani.

 


 A cikk oldalai:   1.   2. 
  BKML © 2013