Kőfalviné Ónodi Márta

BÁNKINÉ DR. MOLNÁR ERZSÉBET ÉS A KISKUN MÚZEUM

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA
BÁNKINÉ DR. MOLNÁR ERZSÉBET
ÉS A KISKUN MÚZEUM


2012-ben ünnepelte a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum fennállásának 110. évfordulóját. A jeles esemény tiszteletére a múzeum igazgatónője, Mészáros Márta egy olyan rendezvénysorozatot szervezett, melynek keretén belül, havonta egy alkalommal előadás mutatta be az intézmény egyes igazgatóit és a múzeum egyes gyűjteményeit. Novemberben került sor az intézményt 1997 és 2007 között vezető igazgatónő, Bánkiné dr. Molnár Erzsébet életútjának és tevékenységének ismertetésére. E sorok íróját érte az a megtiszteltetés, hogy Bánkiné Molnár Erzsébet tudományos körökben méltán elismert, különösen gazdag és még korántsem lezárt szakmai pályafutásáról, valamint a múzeum sikeres és eredményes tíz éves időszakáról szólhatott. Jelen írás az elhangzott előadás kibővített változata.(1)


Bánkiné dr. Molnár Erzsébet
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet

A Kiskun Múzeum első igazgatónője 1946-ban született Tiszavárkonyban, Molnár Erzsébet Aranka néven. Felmenői több generációra visszamenően tószegi fazekasok voltak. A család Aranka két éves koráig élt Tiszavárkonyban, akkor elköltöztek Tószegre, itt járt Aranka általános iskolába. Kislányként vegyésznek készült. A középiskolát végül Kunszentmártonban végezte, az ottani gimnázium reál osztályában, közben kollégiumban lakott. Osztálytitkárként aktívan részt vett az iskola életében, több területen is kipróbálta magát: például szellemi vetélkedőn és társastánc versenyen is győzött, sőt vegyespárosban még ping-pong bajnokságot is nyert. Az érettségi után a Debreceni Egyetem Tanítóképzőjének népművelő-könyvtár szakára járt. Debrecenben ismerkedett meg a későbbi férjével, Bánki Horváth Mihállyal, aki agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök és üzemgazdasági szakmérnök végzettséget szerzett. A főiskola elvégzése után Arankát 1967-ben Kiskunfélegyházára helyezték a Művelődési Házba. A kissé félre sikeredett fogadtatásról így számol be:
——1967 tikkasztó augusztusának egyik napján a Debreceni Tanítóképzőn frissen diplomázott népművelő szállt le a vonatról. Kezében szerény kis utipoggyász, lelkében hatalmas lelkesedés és világrengető tervek, mint általában a frissen végzetteknél. Tudakozódott, hogy merre találja meg a kultúra házát, de bizony ez hosszú ideig tartott. Végül is megtalálta a keresett helyet, ahol a takarító néni fogadta, s gyorsan el is tanácsolta, hisz nincs itt az igazgató, nincs itt senki, hát ő se lábatlankodjon itt. Végül tisztázódott a félreértés, s mivel az új munkatársnak nem volt egyelőre szállása, az igazgatói iroda díványán ágyazott meg magának egy képzőművészeti albummal, meg egy függönydarabbal.(2) Az első program, amelyet itt szervezett, egy aszfaltrajzverseny volt augusztus 20-án. „Gyorsan pénzt kellett szerezni, hiszen abban az időben is lapos volt a művelődés pénztárcája, így a Lenin tsz-hez kopogtatott be, ahol meghallgatták és lett pénz krétára, meg csokoládé-díjakra.(3) Időközben vőlegényének is sikerült félegyházi munkahelyet találni, a Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályán helyezkedett el. 1968 februárjában kötöttek házasságot. Aranka művészeti előadóként tevékenykedett a Művelődési Házban, ahol változatos programokkal várta az érdeklődőket. Elsőként rendezhetett kiállítást az akkor még különcnek tartott Tóth Menyhért festőművésznek, több naív festőnek is bemutatkozási lehetőséget adott, ő ismertette meg a kiskun város tárlatlátogató közönségét a zománcművészek alkotásaival, a batikolt technika szépségeivel. Irodalmi esték szervezésében is részt vett és kezdeményezésére indultak meg a Móra Ferenc műveltségi vetélkedők. Munkaköréhez tartozott a 14 év alatti korosztálynak szóló programok szervezése is, így gyermeknapra gyerekrajz kiállítást rendezett, itt tűnt ki társai közül Gubcsi Attila, későbbi jeles festő. Bánkiné Molnár Erzsébet több különféle klubot indított a gyerekeknek, például a Riporter örsöt is, melynek tagjaival írták a Kukkantó című stencilezett gyermekújságot, amelynek címlapját Göblyös Róbert, a később jeles képzőművész rajzolta meg. A fiatal művészeti előadónak mindenben részt kellett vennie, ha szükséges volt, plakátot festett, vagy beat-koncerteket szervezett. A főiskolai évek alatt elsajátított mozigépész-ismereteket is hasznosítani tudta, hiszen minden hétvégén filmet vetített a Művelődési Házban gyerekeknek, hétköznap esténként pedig felnőtteknek a különböző tsz- és tanyaközpontokban. Felettesei felfigyeltek szakmai munkájára és 1969-től ő lett a Bács-Kiskun megyei 14 év alatti korosztály iskolán kívüli népművelésének szakfelügyelője. Munkája keretében bejárta és megismerte a megyét, a tájat, a benne élő embereket. Bánkiné Molnár Erzsébet szükségét érezte, hogy továbbképezze magát, így 1974-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen művelődési előadói diplomát szerzett.
——Hat évig, 1973-ig, nagyobbik fiának, ifj. Bánki Horváth Mihálynak születéséig dolgozott a Művelődési Házban. Miután bővült a család, olyan munkahelyet keresett, ahol fix munkaidőben tudott dolgozni. Mint egyetemet végzett kisgyermekes anya pályázta meg 1974-ben az éppen megüresedett félegyházi levéltári állást. Innen akkor ment nyugdíjba Szabó Sándor, aki előtte évtizedekig gondozta a levéltári anyagot. Nem került sor hosszas betanításra, a részben dobozolt, részben rendezetlen anyaggal Sándor bácsi néhány nap után magára hagyta Bánkiné Molnár Erzsébetet, aki eleinte nem találta a helyét, a művelődési házbeli nyüzsgő, mozgalmas munka után a levéltári magány túl csöndesnek, porosnak, unalmasnak tűnt. A nyomasztó légkörnek az vetett véget, mikor egyszer elődje, Szabó Sándor bácsi meglátogatva őt a levéltárban és érzékelve az ő „elveszettségét”, azt tanácsolta neki, hogy válasszon egy várostörténeti témát és kutassa fel a vonatkozó dokumentumokat, így gyorsabban meg fogja ismerni a rábízott anyagot. Bánkiné Molnár Erzsébet megfogadta a tanácsot és végzettségének megfelelően Félegyháza művelődéstörténetét kezdte el kutatni. Közben nem csak megismerte, de meg is szerette a levéltári poros, sárgult iratokat, vagy inkább az azokból kibontakozó történeteket. Míg népművelőként az élő, egykorú Félegyházát ismerhette meg, addig a levéltár a város múltját tárta fel előtte. A művelődéstörténettel kapcsolatosan kigyűjtött adatok szépen gyarapodtak, olyannyira, hogy kerek egésszé, doktori dolgozattá álltak össze, amellyel a debreceni Tudományegyetem Felnőttnevelési és Közművelődési Tanszékén 1979-ben művelődéstörténetből egyetemi doktori fokozatot szerzett. A tudományos kutatás mellett időközben szerette volna elsajátítani a levéltáros szakma csínját-bínját is, így beiratkozott az ELTE levéltár szakára; diplomáját 1979-ben kapta kézhez.
——A népműveléssel, a fiatalokkal is megmaradt a kapcsolata, hiszen 1975 és 1977 között heti 9 órában óraadó tanára volt a kiskunfélegyházi Móra Gimnáziumnak, ahol esztétikát, művelődéselméletet és művelődésszervezést oktatott.
——1979-ben közölték első publikációját, azt követően évente rendszeresen jelentek meg Félegyháza és a Kiskunság történetével, gazdaságával és társadalmával foglalkozó írásai, cikkei, tanulmányai különböző szakmai folyóiratokban, évkönyvekben, kiadványokban. A levéltári anyag rendezése közben több kuriózumra is rátalált, ilyen volt többek között az addig ismeretlen lajstrom Félegyháza újratelepítőinek névsorával 1744-ből, illetve azok az iratok, amelyek bizonyítják, hogy Kossuth Lajos 1848 októberében valóban járt városunkban.(4)
——1983-ban megszületett kisebbik fia, András. A gyereknevelés, kutatás, publikálás és a tanulás mellett napi munkaként rendezte a levéltárban található félegyházi és kiskunhalasi iratokat, új segédleteket készített azok jobb használhatósága érdekében. Szintén figyelmet érdemel egy helyi polgárcsaládról szóló nagysikerű könyve, amely „Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913”(5) címmel 1996-ban jelent meg. Levéltári munkája mellett segítette a hozzá tanácsért forduló kutatókat, szakdolgozat írókat, rendszeresen tartott előadásokat konferenciákon és több tudományos szervezet tagja lett.
——Időközben érdeklődése a művelődéstörténeti kutatásokról az igazgatástörténetre, a XVIII–XIX. századra és a szabad kerületekre irányult, kiemelten a Jászkun Kerületre és a Kővár-vidékre. Szoros kapcsolatokat épített ki a Jászkunság kutatóival, néprajzosokkal, többek között Ujváry Zoltán egyetemi tanárral, mely ismeretségek révén kutatási módszereibe beleszőtte a néprajzos szemléletet, kialakult benne az emberarcú történelem megteremtésére való igény.
——Tudományos munkájának újabb állomására ért Bánkiné Molnár Erzsébet 1994-ben, mikor a „Jászkun Kerület közigazgatása 1745–1876” című művével kandidátusi fokozatot szerzett. Az értekezés könyv formában először 1995-ben jelent meg, majd egy év múlva második kiadásra is sor került.(6) A mű közvetlenül nőtt ki a levéltári munkából, a rendezés közben Bánkiné Molnár Erzsébet maga is birtokosává vált az anyagnak és egy átfogó, elemző dolgozatban összegezte eredményeit.
——Szakmai munkáját több elismeréssel is jutalmazták. 1985-ben „Szocialista kultúráért”-díjat, 1995-ben „Pro Urbe Kiskunfélegyháza” kitüntetést, 1996-ban Bács-Kiskun Megye Tudományáért-díjat kapott.(7)
——Bánkiné Molnár Erzsébet 22 évig, 1996. december 31-ig volt a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa, 1997 januárjától egy másik közgyűjteményi intézményben, a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet Kiskun Múzeumában folytatta tevékenységét, igazgatónőként. A Múzeum korábbi igazgatója, Fazekas István ekkor ment nyugdíjba, a város vezetése pedig egy helybéli vezetőt szeretett volna a megüresedett vezetői pozícióba. Bánkiné Molnár Erzsébetnek eddigre, bár a levéltárban megyei dolgozó volt, nagyon jó viszonyt sikerült kialakítani a helyi önkormányzattal; a múzeummal is korábbi keletű munkakapcsolata volt, ott is ismerősnek számított, így nem tűnt nehéz feladatnak elvállalni a múzeum vezetését. Bánkiné Molnár Erzsébet nyugdíjba vonulása előtti „jutalomjátékként”, fogta fel a váltást, hiszen itt egyesíthette a korábbi munkahelyein szerzett tapasztalatokat: a művelődési házban végzett népművelői munkához hasonlóan a múzeumban is lehetett kiállításokat, rendezvényeket, színes programokat szervezni, a levéltári tevékenységgel a kapcsolódási pontot pedig a tudományos munka jelentette.(8) Tíz évig dolgozott Bánkiné Molnár Erzsébet a Kiskun Múzeumban, amely időszak igen aktívan és eredményesen telt.


A Kiskun Múzeum épülete az utca felől
A Kiskun Múzeum épülete az utca felől

A Kiskun Múzeum épülete az udvar felől
A Kiskun Múzeum épülete az udvar felől

Egyik első igazgatónői ténykedéseként revízió alá vont minden múzeumi gyűjteményt, ezáltal jobban megismerte az intézmény anyagát és több esetben új rendszert alakított ki a raktározott anyagok között. Komoly kihívást jelentett a múzeum épületének célszerű kihasználása és átalakítása, ez a munka a múzeum emeleti részén található helyiségek átrendezésével kezdődött. Ennek során alakult ki a kutatószoba, ahol bevezették a levéltárból már jól ismert kutatói nyilvántartást és fix időpontos kutatást, itt helyezték el a kézikönyvtári anyagot is. Különböző irodákat és egy kis teakonyhát alakítottak ki, valamint a korábban szolgálati lakásként működő helyiségekben vendégszállást rendeztek be.(9)
——Sajnos a földszinten nagy problémát jelentett a vizesedés, először ezt kellett megszüntetni. Pályázati forrásokat is bevonva kialakították a börtönkápolnát, egy korábban raktárként funkcionáló helyiségből 1999-re reprezentatív díszterem lett, amely aljzatszigetelés után szép kőburkolatot kapott, így előadások, konferenciák tartására is remekül alkalmas. A főépületből kiköltözött a raktárak jó része, azok a hátsó raktárudvarban kaptak elhelyezést. Ide a műtárgyak már a revízió után kerültek át. Bánkiné Molnár Erzsébet igazgatósága idején, épületen belüli átalakítással készültek el a Szántó Piroska és Morell Mihály alkotásainak helyet adó állandó kiállítási termek, valamint a pénztári és ruhatári, illetve alkalmi büfé céljaira szolgáló helyiségek.(10) A múzeum így teljes földszinti területén körbejárhatóvá vált, egymásba nyíló kiállítási és közösségi termek sorával képes fogadni a látogatókat. A Szántó Piroska- és a Morell Mihály-termek kialakítása mellett tárlókkal bővítették a korábbi állandó Holló László-kiállítást is, így jött létre a múzeum képzőművészeti szárnya. Az igazgatónő kezdeményezésére helyezték el az újonnan kialakított pénztárfülke közelében, jól látható helyre a múzeum kiadványait, árus könyveit. Szükséges volt a múzeum főépületének széleskörű renoválására is. Teljes rekonstrukció keretében megújult a főépület és a raktár cserépfedése és homlokzata, hőszigetelő üvegeket kaptak az emeleti ablakok. Megszépült a bejárati kapu és a raktárkapu is, a teljesen felújított épületet 2005 év végén adták át. 1997 és 2007 között sor került az elektromos vezetékrendszer és a vízvezeték teljes felújítására, elkészült a múzeum díszkivilágítása is, és az épületegyüttes minden részét riasztóval szerelték fel.(11)
——Az igazgatónő gondot fordított arra is, hogy az intézménynek arculata, karakteres megjelenése legyen, ezért Rátkai Zsuzsa helyi képzőművész logót tervezett a Kiskun Múzeumnak. Ezt az emblémát alkalmazták kiadványok, emléklapok, emléktárgyak díszítésénél is. Bozóki István jóvoltából vörös márvány névtábla került a kapu mellé, a kapu másik oldalán lévő hirdető tábla pedig az utca emberének népszerűsíti a múzeum programjait.(12) 2005-ben a múzeum első igazgatója, Szalay Gyula születésének 140. évfordulója emlékére állították fel ünnepélyes keretek között azt az emléktáblát a bejáratnál, mely a múzeum elhunyt igazgatóinak és adományozóinak nevét őrzi. Egy kedves múzeumbarát, Farkas Jenő adományának segítségével készülhetett el ez a múzeumi panteon, emléket állítva mindazoknak, akik munkájukkal, tudásukkal, adományukkal létrehozták és éltették a Kiskun Múzeumot.(13) Bánkiné Molnár Erzsébet igazgatósága idején az intézmény a közönségkapcsolatok terén is jelentősen fejlődött. A látogatók jobb informálása végett 1998-ban pályázati pénzből magyar és idegennyelvű tájékoztató táblákat készítettek a börtönkiállításhoz termenként és a múzeum egészéről a kapubejárat melletti folyosón.(14)
——A helyi média rendszeresen beszámolt a múzeum rendezvényeiről, programjairól, a megyei újságokban gyakran jelentek meg cikkek az intézmény tevékenységéről. Nemcsak a városi, hanem országos tv-műsorokban is többször szerepelt a Kiskun Múzeum, az igazgatónővel és a múzeumpedagógussal sok esetben készítettek különböző témájú interjúkat. A hagyományos reklámlehetőségeken (szórólapokon, plakátokon) kívül a múzeum kihasznált minden alkalmat programjai népszerűsítésére: például a helyi TV képújságján is megjelent a múzeum aktuális rendezvényeinek meghívója, illetve 2002-től elkészült az intézmény honlapja.
——Bánkiné Molnár Erzsébet egyik első igazgatói ténykedéseként életre hívta a Kiskun Múzeumot támogató civil szervezetet, 14 személlyel megalapították a Kiskun Múzeum Baráti Körét. A pártpolitikától független, civilekből álló Baráti Kör célja a múzeum munkájának népszerűsítése, anyagi támogatása; közönségszervezés; ismeretterjesztő előadások, vetélkedők, múzeumi séták, kirándulások rendezése; múzeumi kiadványok megjelentetése; Kiskunfélegyháza és történelmi régiója, kiemelten a Kiskunság kulturális, helytörténeti, néprajzi, régészeti, képzőművészeti és természettudományi értékeinek megőrzése, gyűjtése, kutatása; a felsorolt ágazatokban elért eredmények publikálásának támogatása, kiállítások rendezésének segítése. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1997. május 8-i határozattal elfogadta az alapszabályt és a Baráti Kört egyesületként bejegyezte. A szervezet első elnökének dr. Simon Sándor egyetemi tanárt, a hadtudományok doktorát választották, aki haláláig, 2001-ig töltötte be ezt a tisztséget. Utóda Varga Imre lett.(15) Az első tíz évben 120 fő körül mozgott a tagok létszáma, és 13 intézmény is kérte tagsági felvételét. A Kör működésének egyik legszembetűnőbb jele a gyűjtemények gyarapodása, gyarapítása volt. A Kör tagjai jelentősen hozzájárultak mind a történeti, a képzőművészeti, a néprajzi gyűjtemények gazdagításához, adományaik által bővült a múzeum könyvtára, fényképtára.(16)
——Az igazgatónő a Baráti Kör mellett, annak céljaival összhangban létrehozta a Kiskun Múzeum Alapítványt is, melyet egy három fős kuratórium irányít, s mely jogosult a szja 1 %-ának fogadására. Ám az igazi közösségteremtő erőt a Baráti Kör jelenti, a tagok aktív jelenlétükkel, részvételükkel támogatják a rendezvényeket, s nem csak az évi közgyűlésre jönnek össze, hanem rendszeresen szerveznek közös kirándulásokat (Pálmonostora 1999, Karcag 2003, Szalkszentmárton 2004, Kalocsa 2005, Jászberény 2006), valamint 2002 óta minden évben közös múzeumi vacsora segítette a közösségépítést.(17) A múzeum lehetőséget biztosít a Baráti Kör alkotó tagjainak a bemutatkozásra, így került sor fazekas, szalma- és kosárfonó, valamint festmény-kiállításra és történeti témájú előadásokra is. A múzeum és a Baráti Kör közti élő kapcsolatot bizonyítja, hogy 2002-ben, a Kiskun Múzeum centenáriumán a Baráti Kör zászlót adományozott az anyaintézménynek. A zászló a város színeiben készült, egyik oldalán a vendéget hívogató, kitárt múzeumkapu, másikon a hely történelmét felidézve a Kiskun Kerület címere látható.(18)
——A Baráti Kör egyik fontos vállalt feladata, hogy szervezeti és intézményi hátterével, pályázati lehetőségeivel segíteti a Kiskun Múzeumban rendezett konferenciák megvalósítását és az ott elhangzott előadások megjelenését. A Baráti kör „Bibliotheca Cumanica” vagyis „Kunsági Könyvtár” címmel megindított egy hiánypótló könyvsorozatot, mellyel a kiskunsági identitás ápolását, megőrzését kívánták elősegíteni. A jelenleg hét kötetből álló sorozatot azért hozták létre, hogy olyan tanulmánykötetek, kismonográfiák jelenjenek meg, amelyek a város, a régió múltjával, történelmével, irodalom- és művészettörténetével, néprajzával foglalkoznak. Helyet kaphatnak e sorozatban azok a művek is, amelyek a térséghez kapcsolódó alkotókat: művészeket, kutatókat, egy-egy tudományágat magas szakmai tudással és elkötelezettséggel végző egyéniségeket mutatnak be vagy bemutatásukat segítik. A sorozat nem csak a tudományos kutatást és érdeklődést kívánja szolgálni, hanem művei oktatási segédkönyvként hasznosulnak a hon- és népismeret tanításában és hozzájárulnak az olvasóközönség széles rétegeinek honismereti tájékozottságához is. Mivel a kötetek kiadója a Kiskun Múzeum Baráti Köre, így nem elhanyagolható a könyvek eladásából származó bevétel, mely a múzeum működését segíti.(19) Szintén a Baráti Kör gondozásában jelent meg a Kiskun Múzeum ezideig egyetlen kiállításvezetője, „A vallási élet emlékei a Kiskunságban”, illetve a múzeum alapításának 100. évfordulója tiszteletére összeállított „A százéves Kiskun Múzeum” című kötet.

A Kiskun Múzeum Baráti Körének kiadásában 1997 és 2007 között megjelent kiadványokat az alábbiakban soroljuk fel.
Bibliotheca Cumanica sorozat kötetei:
——1. Mezősi Károly: Petőfi családja a Kiskunságban. Kiskunfélegyházi életük. (Sorozatszerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, 1997. Bibliotheca Cumanica 1.
——2. Simon Sándor–Szabó Péter: Kiskunok a Don-kanyarban (Sorozatszerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, 1998. Bibliotheca Cumanica 2.
——3. Sümegi György: Kiskunsági Madonnák (Sorozatszerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, 2000. Bibliotheca Cumanica 3.
——4. Autonóm közösségek a magyar történelemben. A Kiskun Múzeumban rendezett konferencia előadásai (2003. május 22-23.) (Sorozatszerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, 2003. Bibliotheca Cumanica 4.
——5. Ujváry Zoltán: Néprajz Móra Ferenc műveiben (Sorozatszerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, 2004. Bibliotheca Cumanica 5.
——6. Jogszabályok – jogszokások. Jászkunság kutatása 2005. Konferencia a Kiskun Múzeumban (2005. május 19-20.) (Sorozatszerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, 2005. Bibliotheca Cumanica 6.
——7. Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban (Sorozatszerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, 2007. Bibliotheca Cumanica 7.
Egyéb:
——8. A vallási élet emlékei a Kiskunságban (a Kiskun Múzeum kiállításvezetői I.) (sorozatszerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiadja a Kiskun Múzeum Baráti Köre. Kiskunfélegyháza, 2000.
——9. A százéves Kiskun Múzeum 1902–2002 (szerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, 2002

2003. május 15-én került ki a nyomdából az intézmény saját folyóirata, a Múzeumőr első száma, amely a Kiskun Múzeum Baráti Köre hírleveleként született meg. A lapot eleinte évente kétszer adták ki, s beszámolt a múzeumi tudományos munkáról, a kiállításokról, rendezvényekről és a gyűjtemények gyarapodásáról. Az állandó rovatok között helyet kaptak tanulmányok, program- és könyvajánlók, hírek.(20) Az első számok 18–28 oldallal jelentek meg. 2006-tól a Múzeumőr megyei negyedéves lappá fejlődött, a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet lapja lett, külsőben megújult, a 36–44 oldalasra kibővített folyóirat rovatait megyei tartalommal töltötték meg, 2009 nyarától színes borítót kapott. A múzeumi ismeretterjesztést szolgáló Múzeumőr előfizetők és cserepéldány-kapcsolatok révén az ország minden megyéjébe eljutott.
——Az igazgatónő fontosnak tartotta, hogy a múzeum a tudományos élet egyik meghatározó tényezője legyen Félegyházán, ezért a kutatási- és gyűjtőterülethez kapcsolódó témakörökben rendszeresen szervezett tudományos konferenciákat. Ennek egyik feltételeként 1999-ben új konferenciatermet alakítottak ki,(21) melyet az évek során jól ki is használtak: Aranka igazgatóságának tíz éve alatt kilenc konferenciát szerveztek.
——Az alábbi táblázat a Kiskun Múzeumban 1997 és 2007 között rendezett konferenciákat mutatja:(22)

1997. A Kiskun Múzeum adott helyet a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Napoknak
1999. március 19–20. Petőfi-kutatás tegnap és ma. Nemzetközi konferencia. Társrendező: MTA Irodalomtudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum
1999. szeptember 23. Móra Ferenc születésének 120. évfordulója tiszteletére rendezett konferencia. Társrendező: Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Közművelődési Egyesület
2000. szeptember 21–22. Jászkunság kutatása tudományos konferencia. Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első évszázadában (Debrecen, 2000) c. könyv bemutatója.
2003. május 22–23. Autonóm közösségek a magyar történelemben. Történeti-néprajzi nemzetközi konferencia
2004. május 21. Konferencia Móra Ferenc tiszteletére
2005. május 19–21. Jászság kutatása konferencia
2006. június 12–13. Múzeumi kutatások. Konferencia és értekezlet. Kiállítás a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet könyvterméséből 1995–2005
2007. május 24–25. Föld és társadalom. Történelmi-néprajzi konferencia

A konferenciák elmélyítették a Kiskun Múzeum tudománypártoló hírnevét, a lefolytatott eszmecserék a hazai tudományos élet elismert fórumai lettek. A rendezvények szervezője, lelke, háziasszonya, s gyakran szereplője Aranka volt. Ő kereste meg azokat az anyagi forrásokat, szponzorokat, akiknek nagylelkűsége révén e konferenciák előadásai kötetekbe rendeződhettek s a magyar tudományosság számára írásban is hozzáférhetővé váltak.(23)
——A városhoz és a régióhoz kapcsolódó kiállítások egész sorát rendezte a Kiskun Múzeum 1997 és 2007 között. Kiállítóhelyként üzemeltette a Kiskun Múzeum 1974 óta Móra Ferenc szülőházát és 1996 óta a Petőfi-emlékszobát. Ezeken kívül öt jól működő állandó kiállítással rendelkezett az intézmény, mikor 1997-ben Aranka lett az igazgatónő. Vezetése alatt a már meglévő állandó kiállítások továbbra is látogathatóak voltak, fejlesztették és bővítették is azokat, illetve melléjük új állandó kiállításokat is nyitottak. Az 1962-től a Kiskun Múzeum állandó kiállításának számító szélmalom vitorlájának felújítása 1997-ben, falának tapasztása 1998-ban történt meg a Műemlékvédelmi Felügyelőség segítségével.(24) A 2002-ben összetört fordító rúd és kerék javítását a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Műemlékvédelmi Felügyelőség támogatta.(25) 2006-ban Szekeres László és Kis László elvégezte a malom megrongálódott tetőszerkezetének javítását. Az 1964-től látogatható Holló László festményeit tartalmazó kiállítás a 2000-es évek elején a művész grafikáival és személyes tárgyaival több ízben is bővült. Az 1969-ben megnyitott „A magyar büntetőjog emlékei” című tárlatot 1999-től idegen nyelvű feliratokkal, valamint magyarázó szöveggel látták el. A börtönkiállításhoz kapcsolódóan készült el a látogatók körében népszerű műtárgymásolat, a szabadtéri kaloda. 1998-ben adták át a közönségnek a félegyházi származású Szántó Piroska festőnő műveit bemutató új állandó kiállítást. Több éves előkészítés után, 2000-ben a millennium tiszteletére Bereznai Zsuzsanna etnográfus forgatókönyve alapján elkészült egy nagy jelentőségű állandó kiállítás a szakrális élet tárgyaiból. Az egykori börtönkápolnában a „Vallási élet emlékei a Kiskunságban” címmel nyílt meg az új állandó tárlat, melyhez kiállításvezető is készült, a Kiskun Múzeum Bartái Körének kiadásában. A témához kötődően adták ki Sümegi György „Kiskunsági Madonnák” című kötetét, amely a Bánkiné Molnár Erzsébet által indított és szerkesztett Bibliotheca Cumanica könyvsorozat harmadik darabjaként jelent meg. A kiállításhoz kapcsolódva a malomudvarban felállítottak három restaurált faragott útmenti keresztet. 2001-ben megyei régészek irányításával elkészült az „Árpádkori hétköznapok” kiállítás, 2002-ben pedig megnyílt Morell Mihály képzőművész alkotásait bemutató tárlat.
——A nagyszabású állandó kiállítások mellett számos időszaki kiállítást is rendezett a Kiskun Múzeum, különféle témákban. A képző- és iparművészeti, valamint a történeti-néprajzi bemutatók mellett helyet kaptak a régészeti, numizmatikai és méhészeti kiállítások, fotótárlatok. A múzeum egyik legfőbb törekvéseként igyekezett a helyi, vagy helyi gyökerű alkotóknak bemutatkozási lehetőséget adni. A Kiskun Múzeum a kiállításokat az ismeretterjesztés és -közvetítés látványos eszközeiként remekül használta. Bánkiné Molnár Erzsébet igazgatóságának tíz éve alatt 40 új kiállítást mutattak be, közülük kettő állandó és kettő tartós, azaz 6–8 évre készült.(26) A Kiskun Múzeum 1997 és 2007 közti kiállításairól az alábbi táblázatok adnak áttekintést:(27)


A Kiskun Múzeum állandó kiállításai:
1962-tőlA kiskunfélegyházi szélmalom
1964-tőlHolló László festményei (2001-ben kibővült, 2002-ben felújítva)
1969-tőlA magyar büntetőjog emlékei (1994-ben a Tanácsköztársaság emlékanyag helyére 1848/49-es fotómásolatok kerültek,) 1999-től angol, német, francia feliratokkal, magyarázó szöveggel ellátva
1993-tólA megőrzött múlt
1993-tólKiskunfélegyháza évszázadai
1998-tólSzántó Piroska kiállítás
2000-tólVallási élet emlékei a Kiskunságban
2001-tőlÁrpád-kori hétköznapok
2002-tőlMorell Mihály képzőművész kiállítása


A Kiskun Múzeum időszaki kiállításai:
1997.március 7. – május 7.Holló László születésének 110. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás
 június 6. – szeptember 30.Babakiállítás. A magyarországi viseleteket bemutató néprajzi kiállítás Zorkóczi Miklósné népi iparművész anyagából
1998.március 15. – május 30.1848 és hatása a Jászkunságban. Történeti kiállítás
 októberVéső Ágoston nagybányai festőművész kiállítása
1999.március 19. – május 30.Holló László-díjas alkotóművészek kiállítása
 június 25. – szeptember 10.Minorics Tünde kézműves kiállítása
 szeptember 16. – október 30.Utazás a föld alatti Magyarországon. Móra Ferenc ásatásaiból rendezett régészeti kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeummal közösen
2000.március 15. – november 1.Földadta sors. Történeti-néprajzi kiállítás
 május 11. – július 30.Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész kiállítása
2001.március 15. – május 15.Morell Mihály képzőművész gyűjteményes kiállítása
 május 26 – június 25.In memoriam Petőfi Sándor
 augusztus 19. – várhatóan öt évigÁrpád-kori hétköznapok. Régészeti kiállítás
 szeptember 12. – október 15.Múlt idők művészete. A Szomolányi-gyűjtemény
2002.márc. 15 – április 30.Üzenet a jövőnek. Az „Ajándékozzon egy tárgyat a száz éves Kiskun Múzeumnak” akció keretében ajándékozott tárgyakból rendezett kiállítás
 április 8. – május 5.Simon Sándor festményei
 május 10. – augusztus 30.Virág a képzőművészetben. Kiállítás Bozsó János, Bodor Miklós, Holló László festményeiből
 szeptember 19. – október 30.In memoriam Kossuth Lajos. Történeti-néprajzi kiállítás Kossuth életéről és kultuszáról
2003.március 15. – május 1.Dulity Tibor festőművész kiállítása
 május 15. – július 15.„Mesélő kőzetek”. Magyarországi kőzetek kiállítása
 június 17. – szeptember 30.Eszik Alajos grafikus kiállítása
 augusztus 19. – október 30.„Útban az euro felé.” Numizmatikai kiállítás
 szeptember 6. – október 30.Hegedűs Sándor fafaragásai
 október 9. – november 10.Éva Farkas-Fischhof festőművész festményei
2004.március 15. – április 30.Pálfy Gusztáv szobrászművész kiállítása
 április 5. – május 5.Gulyás Sándor fotókiállítása
 május 12. – október 30.Jászsági népviselet kiállítás
 július 18. – október 30.„Zengő ABC” – illusztrációk Móra Ferenc meséihez. Mészáros Erika kiállítása
 szeptember 25. – október 30.Méhészeti kiállítás Boczonádi Szabó Imre tiszteletére
2005.március 15. – október 31.Elődeink elődei. Történeti fotókiállítás
 május 18. – június 15.Látogatóban a kunok ázsiai rokonainál. Dr. Bartha Júlia néprajzkutató fotókiállítása
 június 24. – július 18.Rátkai Zsuzsa képzőművész kiállítása
 július 21. – szeptember 5.„Az én Kalevalám.” Sőreg Dénes fafaragó kiállítása
 szeptember 9. – október 5.Fazekasság ma. Dr. Ónodiné Nyisztor Enikő és Rádiné Bense Tünde kiállítása
 október 10. – október 31.Szecskó Ilona festőművész tárlata
2006.január 20. – január 30.Kiskunfélegyháza könyvtermése 1995–2005 (A Magyar Kultúra napja alkalmából)
 március 15. – október 31.Pásztorélet emlékei. Néprajzi kiállítás (Krecz Gyula adományából)
 április 20. – május 10.Jászfényszaru képekben. Fotókiállítás
 május 18. – június 30.Tóth Csaba fotókiállítása
 augusztus 18. – szeptember 30.Morell Mihály képzőművészeti kiállítás
 október 2. – október 31.Rádi András festményei
2007.március 5. – április 30.Józsa Lajos szobrászművész kiállítása
 május 23. – július 31.Magasból a múlt. Régészeti kiállítás

Bánkiné Molnár Erzsébet a Kiskun Múzeum egyik legfőbb feladatának tartotta a helyi identitás erősítését, a történeti múlt megismerését és megismertetését, valamint a jelenkori kultúra értékeinek ápolását. Az intézmény aktívan jelen kívánt lenni a város és a kistérség közművelődési életében, ezt a célt a kiállításokon kívül ismeretterjesztő előadások tartásával és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal valósította meg. Bánkiné Molnár Erzsébet igazgatósága alatt továbbra is a Kiskun Múzeum adott otthont az 1997-ben már 30 éves múltra visszatekintő Honismereti Klubnak, mely a meglévő hagyományokra építve folytatta tevékenységét, amelybe beletartozott a város jeleseiről való rendszeres megemlékezés (koszorúzás Móra Ferenc és Holló László szobránál és szülőházánál), helyismereti előadások és könyvbemutatók szervezése. A Honismereti Klub 1997 és 2002 közti működéséről az alábbi táblázat ad összefoglalást.(28)


1997 február megemlékezés Móra Ferenc haláláról  
  március könyvbemutató „Holló László a művész és az ember” (szerk.: Ujváry Zoltán) Debrecen, 1997. Holló László kiállításhoz kapcsolódóan
  október előadás A Petőfi-ház történetéről Fekete János helytörténész
  november könyvbemutató Fekete János: Bács-Kiskun megye földrajzi nevei. I. Kiskunfélegyháza és környéke. Bp., 1997. Móra Ferenc Közművelődési Egyesülettel közösen
  december előadás A gimnázium helye a város közoktatásában dr. Szolnoky Jenő gimnáziumigazgató
1998 február megemlékezés Móra Ferenc haláláról, koszorúzás a szülőháznál Móra Ferenc Közművelődési Egyesülettel közösen
  március 30. előadás Régészeti téma, vetítéssel Somogyvári Ágnes, Balogh Csilla régészek
  május 5. előadás Kossuth Lajos a népdalokban Ujváry Zoltán professzor
  június 9. előadás 90 éves a Constantinum Nagypál Mária igazgatónő
  szeptember 8. könyvbemutató Kiskunfélegyháza helyismereti könyve (szerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, 1998 Csáki Sándorné, a Művelődési Osztály vezetője és Bánkiné Molnár Erzsébet múzeumigazgató
  november 16. könyvbemutató Simon Sándor – Szabó Péter: Kiskunok a Don-kanyarban (Bibliotheca Cumanica 2.) Kiskunfélegyháza,1998. dr. Simon Sándor professzor és Bánkiné Molnár Erzsébet múzeumigazgató
  december 18. előadás Karácsony körüli népszokások Félegyházán és környékén Katona Imre néprajztudós, ELTE
1999. február megemlékezés Móra Ferenc haláláról, koszorúzás a szülőháznál Móra Ferenc Közművelődési Egyesülettel közösen
  április 12. előadás József nádor, a jászkunok főbírája dr. Sütő Mihály főorvos
  május 3. előadás A Közgazdasági Szakközépiskola jelene, jövője Huszka Jenő igazgató
  október 18. előadás Kiskunfélegyháza várossá válásának idejében Fekete János helytörténész
  november 8. könyvbemutató Bánkiné Molnár Erzsébet: Betyárok a Kiskunságban (Debrecen, 1999.) Bánkiné Molnár Erzsébet, múzeumigazgató
2000 február 8. megemlékezés Móra Ferenc halálának évfordulóján Koszorúzás a szülőháznál
  február 14. előadás Kincsek az út alatt Wicker Erika régész
  március 6. megemlékezés Holló László születésének évfordulóján koszorúzás a szülőháznál és a szobornál
  március 6. könyvbemutató Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum Leánynevelő-intézet krónikája 1919 december – 1923 augusztus (Levéltári füzetek XII.) Forrásközlés és kísérőtanulmány Ónodi Márta levéltáros, Fekete János helytörténész
  április 3. előadás Az amerikai függetlenségi háború nagykun hőse dr. Sütő Mihály ny. főorvos
  október 30. előadás Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek, egyéb építmények Kiskunfélegyházán Urbán Miklósné helyismereti könyvtáros
  november 27. könyvbemutató Sümegi György: Kiskunsági Madonnák (Bibliotheca Cumanica 3.) Kiskunfélegyháza, 2000  
2001 február megemlékezés Móra Ferenc halálának évfordulója  
  március 26. előadás Kiskunfélegyháza városképi változásai Fekete János helytörténész
  április 23. előadás Anekdoták diákszemmel Kiskunfélegyházán Szendreiné Fejes Mária tanárnő
  november 26. előadás A magyar nyelv változása az imák, könyörgések tükrében dr. Borbélyné Szabó Katalin tanárnő
  december 3. előadás Árpád-házi szentek Aradi Ferenc ny. tanár
2002 február 4. előadás A méhészet története Kiskunfélegyházán és környékén Trombitás Pál a Baráti Kör tagja
  március 25. előadás Kézművesség Kiskunfélegyházán Terjék Gyula, aranykoszorús mester, az Ipartestület alapító tagja
  október 7. előadás Kossuth emléke művészetben Selmeczi-Kovács Attila etnográfus
  november 11. előadás A tűz elleni védekezés története hazánkban és városunkban Retkes Illés tűzoltóparancsnok

2003-tól a múzeum a Baráti Kör és a Közművelődési Egyesület közreműködésével folytatta a megszűnő Honismereti Klub tevékenységét.(29)


2003 február 3. Emlékezés Haubner Károlyra. Előadó: Fekete János helytörténész
  február 17. Híres magyar konyha. Előadó: Bereznai Zsuzsanna néprajzkutató
  március 24. A farsangi és a böjti ételek tegnap és ma. Előadó: Mészáros Márta múzeumpedagógus
  április 14. 125 évvel ezelőtt készült el a Kalmár-kápolna. Előadó: Mátyus Imre
  április 25. A vajdasági Bácsország c. honismereti folyóirat szerkesztőségének bemutatkozása
  szeptember 8. 150 évvel ezelőtt indult meg a vasúti közlekedés Félegyházán. Pozsár András állomásfőnök
  október 13. Emlékezés Miletz Jánosra, a Kiskun Múzeum mecénására halálának 100. évfordulóján. Előadó: dr. Bánki Horváth Mihály
2004. május 20. Ujváry Zoltán: Néprajz Móra Ferenc műveiben. Könyvbemutató
  október 25. Emléktábla-avatás a Múzeum udvarán és ünnepség Boczonádi Szabó Imre méhész tiszteletére

A Honismereti Klubon kívül más fórumot is biztosított a múzeum az ismeretterjesztő előadások tartása számára. 1999 őszétől 2000 tavaszáig „Kirepítő fészek” címen előadássorozatot indított elsősorban középiskolás diákok és érdeklődő felnőttek részére, az akkoriban megjelent „Kiskunfélegyháza helyismereti könyvé”-nek népszerűsítése céljából. 2005-ben újraindult az ismeretterjesztő előadássorozat.(30)


  „Kirepítő fészek” előadássorozat  
1999. október 19. Vidékünk lakói az őskortól az Árpád-korig. Előadó: Somogyvári Ágnes régész
  november 3. A kunok története. Előadó: Balogh Csilla régész
  november 17. Félegyháza története a levéltárban. Előadó: Kőfalviné Ónodi Márta levéltáros
  december 1. Félegyháza település kialakulása és nevének eredete. Előadó: Csúri Ildikó középiskolai tanár
  december 14. Diákélet a múlt századi Félegyházán. Előadó: Bánki Horváth Mihály középiskolai tanár
2000. február 16. Diákélet a múlt századi Félegyházán. Előadó: Bánki Horváth Mihály középiskolai tanár
  március 1. Kalendáris ünnepek. Előadó: Bereznai Zsuzsanna néprajzkutató
  március 8. Céhes ipar fejlődése Félegyházán. Előadó: Fekete János helytörténész
  március 21. Félegyháza építészeti és képzőművészeti emlékei. Előadó: Rosta Ferenc gimnáziumigazgató
  április 5. Félegyháza dal- és zenekultúrája. Előadó: Meizl Ferencné tanár
  április 12. Félegyháza sportélete. Előadó: Fülöp Imre tanár
  május 3. Barangolás a Múzeumban. Játékos helyismereti vetélkedő
2005. március 21. Rosta Szabolcs: Félegyháza és a kunok
  április 4. Mészáros Márta: A betelepülő jászkunok mindennapjai
  április 25. Nemes Nagy Tibor: Változó városképünk
2006. március 20. Nagy Ágnes: Kiskunfélegyháza közterei és parkjai
  március 28. Molnár István: Képzőművészeti emlékek
  április 3. Török Brigitta: Irodalmi emlékeink. Falu Tamás

A kiállítások és ismeretterjesztő előadások mellett a közművelődésbe való bekapcsolódás hatékony eszközének bizonyult a múzeumpedagógia is. Bánkiné Molnár Erzsébet igazgatósága alatt élénk és hatékony múzeumpedagógiai élet folyt az intézményben. Már az 1998/99-es tanévben indult kezdeményezés a fiatalokkal való foglalkozásra, ekkor a Móra Ferenc Gimnázium érdeklődő tanulóinak régészeti szakkört tartott az intézmény akkori régésze.(31) Később átfogóbb, szélesebb korosztályt megszólító programsorozatok kidolgozására került sor. Képzett múzeumpedagógus, Mészáros Márta épített ki gyümölcsöző kapcsolatot a város iskoláival, óvodáival, színes gyermekprogramokat szervezett a Kiskun Múzeumban, rendszeresen szakmai fórumon tájékoztatta a városi és kistérségi óvónőket, tanítókat, tanárokat a múzeum által javasolt, a jeles napokhoz, vagy honismereti témákhoz kapcsolódó foglalkozásokról, múzeumi órákról. Mindezek „Múzeumpedagógiai ajánló” címmel írott formában is megjelentek. A múzeum az iskolai kereteken kívül több formában is megszólította a fiatalokat. Egyik legsikeresebb programjának az először 2005-ben rendezett több fordulós helyismereti vetélkedő bizonyult.(32) A verseny a diákság körében igen nagy népszerűségnek örvendett, a múzeum azóta is minden évben más-más témában meghirdeti a vetélkedőt. Szintén eredményes volt a Múzeumi Játszóház elnevezésű foglalkozássorozat, amelyre családi szabadidős programként havonta egyszer, szombat délutánonként került sor. Itt a hagyományőrzés és a honismeret jegyében a kalendáriumi jeles napok, a múzeumi dolgozók szakmai munkája, a régi mesterségek adták a témát. Érdekességként mindig kapcsolódott valamilyen kézműves tevékenység is a foglalkozásokhoz (nemezelés, agyagozás, gyöngyfűzés). 2000-től a Múzeumi Játszóház „Kincskereső Gyermek Honismereti Klub” néven szerepelt. A Klub még ebben az évben pályázatot hirdetett „Félegyháza nevezetességei diákszemmel” címen, melynek eredményhirdetésére 2001-ben került sor, a június 24-ikei Szent Iván napi vigasság keretében.(33) 2005-től átalakították a klub profilját és a nevét a közönség szélesebb körének megnyerése végett, a programsorozatot ettől kezdve „Múltidéző Múzeumi Alkotónapnak” hívták. A programokról az alábbi táblázat ad áttekintést.(34)


1999. május 22. Pünkösdölő, pünkösdi király-választás, májusfa-állítás
  június 24. Szent Iván-napi vigasság tűzugrással
  július 29. Az aratás ünnepe. Aratáshoz fűződő népszokások felelevenítése
  augusztus 19. A betyárok élete. Lovasparádé, játékos betyárpróba, betyárdalok tanulása
  október 5. Barangolás Mórával a földalatti Magyarországon. Agyagedény-készítés
  november 6. Dömötörözés. A pásztorélet szokásai. Nemezelés
  november 27. Gyere velem kukoricázni. Kukoricamorzsolás, játékkészítés csutkából
  december 18. Karácsony fényei. Karácsonyi lámpás és gyertyatartó készítése.
2000. február 5. Egykori és mai lakodalmi hagyományok farsang idején. Gyöngyfűzés
  március 4. Kirándulás Szegedre a Móra Ferenc Múzeumba
  március 25. Barangolás a Kiskun Múzeum „Földadta sors” kiállításában. Agyagozás
  április 15. Húsvéti készülődés. Tojásfestés
  június 24. Hagyományos Szent Iván-napi tűzugrás, játékos múzeumi olimpia
  szeptember 30. „Én elmentem a vásárba fél pénzzel”. Vásárfia készítése
2002. február 23. Árpá-kori hétköznapok
  április 27. Tavaszi jeles napok (Szent György napja)
  augusztus 28. „Jár a malom jár...” A molnárok ünnepe
  november 10. Kirándulás Budapestre a Magyar Nemzeti Múzeum Históriás Történeti Játszóház középkori vásár programjára
2003. február 1. Balázsolás. Balázs-napi népszokások felelevenítése
  március 22. Tavaszváró napok: Sándor, József, Benedek
  április 26. Szent György napja. Papírsárkány-készítés
  május 3. Majális, májusfa-állítás
  június 7. Pünkösdölő, pünkösdi király-választás, játékos vetélkedő
  szeptember 27. Természet-be-járás. Kerékpáros túra, termésgyűjtés
  október 25. „Gyere velem kukoricázni”. Kukoricamorzsolás, csutkajáték-készítés
  november 22. „Gyere velem fonóba” szövés-fonás
  december 20. Régi idők karácsonya. Betlehemezés
2004. január 31. Honfoglaló eleink. Tarsolylemez-készítés
  március 6. Mária Terézia oklevele. Oklevél- és, viaszpecsétkészítés
  április 3. Város-be-járás, kerékpáros városismertető túra
  április 24. Szent György napja
  május 5. Majális. Májusfa-állítás a Padkaporos Táncegyüttessel
  május 29. Pünkösdölő, pünkösdi király-választás, játékos vetélkedő
  július 17. Szépen szóló körte muzsika Móra Ferenc tiszteletére
  október 2. Mestersége címere: bemutatkozik a fazekas
  október 30. Mestersége címere: bemutatkozik a kosárfonó
2005. március 19. Mestersége címere: bemutatkozik a fényképész (Kis László)
  április 2. Mestersége címere: bemutatkozik a bőrműves (Solymosi Bertold)
  április 24. Város-be-járó: kerékpáros városismertető túra
  április 30. Szent György-napi sokadalom. Pásztorkutya-bemutató, májusfa állítás
  szeptember 11. Fazekasság ma. Agyagozás és korongozás a kiállító fazekasok segítségével.
  október 1. Bemutatkoznak az íjászok
  október 22. Az időmérés története. Előadó: Kovács Gyula órás. A szent István templom régi óraszerkezetének megtekintése
2006. március 4. Mi a dolga a múzeumban a ... régésznek? (Somogyvári Ágnes)
  március 25. Mi a dolga a múzeumban a ... restaurátornak? (Laczkó János)
    Mi a dolga a múzeumban a ... történésznek? (Székelyné Kőrösi Ilona)

Szintén a múzeumpedagógia keretein belül került sor az érdeklődő gyerekek nyári helyismereti táborának megszervezésére, valamint az idegenvezető-képzésbe való bekapcsolódásra.
——1997 és 2007 között komplex rendezvények összeállítására törekedett a múzeum vezetése. A komplexitás jegyében egy témához kapcsolódóan több műfajú rendezvényt (pl.: kiállítást, előadást, könyvbemutatót, koncertet) szerveztek, igénybe véve és kihasználva a múzeumi épületegyüttes kedvező lehetőségeit és adottságait. Így a májustól szeptemberig megrendezett múzeumi programok egy részének a szépen parkosított udvar és a malomudvar adott helyet. Minden korosztály látogatására számított a múzeum. Az óvodások és kisiskolások számára zenés-mesés játékokat mutattak be. 2004-ben „Móra-házi mesék” címmel a Berbencés vándorszín tartott három alkalommal előadást, 2005-től kezdődően pedig „Malom alatti sokadalom” néven a malomudvarban rendeztek meseelőadásokat, bemutatták az Aranyszőrű bárány című magyar népmesét, 2006-ban „Az igazmondó juhász”-t, 2007-ben pedig egy Móra-mese került színre, a Csicseri történet.(35)
——A város lakói örömmel vettek részt a „Múzeumi esték” elnevezésű szabadtéri rendezvényeken. 2003. június 22-én került sor először hangversenyre a múzeumban, ekkor a Campanella kórus európai madrigálokat adott elő. A következő évben már több komplex rendezvényt szerveztek: július 3-án hangversenyt adott a kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusa az olasz testvérváros, Feltre Solo Voci férfi kórusának közreműködésével. Július 18-án A Móra-év jegyében „Tücsök tarlón hegedül” címmel irodalmi és képzőművészeti komplex estet rendeztek Móra Ferenc tiszteletére, ahol Mészáros Erika „Zengő ABC”-illusztrációit láthatták az érdeklődők. Augusztus 8-án „Pendelytől a főkötőig” címmel viselettörténeti előadásra és viseletbemutatóra került sor a Padkaporos táncegyüttes közreműködésével, ahol szerepeltek a félegyházi, a turai és a decsi népviselet ruhadarabjai.(36) 2005. május 18-án „Vendégségben a kunok ázsiai rokonainál” címmel Bartha Júlia néprajzkutató fotókiállításának megnyitóján a Yenisei együttes zenei műsora épített szellemi hidat a kun elődökhöz. 2005. május 21-én a Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusának hangversenye örvendeztette meg a múzeum látogatóit. A „Múzeumi esték” következő rendezvényére június 26-án a „Zene ünnepe Európában” esemény alkalmából került sor, mikor is a Kiskunfélegyházi Ifjúsági Fúvószenekar koncertezett. Júliusban Sőreg Dénes: Az én Kalevalám című, faragott táblaképekből álló kiállításához kapcsolódóan mutatta be több ízben is a Félegyházi Táncszínház a malomudvaron a Kalevala finn eposz feldolgozásából készült produkcióját.(37) Szeptember 25-én „Múzeumi cukrászda” néven új, hagyományteremtő program indult útjára. Ezen – a Kiskunfélegyházi Gasztronómiai Fesztiválhoz kapcsolódó – rendezvényen a házi sütemények és az azokat készítő háziasszonyok versenyeztek, különböző kategóriákban. 2006-ban is a Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusának hangversenye nyitotta meg május 20-án a „Múzeumi esték” programsorozatot, a szentesi kórus közreműködésével. Május 28-án a Vox Cumana kamarakórus hangversenyezett Bartók Béla tiszteletére, majd augusztus 6-án „Bartók útjain” címmel Bartók Béla gyűjtőútját zenei és hangszerbemutatóval követő népzenei estre került sor a művész születésének 125. évfordulója alkalmából. Augusztus 26-án a Kiskunfélegyházi Ifjúsági Fúvószenekar koncertezett, szeptember 24-én pedig ismét megrendezték a „Múzeumi cukrászdát”. 2007. május 24-én a Vox Cumana kamarakórus hangversenyezett.
——Az 1997 és 2007 közti időszakban a különböző múzeumi gyűjtemények főképpen ajándékozás útján gyarapodtak, de történt vásárlás is, leginkább pályázati pénzből. Az évek során jelentősen szaporodtak a múzeum tulajdonában lévő, a Holló László festőművésztől származó alkotások, vagy a rá vonatkozó tárgyak. Szintén lényeges gyarapodást jelentett a Szántó Piroska és a Morell Mihály-kiállítások anyaga. A helytörténeti, képző- és iparművészeti gyűjtemények mellett a néprajzi gyűjtemény is gyarapodott, például 2000-ben Zorkóczi Miklósné népi iparművész ajándékozott a múzeumnak egy ünnepi félegyházi parasztpolgári viseletet bemutató babapárt. 2004-ben az igazgatónő új, irodalomtörténeti gyűjteményt alakított ki, amely teljesen a Móra-családra vonatkozott. Az intézmény gyűjteményében a legnagyobb gyarapodást az „Ajándékozzon egy tárgyat a százéves Kiskun Múzeumnak” nevű akció eredményezte, ennek során számos értékkel (pl. méhészeti, juhászati, állattartási eszközökkel) gazdagodott a múzeum. Ez a kezdeményezés 2002-ben, a Kiskun Múzeum centenáriumi ünnepségsorozatának egyik jelentős vállalkozása volt. A jubileum év másik nagy eseményeként kiadták „A százéves Kiskun Múzeum” című albumot. A kötet bemutatta a múzeum száz éves történetét, az itt dolgozó igazgatókat és gazdag, színes képanyaggal illusztrálva a múzeum különböző gyűjteményeit. A könyvbemutatót 2002 májusában tartották meg, a centenáris főünnepség keretén belül. Ekkor avatták fel a Kiskun Múzeum Baráti Köre által az anyaintézménynek adományozott zászlót és ekkor adták át a múzeum segítői számára a kitüntető okleveleket.(38)


A százéves Kiskun Múzeum című album bemutatója 2002-ben
„A százéves Kiskun Múzeum” című album bemutatója 2002-ben

Bánkiné Molnár Erzsébet vezetése alatt rendszeressé váltak az intézmény dolgozóinak szakmai kirándulásai. 2003. február 26-án Budapesten a Terror Házát és a Magyar Nemzeti Múzeumot tekintették meg, 2004. október 12-én Kecskeméten jártak, 2005. február 7-én ismét Budapestre utaztak, hogy megnézzék a Műcsarnokban a „400 év francia festészete” című kiállítást, 2006-ban a Néprajzi Múzeumban rendezett Huszka József kiállítást, 2007-ben a Szépművészeti Múzeum Van Gogh kiállítását tekintették meg.
——A kiskun Múzeum 1997 és 2007 között nemcsak a konferenciák és a Bibliotheca Cumanica sorozat kiadása által kapcsolódott be a történettudomány és a néprajz országos vérkeringésébe. Bánkiné Molnár Erzsébet már levéltáros korában is elismert tudósa volt saját területének, de a múzeum igazgatónőjeként tudományos munkássága még nagyobb lendületet vett. Újabb könyvei láttak napvilágot, csak hogy néhányat említsünk: A tószegi fazekasság (1998), Betyárok a Kiskunságban (1999), Redemptusok (2000)(39). Nagy jelentőségű kötetet szerkesztett „Kiskunfélegyháza helyismereti könyve” címmel (1998), valamint feldolgozta Petőfiszállás történetét a „Száz magyar falu” sorozatban. (2001).(40) Bánkiné Molnár Erzsébet első publikációja 1979-ben jelent meg; 33 éves alkotómunka során több mint 150 különböző terjedelmű írása (ebből 14 saját önálló kötet) látott napvilágot. Pályafutásának publikációit mutatja az alábbi grafikon, éves bontásban.


Megjelent művek száma
Megjelent művek száma

A grafikon jól szemlélteti, hogy 1997, azaz a múzeumba való kerülése után Bánkiné Molnár Erzsébet publikációinak száma megnőtt, tudományos munkássága kiteljesedett.
——Emellett sok hazai és határon túli konferencián is részt vett előadóként. Igazgatósága idején megszerezte az értekezéssel elnyerhető legmagasabb tudományos rangot is: 2005. február 18-án a jászkun autonómiáról írt munkájával a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. Az értekezés könyv formájában is megjelent.(41)
——Bánkiné Molnár Erzsébet gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki a felsőoktatással, bekapcsolódott a tudósképzés munkájába. Külső tagja lett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának, belső tag a Debreceni Egyetem történelmi-néprajzi doktori iskolájában, ugyanitt „A kunok magyarországi története” témakörből speciális kollégiumot is tartott. A Szegedi Akadémiai Bizottság Történész Munkabizottsága elnökségi tagja lett és 2005-ben beválasztották a történészek legmagasabb választott testületébe: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságába.(42) 2006-ban megalakult a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet Tudományos Tanácsa, ennek elnöki tisztét szintén Bánkiné Molnár Erzsébet töltötte be.(43) Több szakmai szervezetnek is tagja (Hajnal István Kör Társadalomtudományi Egyesület, Magyar Levéltárosok Egyesülete, Pulszky Ferenc Társaság Magyar Múzeumi Egyesület).
——A múzeum munkatársai közül az igazgatónő mellett 1997 és 2007 között Balogh Csilla, Mészáros Márta, Búcsú Lídia és Kis László is publikált szakmai folyóiratokban, tanulmánykötetekben, múzeumi évkönyvekben. 2005-től Mészáros Márta óraadóként múzeumpedagógiai speciális kollégiumot tartott a Károli Gáspár Református Egyetemen.
——A Kiskun Múzeum Bánkiné Molnár Erzsébet igazgatósága alatt elért eredményeit két országos elismerés is méltatta. Az „Év múzeuma 2000” pályázaton a helyi kulturális- és közéletben betöltött kiemelkedő teljesítményével a Kiskun Múzeum a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumi Osztályának különdíját nyerte el. Az elismerés odaítélésénél figyelembe vették a gyűjteménygyarapodást, a kiállításokat, a tudományos munkát, a kiadványokat, a múzeumpedagógiát, a rendet, a tisztaságot, a látogatottságot, a közönségkapcsolatokat. A második elismerést 2005-ben kapta az intézmény, ekkor szakmai és tudományos tevékenységéért és kiváló közönségkapcsolataiért a bíráló bizottság elismerését nyerte el. A díj átadására 2006-ban az Év Múzeuma díjkiosztó ünnepségen a Nemzeti Múzeum előtt került sor.
——Az igazgatónő a Múzeumban töltött 10 év alatt személyesen is több elismerésben részesült. 2000. március 6-án Holló László életművének bemutatásáért, a Holló-kultusz ápolásáért, Holló László szellemi örökségének továbbviteléért és a képzőművészek támogatásáért Holló László-díjat kapott. 2002-ben Bács-Kiskun megye Közművelődéséért-díjjal jutalmazták, 2004-ben pedig Móra Ferenc-díjban, a muzeológusoknak adományozható magas állami kitüntetésben részesült. Már nyugdíjasként, 2009-ben kapta meg az országos honismereti mozgalom legmagasabb elismerését, a Bél Mátyás-díjat, 2011-ben pedig a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részesítette elismerő kitüntetésben.
——A múzeum többi dolgozója közül Kis László 2005-ben a munkája elismeréseként városi kitüntető oklevélben részesült.
——2007. június 23-án múzeumi napra került sor, melynek keretében ünnepelték meg a Kiskun Múzeum Baráti Köre megalakulásának 10. évfordulóját, mely egyben Bánkiné Molnár Erzsébet igazgatónősége alatt szervezett utolsó múzeumi rendezvény volt. 2007. június 30-ig töltötte be a Kiskun Múzeum igazgatói tisztjét, utóda Rosta Szabolcs lett.
——1997 és 2007 között a múzeum, a múzeumi élet virágkorát élte. Sokrétű és színvonalas programok egész sorát szervezte az intézmény a város minden korosztálya számára, jól eltalálva az egyensúlyt a tudományos kutatást szolgáló, az ismeretterjesztést és a közművelést célzó, illetve a kikapcsolódást nyújtó rendezvények között. Ennek kedveztek a külső tényezők is, például a pályázati lehetőségek, vagy a város által nyújtott sokrétű támogatás. Adottak voltak jelentős évfordulók, mint a millennium vagy a múzeum százéves jubileuma, melyek méltó ünneplést igényeltek. De nem csak a szerencsés körülményekben keresendő a múzeum sikerességének titka. Ugyanennyi, ha nem több múlott a vezető személyiségén, nyitottságán, szerteágazó kapcsolati tőkéjén, szervezőképességén, vállalkozói kedvén, innovatív szándékán is. Több kezdeményezése hagyományteremtőnek bizonyult, újításai beváltak és tartósnak ígérkeznek. Sokat tett a múzeum jelenlegi arculatának kialakításáért és a közönségkapcsolatok ápolásáért. Nagy energiával és munkatársainak segítségével összhangba hozta, egyesítette a gyakorlati munkát a múzeum szellemi, tudományos feladataival. Bánkiné Molnár Erzsébet ténykedésének köszönhetően a Kiskun Múzeum nem csak kiállítóhely, tárgyak gyűjteménye, hanem magas színvonalú kiállításaival, tudományos konferenciáival és kiadványaival a város, a régió, a Kiskunság kulturális, művészeti, közművelődési és tudományos életének egyik meghatározó bázisa lett.


Jegyzetek

(1)  Itt szeretnék köszönete mondani Bánkiné Molnár Erzsébetnek, aki készségesen segített az anyaggyűjtésben, kérdéseimre szívesen válaszolt és saját tulajdonú fényképeit is rendelkezésemre bocsátotta. A szövegben nem hivatkozott adatok az ő közléseire épülnek.
(2)  MÁTYUS Imre: A királynő szolgálólánya In: Félegyházi Közlöny, 1996. február 16. 4. o.
(3)  Uo.
(4)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Kiskunfélegyháza újratelepítőinek 1744. évi lajstroma. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv. Szerk.: SELMECZI László. Szolnok, 1981. 123–128. o.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Járt-e Kossuth Félegyházán? In: Kossuth Lajos emléke Kiskunfélegyházán. Szerk.: Fekete János Kiskunfélegyháza, 1987. 7–11. o.
(5)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. (Studia Folcloristica et Ethnographica 38.) Debrecen, 1996.
(6)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1879. (A Jász-Nagykun Megyei Múzeumok Közleményei 51.) Szolnok, 1995.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Ethnica kiadás) Szerk.: UJVÁRY Zoltán. Debrecen, 1996.
(7)  Internet: http://gramlins.net/bhmihalyne/?q=node/7 Letöltés dátuma: 2012. október 25.
(8)  SZABÓ László: Negyedszázad a tudomány szolgálatában (BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet hatvan éves) In: Cumania 22. (a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve) Szerk.: BÁRTH János. Kecskemét, 2006. 457–472. o.
(9)  A Kiskun Múzeum irattára. Beszámolók. (a továbbiakban: Beszámolók.) 194/1997.
(10)  Beszámolók. 150/1999.
(11)  Beszámolók. 1/2007.
(12)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Tízéves a Kiskun Múzeum Baráti Köre. (a továbbiakban: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 2007.) In: Múzeumőr 2007/2. 4–5. o.
(13)  Múzeumi panteon. In: Múzeumőr 2005/2. 26. o.
(14)  Beszámolók. 194/1998.
(15)  Beszámolók. 182/2001.
(16)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 2007. 2–3. o.
(17)  A múzeumi vacsorák időpontjai: 2002 november, 2003. szeptember 6., 2004. július 5., 2005. január 29., 2006. február 10. A Kiskun Múzeum irattára. Beszámolók a 2002–2006. évi munkáról. 198/2002; 120/2003; 116/2004; 111/2005; 1/2007.
(18)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 2007. 5. o.
(19)  Mezősi Károly: Petőfi családja a Kiskunságban. Kiskunfélegyházi életük. (reprint) Bibliotheca Cumanica 1. Sorozatszerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet. Kiskunfélegyháza, 1997. 5. o.
(20)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Beköszöntő. In: Múzeumőr 2003/1. 1. o.
(21)  Beszámolók. 150/1999.
(22)  Beszámolók. 194/1997; 194/1998; 150/1999; 8/2001; 182/2001; 198/2002; 120/2003; 116/2004; 111/2005; 1/2007; 88/2007.
(23)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 2007. 4. o.; Orosz István: Köszöntjük a hatvanesztendős Bánkiné Molnár Erzsébetet! In: Jászok és kunok a magyarok között. Ünnepi kötet Bánkiné Molnár Erzsébet tiszteletére. Jászberény, 2006. (a továbbiakban: OROSZ István, 2006.) 7–11. o.
(24)  Beszámolók. 194/1997; 194/1998
(25)  Beszámolók. 198/2002
(26)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 2007. 3. o.
(27)  Beszámolók. 194/1997; 194/1998; 150/1999; 8/2001; 182/2001; 198/2002; 120/2003; 116/2004; 111/2005; 1/2007; 88/2007.
(28)  Beszámolók. 194/1997; 194/1998; 150/1999; 8/2001; 182/2001; 198/2002; 120/2003; 116/2004; 111/2005; 1/2007; 88/2007.
(29)  Beszámolók. 120/2003.
(30)  Beszámolók. 150/1999; 8/2001; 111/2005; 1/2007.
(31)  Beszámolók. 194/1998 és 150/1999.
(32)  Helyismereti vetélkedő. In: Múzeumőr 2005/2. 26–27. o.
(33)  Beszámolók. 182/2001.
(34)  Beszámolók. 194/1997; 194/1998; 150/1999; 8/2001; 182/2001; 198/2002; 120/2003; 116/2004; 111/2005; 1/2007; 88/2007.
(35)  Programajánló. A Kiskun Múzeum rendezvényei 2005-ben.In: Múzeumőr 2005/1. 15. o.
(36)  Uo.
(37)  Uo.; Beszámolók. 111/2005.
(38)  Beszámolók. 198/2002.
(39)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tószegi fazekasság. (Studia Folkloristica et Ethnographica 40.) Sorozatszerk.: UJVÁRY Zoltán. Debrecen, 1998.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Betyárok a Kiskunságban (Ethnica kiadás) Debrecen, 1999.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első évszázadában. Debrecen, 2000.
(40)  Kiskunfélegyháza helyismereti könyve. Szerk.: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet. Debrecen, 1998.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Petőfiszállás. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest, 2001.
(41)  BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A jászkun autonómia. (Dél-alföldi évszázadok 22.) Szeged, 2005.
(42)  OROSZ István, 2006. 7–11. o.
(43)  Beszámolók. 1/2007.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012