Major Zénó

ADALÉKOK AZ 1918-AS BAJAI SPANYOLNÁTHA JÁRVÁNYHOZ

MAJOR ZÉNÓ
ADALÉKOK AZ 1918-AS BAJAI
SPANYOLNÁTHA JÁRVÁNYHOZ

 

I had a little bird,
It's name was Enza.
I opened the window
and in-flu-enza.
(1)


Így szólt hajdan a gyermekmondóka, amely jól mutatta a spanyolnátha terjedésének gyorsaságát.
——A magas lázzal járó influenza egyidős az emberiséggel, igaz, számos különböző néven ismerték: 'febris', 'catarrhalis', 'epidemica', 'orosz nátha', 'grippe', 'spanyol nátha'. Tünettana már klasszikus leírásokban is előfordul (Hippokratész, Diodorusz). Az első ismert járvány a XII. században a keresztes háborúk idején jelent meg Európában. 1510-ben Málta szigetéről indult, 1557-ben Ázsiából érkezett Európába, 1580-ban pedig Ázsiát és Afrikát pusztította influenzajárvány. 1647-ben Anglia és Hollandia, 1688-ban Franciaország és a német területek szenvedtek tőle. A hajózás fejlődésével a hosszan tartó tengeri utakon a tengerészek hiányos táplálkozása miatt pusztított a skorbut és ezt gyakran követte az influenza. Az európai hajósok csak sok keserű tapasztalat után jöttek rá, hogy citrommal és savanyú káposztával nemcsak a skorbut, hanem a lázas állapot veszélyessége is csökkenthető. A XVIII. században Oroszországból és Itáliából indultak nagyobb influenzajárványok. A XIX. századi járványok különösen Amerikában végeztek nagy pusztítást. Az 1889–1890-es járvány pedig csaknem az egész Földet érintette.
——Az 1918–19-es spanyolnátha az influenza „A” típusú vírusának első és legpusztítóbb járványa volt. A betegség elnevezését annak köszönhette, hogy Spanyolország az I. világháború alatt semleges maradt, ezért a cenzúra is viszonylag enyhe volt. A hírügynökségek 1918. május végén tájékoztattak a betegségről, amely ekkor még viszonylag ártalmatlan volt. A spanyolnátha járvány három nagyobb hullámban jelentkezett, 1918 tavaszán, őszén, végül több helyen 1919-ben is. Az 1918–1919-es spanyolnátha-járvány áldozatairól nincs pontos adat, a 20 milliótól az 100 millióig olvashatunk számokat, ami nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy világméretű járványról volt szó és pontos adatokkal sokszor a fejlett országok sem rendelkeztek.


Baja járványügye a spanyolnátha járvány előtt

A város egészségügyi intézményhálózatának alapjai a XIX–XX. század fordulója körül épültek ki. A fejlődés legfontosabb állomásai a következők voltak: 1903-ban befejeződött Baján az új, 184 ágyas közkórház építése, 1912-ben kezdte meg működését a tüdőbeteg-gondozó intézet. A 21 000 fős város ezzel együtt nem volt bővében az egészségügyi létesítményeknek, amelyek működésében jelentős zavarokat okozott az I. világháború. A tiszti főorvos egyik fő feladata a járványok elleni védekezés megszervezése és azok leküzdése volt. A háborús évek a rosszabb táplálkozás és a fokozódó nyomor miatt jelentős veszélyt jelentettek. Az 159 332/1914. BM sz. körrendelet kimondta, hogy ha beteg és sebesült katonák szállítása közben lép fel fertőző betegség, akkor a polgári hatóságoknak kell gondoskodniuk a katonák elhelyezéséről és gyógyításáról. A beteg katonák átvételének a kolerás betegekre előírt eljárás szerint kellett történnie. Baján a kolerás betegeknek egy nyolcágyas kis kórház volt berendezve. A rendelet megjelenése után a tiszti főorvos kezdeményezte egy nagyobb járványkórház kialakítását. 1914. november 15-én a városi szegényház épületében kezdte meg működését az új járványkórház. A szegényházi ápoltakat magánszemélyeknél helyezték el. Az eredeti kolerakórház továbbra is feladatának megfelelően működött, befogadóképességét még egy szétszedhető barakkal bővítették. 1916 májusában megszüntették a szegényházat mint járványkórházat. Az ott elhelyezett katonákat a császári-királyi tartalékkórház vette át, így a szegényház ismét az eredeti rendeltetése szerint működhetett. Az 1916 augusztusában jelentkező koleraveszély ellen a tiszti főorvos elrendelte a nyílt csatornák és folyókák friss mésztejjel való havi háromszori öntözését és az utcák heti háromszori locsolását. A betegségről és az ellene való védekezésről hirdetményeket és füzeteket szerzett be a város. 1917 februárjában himlőjárvány lépett fel. A tiszti főorvos falragaszokon szólította fel a lakosságot, hogy aki öt éven belül nem részesült himlő elleni védőoltásban, oltassa be magát, aki pedig himlőesetet jelentett be, pénzjutalomban részesült. Az önként jelentkezőket, a betegek környezetében élőket és a gyerekeket beoltották. Időközben a városi tüdőbeteg-gondozó intézet új épületbe költözött, a Deák Ferenc utca 6. szám alá. A tiszti főorvosi hivatal is ideköltözött a városházáról. Az új épületben az iroda, a rendelő és a váróhelyiség mellett lehetőség volt egy labor kialakítására is. 1918-ban a cs. kir. tartalékkórházban ápolt katonák száma közel 100%-kal haladta meg a kórház befogadóképességét, ezért a katonai parancsnokság újabb épületeket, főleg iskolákat kért a várostól. A tiszti főorvos – hivatkozva a városba érkező katonák orvosilag megfigyeletlen voltára – nem támogatta a kérés teljesítését.(2)
——1918-elején Baja közegészségügyi helyzete a fertőző betegségek terén jónak számított. A február 28-i kimutatás szerint 1 vörheny-, 3 tífusz- és 1 himlőeset fordult elő. A városban programot indítottak a szegény sorsú iskolás gyermekek fürdetésére, 1300 gyerek három és fél nap alatt fürdött meg turnusokban. Harminc tanuló rühesnek bizonyult, őket külön mosták le, nyilvántartásba kerültek, és orvosi kezelést kaptak. Az iskolaigazgatók feladata volt a gyógyulás ellenőrzése. A fürdetésekre havonta egyszer került sor.(3) Áprilisban szappanhiány lépett fel a városban.(4)
——A közegészségügy és a köztisztaság javítása érdekében áprilisban megkezdték – ha nem is rendszeresen – az utcák locsolását, hogy lekössék a port és csökkentsék a baktériumok terjedését. A locsolás azonban pénz hiányában abbamaradt.(5) 1918 májusában kanyarójárvány lépett fel Baján. Május 31-ig 42-en betegedtek meg, valamennyien gyerekek. A járvány a zárda óvodájából indult, amit be is zártak. Az óvodáskorú betegekről a nagyobb, iskoláskorú gyerekekre is kezdett terjedni a betegség, igaz minden rendszer nélkül, úgyhogy a kór az összes városrészben felbukkant, viszont sajnálatos módon igen sok esetet eltitkoltak. A többségében enyhe lefolyású betegség következményeként haláleset nem fordult elő. A védekezés a fertőtlenítőszerek (formalinkén) drágasága és hiánya miatt főleg a szellőztetésre és a felmosásra szorítkozott.(6)


Spanyolnátha-járvány Baján

A spanyolnátha-járványról nem sok hír érkezett Bajára. A Bajai Független Újság csak 1918. július 4-én számolt be a ragályról, amely már 17 napja „dühöng” Budapesten, de gyorsan igyekeztek megnyugtatni az olvasókat, hogy „eddig csupa katona és fogoly kapta meg a betegséget, amely egyébként enyhe és szűnőfélben van”. A betegség németországi terjedéséről is beszámoltak, ahol az újság szerint a betegek számát háromezerre becsülték. A cikk további része azonban arról számol be, hogy Karlsruhéban, Manheimban és Ludvigshafenben a lakosság egyharmadát megtámadta a járvány, a komoly esetek azonban ritkaságszámba mentek.(7) (A három város lakosságának egyharmada eléggé ellentmond a háromezres beteglétszámnak!) Július 7-ére a járvány megérkezett Bajára, a városba bevonult katonák hozták magukkal. A vöröskereszt kórház két orvosa és több ápolója is megbetegedett, de a kórról még mindig azt tartották (hivatalosan), hogy enyhe és gyors lefolyású.(8) A lakosságra ekkor még nem terjedt át a betegség Baján. 1918 augusztusában semmilyen fertőző megbetegedés nem fordult elő a városban, és szeptemberben is csak egy vörheny- és két vérhas-fertőzésről érkezett jelentés.(9)
——Október 2-án érkeztek hírek, hogy a betegség terjedésének megakadályozására bezárták a fővárosban az összes iskolát, továbbá előterjesztették, hogy be kellene zárni a színházakat, mozikat, mulatóhelyeket, a katonák szabadságolását szüneteltetni, a vasúti kocsikat pedig fertőtleníteni kellene.(10)
——Október elején Baján is nagyon megnőtt a betegek száma. Szinte nem volt a városban olyan utca, ahol ne jelent volna meg a spanyolnátha. Különösen aggasztó volt a gyermekek megbetegedésének nagy száma, a legtöbb beteg elemi iskolában vagy gimnáziumban tanult.(11) Dr. Pollermann Arthur tiszti főorvos október 8-án javasolta, hogy a főgimnáziumot 10 napra, az elemi iskolákat 14 napra zárják be. Utasította az iskolák igazgatóit, hogy a vidéki tanulókat a környék nagyfokú fertőzöttsége miatt ne engedjék haza, és gondoskodjanak a tantermek alapos szellőztetéséről és felsikálásáról. A mozgószínház tulajdonosai számára a tiszti főorvos elrendelte, hogy 18 éven aluli személyeknek nem adhatnak el jegyet, és nem engedhetik be őket a színházba. Október 9-én a városi polgári iskolából és a zárdából tömeges megbetegedést jelentettek, ezért a tiszti főorvos az összes óvoda és iskola bezárását javasolta október 21-ig.(12) Másnap erre sor is került, bezárták az összes iskolát, a vidéki növendékeket hazaküldték.(13) A tanítóképző azonban kérte a várostól, hogy ne keljen bezárnia, mivel az internátusban úgyis össze van zárva 120 diák, legfeljebb a bejárókat lehetne eltiltani az iskola látogatásától, de számos bejáró diák részt vesz a közös étkezéseken. A városvezetés elfogadta a főiskola kérését, és nem záratta be az intézményt a tiszti főorvos kérése ellenére sem.(14) A lakosság helyzetét nehezítette, hogy a kereskedelmi miniszter október 10-én rendeletet intézett a városhoz, amelyben engedélyezte, hogy „tekintettel a gyógyszerárak beszerzési és előállítási nehézségeire”, hatvan százalékos pótdíjat szedhessenek a patikaszerek után.(15)
——Az első, nyilvánosságra hozott, spanyolnáthával összefüggő haláleset Baján egy fiatal, mindössze 30 éves hitoktató, Bokán György halála volt, aki október 9-én hunyt el.(16) Ekkor már Baja környékén is tombolt a spanyolnátha, Bácskossuthfalván 13-an meghaltak és rengeteg volt a beteg.(17) A lakosságot próbálták tájékoztatni a betegségről és a védekezés lehetőségeiről. A betegek általában háromnapi rosszullét és három–négynapi lábadozás után gyógyultak meg. A kór veszélyes szövődménye a tüdőgyulladás volt. A betegeknek fekvést és teát vagy forralt bort ajánlottak, amivel izzadást kívántak elérni. Nem ajánlották, hogy bárki „saját jószántából” orvosságot, aspirint, antypirint(18) vagy pyramidot szedjen, mert ezek a „kátránykészítmények” szívgyengeséget, szívbénulást idézhetnek elő. A köhögés ellen nem javasolták, hogy a betegek különféle bódító szereket alkalmazzanak, mert ezek is szívgyengeséget okozhattak. Felhívták a figyelmet a tisztaság fontosságára, és arra, hogy ne látogassák a betegeket, mert ez a járvány terjedését segíti elő. Hangsúlyozták a réteges öltözködés fontosságát az őszi időjárás miatt, ugyanis a meghűlést tartották a spanyolnátha legfőbb előidéző okának.(19)
——Megpróbálták elérni, hogy az emberek hagyjanak fel a kézfogás szokásával, hiszen a „nyugati államokban ez a szokás már régen kiment a divatból és a legritkább esetben nagyon bizalmas körben gyakorolják. Akármilyen ellenségünk is legyen a francia vagy az angol, jót tőlük is tanulhatunk.(20) (Nem ismerték ugyan a spanyolnátha kórokozóját, de feltételezték kézfogással is terjedhet.) Továbbra is azt kommunikálták a lakosságnak, hogy nincs nagy veszély „és maga a belügyminiszter úr sem tartotta szükségesnek az óvintézkedések megtételét […]”.(21)Közben a fél város ágynak dőlt, és már a bajai posta is csak nehezen tudta ellátni a feladatát, mivel harminchat postai dolgozó betegedett meg októberre.(22)
——Akadtak, akik megpróbáltak hasznot húzni a járványból. Állandó jelleggel jelentek meg hirdetések az újságokban, amik spanyolnátha elleni gyógyszert ajánlottak. A Bajai Független Újság „Nyílttér” rovatában rendszeresen napvilágot látott egy „CognaC” nevű szert reklámozó hirdetés, amelyet úgy ajánlottak – a készlet erejéig –, mint a spanyolnátha elleni egyetlen megoldást.. Apró betűs rész hívta fel az olvasók figyelmét, hogy a Nyílttérben közöltekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.(23) A Baja környéki falvakban (Rém, Csávoly, Felsőszentiván, Borota településeken és számos kisebb községben) ez idő tájt nemigen volt orvos. A járási orvos egyszer-kétszer ugyan kilátogatott, de ez nem volt elegendő a betegek ellátására.(24) A községekben egyre több gyermek betegedett meg, Baján a hivatalok nehezen tudták ellátni a feladataikat, mert egyre több hivatalnok is megfertőződött. A járvány nem csökkent, hanem erősödött. Még a rendőrkapitány, dr. Vorsényi Jenő is megkapta a spanyolnáthát.(25) Október 14-én Újvidék szabad királyi város és Baja törvényhatósági jogú város főispánja azonnali közhírré tétel végett értesítette a városvezetést, hogy a minisztériumok magánfeleket nem fogadnak a spanyoljárvány miatt, valamint különösen a tömegesen felmentési ügyekben érdeklődőknek egyenlőre október 31-ig felvilágosítást nem adnak, a „közönség tehát tartózkodjon a költséges és hiábavaló utazástól”.(26)
——A helyzetet súlyosbította, hogy egész családok feküdtek betegen,(27) de pontos adatokkal senki sem rendelkezett, mert a megbetegedéseket gyakran nem jelentették be. Biztonsági intézkedések eddig nem voltak – az iskolák bezárását leszámítva. Az állami tanítóképző, amely eddig működött, a spanyolnátha terjedése miatt bezárt, az internátus lakóit hazaküldték, ezenkívül bezártak a mozik, és betiltották a tánciskolát. A vendéglő- és kávéház-tulajdonosokat utasították, hogy különös gondot fordítsanak a tisztaságra, és záróra után fertőtlenítőszerekkel mossák fel a padlókat.(28) Általános fertőtlenítőszerként a lyzolt(29) alkalmazták. Az iskolák bezárását meghosszabbították november 3-ig.(30) A tiszti főorvosi hivatal adatai szerint szeptember 12-től október 16-ig 31 ember halt meg. Különösen aggasztó volt, hogy ezt az időszakot követően október 20-án hét(31), október 23-án 12 ember halt meg Baján spanyolnáthában.(32) A betegek nagy száma miatt orvoshiány alakult ki Baján. Dr. Pollermann Arthur tiszti főorvos a járvány idején este 8-óráig rendelt a lakásán, a fekvőbetegek bejelentésére pedig a tiszti főorvosi hivatalban volt lehetőség.(33)
——Október 27-én úgy tűnt, csökkenőben van a járvány, a megbetegedések száma visszaesett, a tömeges halálozások megszűntek. Október 24-én(34) és 26-án két haláleset történt, ez lényeges javulást mutatott az előző héthez képest, amikor naponta 8–10 áldozatot temettek. A városi hatóságok kilátásba helyezték, hogy november 3-ára megnyitják a mozikat és az iskolákat, Kiscsávolyban (bajai városrész) pedig engedélyezték a vasárnapi táncot, bár a Bajai Független Újság ezt kissé korainak tartotta: „Hogyan, talán immunizál a spanyolnátha ellen a kocsmai bicskázás?(35) A járvány azonban ekkor új lendületet vett, a halálozások száma ismét megnőtt.(36) A városvezetés kétségbeesésében elhatározta, hogy rumot fog szétosztani a lakosságnak. A tiszti főorvos által láttamozott orvosi vényekért a betegek fél liter rumot kaptak, 12 korona egységárban. A gyógyszerészek a rumgyárosoktól 11 korona értékben voltak kötelesek megvásárolni az alkoholt.(37) A kiutalható rum mennyisége később 1 literre nőtt vényenként, az ára ezzel párhuzamosan 13 koronára. A kétszeres mennyiség csak 1 korona árdrágulással járt, amit valószínűleg úgy tudtak elérni, hogy a Fleischmann Benő Fia és Schön Zsigmond nagykereskedők által előállított rumot 40 százalékosra lefokozták, amit a város részéről Kapots István számvevő és Godlesnigg Emil pénzügyi főbiztos ellenőrzött.(38) Általános probléma volt, hogy a lakosság jelentős része úgy gondolta, hogy az alkohol védelmet nyújt és orvosságként hat a spanyolnátha ellen. A Bajai Független Újságnak így nyilatkozott erről egy bajai orvos: „az alkohollal még soha nem vétkeztek az emberek egészségük ellen annyit, mint mostanában […]. Úton-útfélen hallom pácienseimtől, hogy a spanyol ellen bevágtam fél liter bort, egy lityi bort […]. Alapos a gyanúm, sokan már szimulálják a spanyolt, hogy az aggódó hitves gyöngéd erőszakolása mellett fogyasszák el az alkoholtilalmas időben hiányzó borukat.(39) Október 28-án a tiszti főorvos javasolta a temetőkben tartandó összejövetelek teljes betiltását.(40) A városvezetés ezt elfogadta, és november 1-jétől betiltotta a temetők látogatását.(41) Az október 30-i tiszti főorvosi jelentés szerint a spanyolnátha esetek apadtak, de a járvány még nem szűnt meg. A tiszti főorvos javasolta az iskolák bezárásának november 10-ig való meghosszabbítását, amit el is fogadtak.(42) Október 29-ig a spanyolnátha áldozatainak száma 89 fő volt és 1200–1500 főre becsülték a betegek számát.(43) A legnehezebb időszakon azonban túl volt a város. Később is előfordultak még megbetegedések, halálesetek, de közel sem olyan tömegesen, mint az októbertől novemberig tartó időszakban.(44) A tiszti főorvosi szolgálat december 31-ével megszüntette az ingyenes orvosi rendelést a hadbavonultak családtagjainak. A világháború alatt és a spanyolnáthajárvány idején a tiszti főorvosi hivatal annak ellenére nyújtott ingyenes orvosi ellátást, hogy erre törvény nem kötelezte. Visszaállt a háború előtti gyakorlat, csak igazolt szegények kaptak ingyenes ellátást.(45)
——1918-ban a figyelem középpontjában az I. világháború katonai és politikai eseményei álltak. A hírek cenzúrázása, a lakosság romló életkörülményei nagyban hozzájárultak a spanyolnátha magyarországi pusztításához. A bajai tiszti főorvosi hivatal a járvány megjelenésekor az adott lehetőségeken belül megtette, amit meg lehetett tenni.
——Karinthy Frigyes, akinek első felesége, Judik Etel színésznő 1918 októberében a spanyolnátha áldozata lett, még jóval a járvány előtt írt egy humoreszket az influenzáról, a rá oly jellemző abszurd fekete humorral. Talán az írás utolsó mondatai mutatják be legjobban, hogy mennyire kiszolgáltatott a beteg és néha maga az orvos is: „– Nem lehetséges, hogy a szívemnek van valami? …nem úgy gondolom kérem, de hallottam, hogy a gutaütés első tünete szokott úgy kezdődni, hogy a lélekzet egy percre kimarad… és azonkívül a fülemben valami rémes zúgás is van… és ami a legborzasztóbb, doktor úr…amin talán gyors műtéttel lehetne még segíteni… hogy nincs elég levegőm… így, ha nyugodtan fekszem, nem … de mihelyt kinyitom a számat és egy szót próbálok mondani… mindjárt fuldokolni kezdek – ugyan, ne tessék már közbeszólni, azt akarom mondani, de nem jutok hozzá, hogy nem tudok beszélni… nem tudok beszélni…(46)


Jegyzetek

(1)  „Volt nekem egy kismadaram/A neve volt Enza/Kinyitottam az ablakom/és berepült rajta.” (in-flu-enza)
(2)  KEMÉNY János: Baja város közegészségügye 1914–1944 között a tiszti főorvos közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentéseinek tükrében. In: Népegészségügy, 1992. 73. évf. 131–132. o.
(3)  „A város közegészségügye”. Bajai Független Újság, 1918. március 10. 2. o.
(4)  „Hírek: A gondos nagyapa meg a szappan”. Bajai Független Újság, 1918. április 11. 2. o
(5)  „Pénz nem számít”. Bajai Független Újság, 1918. április 16. 1. o.
(6)  „A város közegészségügye”. Bajai Független Újság, 1918. június 9. 2. o.
(7)  „Hírek: Spanyolnátha járvány”. Bajai Független Újság, 1918. július 4. 2. o.
(8)  „Hírek: Spanyol betegség Baján”. Bajai Független Újság, 1918. július 7. 2. o.
(9)  „A város közegészségügye”. Bajai Közlöny, 1918. október 19. 2. o.
(10)  „Hírek: Védekezés a spanyol betegség ellen”. Bajai Független Újság, 1918. október 2. 2. o.
(11)  „Hírek: Bezárták az iskolákat”. Bajai Független Újság, 1918. október 9. 2. o.
(12)  Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) IV. 1407/b. Baja Város Tanácsának (1929-től Polgármesteri Hivatalának) iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: IV. 1407/b.). 20 354/1918.
(13)  „Hírek: Bezárták az összes iskolákat”. Bajai Független Újság, 1918. október 10. 2. o.; „Hírek: A spanyolnátha”. Bajai Független Újság, 1918. október 20. 2. o.
(14)  BKMÖL IV. 1407/b. 20 354/1918.
(15)  „Hírek: Drágább lett a patikaszer”. Bajai Független Újság, 1918. október 10. 2. o.
(16)  „A spanyolnátha áldozata”. Bajai Független Újság, 1918. október 10. 2. o.
(17)  Bácskossuthfalva ma: Stara Moravica (Szerbia). – „Hírek: A spanyolnátha pusztítása Bácskossuthfalván”. Bajai Független Újság, 1918. október 10. 2. o.
(18)  Aszpirin: a szalicilsavnak ecetsavesztere. Fehér por, vízben rosszul oldódik, szeszben jól. Legelső készítője a Bayer-féle német gyár. Lázcsökkentő, fájdalomcsökkentő, izzasztó és csúznál specifikusan gyógyító hatással bír. (Korabeli leírását lásd: Révai Nagy Lexikona, II. kötet. Budapest 1911. 206. o.!) Antipirin: (phenyldimethylisopyrazolon) fehér kör alakú kristályocskák, vízben kitűnően oldhatók. Nyálkahártyákon érösszehúzók, vérzéscsillapítók, érzéstelenítők. Felfedezője Knorr (1884). Az antipirin a kitűnően bevált, de nagyon drága kinin után az első jól használható lázcsökkentő szer volt, amit aztán számos ilyen szer követett. (Korabeli leírását lásd: Révai Nagy Lexikona, I. kötet. Budapest 1911. 701. o.!)
(19)  „Hírek: Spanyolnátha”. Bajai Független Újság, 1918. október 13. 2. o.
(20)  „Hírek: Ne fogjunk kezet”. Bajai Független Újság, 1918. október 27. 2. o.
(21)  „Hírek: Spanyolnátha”. Bajai Független Újság, 1918. október 13. 2. o.
(22)  „Hírek: Beteg város”. Bajai Független Újság, 1918. október 13. 2. o.
(23)  „Nyílttér: Spanyolnátha elleni egyedüli szer CognaC”. Bajai Független Újság, 1918. október 13. 2. o.
(24)  „Hírek: Orvos nélkül”. Bajai Független Újság, 1918. október 15. 2. o.
(25)  „Hírek: A spanyolnátha”. Bajai Független Újság, 1918. október 16. 2. o.
(26)  A levéltári dokumentum nem tér ki, hogy milyen tömeges felmentési ügyekől van szó. Feltételezem a már beteg, és a betegség elkapásától tartó hivatalnokok kérelmeiről van szó. – BKMÖL IV. 1407/b. 18 010/1918.
(27)  „Hírek: A spanyol betegség”. Bajai Független Újság, 1918. október 17. 2. o.
(28)  „Hírek: A spanyolnátha”. Bajai Független Újság, 1918. október 20. 2. o.
(29)  Lisol: a kresolnak káliszappannal készített vizes oldata. Hatékony fertőtlenítő, amely 1889 óta használatos.
(30)  BKMÖL IV 1407/b. 20 354/1918.
(31)  „Hírek: A spanyolnátha áldozatai”. Bajai Független Újság, 1918. október 22. 2. o.
(32)  „Hírek: Arat a halál”. Bajai Független Újság, 1918. október 24. 2. o.
(33)  „Hírek: A tiszti főorvos magángyakorlata”. Bajai Független Újság, 1918. október 24. 2. o.
(34)  „Csökken a járvány”. Bajai Közlöny, 1918. október 26. 2. o.
(35)  „Hírek: A spanyolnátha járvány”. Bajai Független Újság, 1918. október 27. 2. o.
(36)  „Hírek: A spanyolnátháról”. Bajai Független Újság, 1918. október 29. 2. o.
(37)  BKMÖL IV. 1407/b. 19 230/1918.
(38)  „Hírek: Rum-elkészítés”. Bajai Független Újság, 1918. október 29. 2. o.
(39)  „Széljegyzetek a spanyoljárványról”. Bajai Független Újság, 1918. december 12. 2. o.
(40)  BKMÖL IV. 1407/b. 20 354/1918.
(41)  „Hírek: A temetők látogatásának eltiltása”. Bajai Független Újság, 1918. október 30. 2. o.
(42)  BKMÖL IV. 1407/b. 20 354/1918.
(43)  „Hírek: Tovább zárva maradnak az iskolák”. Bajai Független Újság, 1918. október 31. 2. o.
(44)  „Hírek: A spanyolnátha”. Bajai Független Újság, 1918. november 19. 2. o.; „Hírek: Szűnőben a spanyol”. Bajai Független Újság, 1918. december 22. 2. o.; „Hírek: A spanyolnátha”. Bajai Független Újság, 1919. február 22. 2. o.
(45)  „Hírek: Az ingyenes orvosi rendelést”. Bajai Független Újság, 1918. december 7. 2. o.
(46)  KARINTHY Frigyes: Új görbe tükör. Budapest Athenaeum Irod. És Nyomdai R.-T., é. n. 171. o.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
 
BKMÖL ©  2010-2012