Major Zénó

ADALÉKOK AZ OROSZ HADIFOGLYOK BAJAI TÖRTÉNETÉHEZ

(második közlemény)

MAJOR ZÉNÓ
ADALÉKOK AZ OROSZ HADIFOGLYOK
BAJAI TÖRTÉNETÉHEZ
(második közlemény)


Az Osztrák-Magyar Monarchia békeidőben 450 ezres hadserege, a háborús évek alatt 4-5 millió főt is elérte. A Monarchia rövid néhány hónapos háborúval számolt. 1914 végére nyilvánvaló lett, hogy a háború kimerítő és hosszú lesz, a hátország anyagi valamint élőerejét teljes mértékben igénybe veszi. Háborús gazdasági válságintézkedések kerültek bevezetésre. Az első világháború alatt a mezőgazdasági munkák ellátása állandó problémát jelentett. A katonai behívások következtében megfogyatkozott férfi munkaerőt foglyok alkalmazásával próbálták pótolni. A hadifogoly munkások igénylése kezdetben többlépcsős, szigorú elbírálás alapján történt. A belügyminisztérium a későbbiek folyamán nemcsak a kérelmezési eljárást egyszerűsítette, hanem a hadifogoly munkaerő jobb kihasználtsága érdekében a kiutalható foglyok létszámánál is rugalmasabbnak bizonyult. A belügyminisztérium az első időszakot leszámítva főleg a kis és középbirtokosok gondjain kívánt enyhíteni, a községek és városok rendelkezésre álló hadifoglyok kiutalásával.
——A bajai levéltári részlegben szinte csak orosz nemzetiségű hadifoglyokról lelhető fel iratanyag, annak ellenére, hogy Baján és környékén szerb hadifoglyok is voltak. Szerbia közelsége és a Bácska jelentős számú délszláv nemzetiségű lakossága miatt a szökésre sokkal jobb esélyük lett volna a városi közművektől, vagy a bajai gazdáktól, mint orosz társaiknak, ezért polgári célra őket nem utalták ki (A levéltári források alapján a kivétel a Pollák bútorgyár volt, ahol 1915. december 15-ig szerb hadifoglyok dolgoztak).(1) A hadifoglyok neveit a levéltári iratokban a legtöbb esetben "hangzás alapján" latin betűkkel jegyezték fel.

A hadifogoly munkaerő igénylés jogi háttere

1914. november 9-én a belügyminiszter elrendelte, hogy hadifoglyok igényelhetőek a munkáshiány enyhítésére, és a foglyok ellátási költségeinek csökkentésére gazdasági, föld és egyéb szokásos munkálatokra. Baja Város Tanácsa mellékletként kapott egy kitöltetlen szerződést, ami részletesen felsorolta a munkaadó kötelezettségeit. A szerződést a munkáltató és az illetékes katonai parancsnokság kötötte meg. A kérelmeket Baja Város Tanácsa bírálta el, amely során nem csak közbiztonsági, hanem közegészségügyi és gazdasági szempontokat is figyelembe vettek. Az első tervezet szerint a hazai munkásokat kár nem érhette a hadifogoly munkások miatt és a helyben szokásos napszám díja sem csökkenhetett. A hadifoglyoknak az igénylőkhöz történő szállítását a katonai parancsnokság végezte. A szökések megakadályozása elsősorban az őrség feladata volt, de ebben részt vett a helyi rendőrhatóság és a csendőrség is. A belügyminisztérium rendelete kétszáznál kevesebb fogoly munkásként való alkalmazását nem engedte, kivétel volt, ha több munkahely olyan közel volt egymáshoz, hogy egy közös őrséggel felügyelhetőek voltak. Száz hadifogoly őrzésére egy altisztet és tíz közembert írtak elő. A belügyminisztérium engedélyezte, hogy a munkadíjak egy bizonyos részét (amelynek pontos mértékét nem határozták meg) a hadifoglyok szükségleteire fordítsák, az őrszemélyzet élelmezését a foglyok béréből a munkáltatók levonhatták. A hadifogoly munkások igénylésének közhírré tételére a sajtót nem lehetett igénybe venni. Az újságokat a városnak kellett ellenőriznie. A szerződési feltételek a hadifoglyokkal kapcsolatban számos jelentős pénzügyi terhet a gazdákra hárítottak: az első két hétben kétszer is orvosi vizsgálatot végeztettek a foglyokon, amelynek a költsége, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az őrszemélyzet és a foglyok orvosi kezelése és ápolása a munkáltatót terhelte. A foglyok és az őrök elhelyezéséről a foglalkoztató gondoskodott. A helyiségeknek fűthetőnek kellett lennie és fek szalmát vagy megfelelő fek aljzatot és takarót kellett biztosítaniuk a fogoly munkaerőnek. A hadifoglyok számára a tüzelőanyagot az „egészségügyi szempontok” figyelembevételével, biztosította a munkaadó. A belügyminiszter rendelete a hadifoglyoknak és az őröknek napi háromszori étkezést határozott meg. Reggelire egy tányér rántott levest, ebédre levest legkevesebb száz gramm hússal főzeléket, vacsorára pedig a hazai munkások számára előírt főzelék másfélszeresét és minden étkezéshez legalább négyszáz gramm kenyeret írtak elő. Az élelmezésnél figyelembe vették a foglyok hazai szokásait, maguk készíthették ételeiket és előírták naponta kétszer, vagy háromszor rum nélküli tea kiosztását (szeszes italt kiosztani szigorúan tilos volt). Az őrszemélyzetnek naponta 700 gramm kenyér, 300 gramm hús, délben és este egy-egy tányér főzelék, reggelire egy tányér rántott leves járt. Főzelék helyett időnként az őröknek tészta is adható volt. Az őrség étkezési költségeit természetben állta a munkáltató. A hadifogoly-táborok parancsnokságai a foglyok és az őrök szállítási költségeit a foglalkoztatóra hárították, akinek a munkaeszközöket saját költségén kellett biztosítani. A hadifoglyokat napi 12 órán keresztül lehetett dolgoztatni, kivéve vasárnap, ami pihenőnapnak számított. A munkáltató a hadifoglyok után naponta és fejenként 50 fillért fizetett az internálási hely katonai parancsnokának, ez ellen a munkaadónak felszólalási joga nem volt. A szerződés felmondási idejét 8 napban állapították meg. Peres ügyekben polgári bíróság döntött.(2)
——Baján Márton Mihály 627 holddal rendelkező haszonbérlő és Ádám Sándor 320 hold feles bérlője kívánt hadifoglyokat igényelni, de mindkettőjük igényét elutasította a város. A gazdák elutasításában véleményem szerint döntő szerepet játszott, hogy csak néhány hónapja tartott a háború. A hadifoglyok közegészségügyi és közbiztonsági kockázatot jelentettek. A szerződés számos helyen pontatlan volt, a fejadagok háborús viszonyok között túlzottak voltak, ami visszaélésekre adott volna lehetőséget.
——A hadifoglyok alkalmazása túlzott terheket rótt a munkáltatókra, amelyen többször is enyhítettek a belügyminisztérium és a földművelésügyi minisztérium rendeletei. 1915. március 1-én a foglyok után naponta fejenként fizetendő 50 fillért 16 fillére csökkentették.(3) 1915. március 31-én a belügyminiszter rendelete kimondta: „... hogy a múlhatatlanul szükséges állami és közmunkák sikeres ellátását a most is folyó katonai behívások folytán előállt általános munkáshiány oly nagy mérvben veszélyezteti, hogy Cs. és Kir. Hadügyminiszter úr mindként állam miniszterelnökével egyetértve elhatározta, hogy a jelzett munkálatokra hadifoglyokat bocsájt rendelkezésre... ” Az új rendelet által meghatározott feltételek már sokkal kedvezőbbek voltak, mint az első háborús évben. A munkaadó közhatóságokat nem terhelte a hadifoglyok élelmezése és munkadíja, csak az orvosi vizsgálatot, az elhelyezés és az oda- és visszaszállítás költségeit állták.(4)
——1915. április 16-án a földművelésügyi miniszter engedélyezte, hogy a községek és a városok szavatossága mellett kis és középgazdák is felfogadhassanak hadifoglyokat az új rendelet alapján, de az igényelhető foglyok száma legkevesebb 30 főben lett megállapítva. Az őrszemélyzetnek a fogolycsapat 10%-át kellett elérnie, minimum 1 altiszt és 2 közlegény. A katonai őrzést csak nappal vállalta a katonai őrség, az éjszakai őrzésről a községnek vagy városnak kellett gondoskodnia. A hadifoglyokat a munkásoktól és cselédektől elkülönítve szállásolták el. A hadifoglyokat a hadvezetőség ingyen biztosította. A fogolytáborok parancsnokságai igyekeztek a foglyok vallására, foglalkozására vonatkozó kéréseket figyelembe venni. Nagyobb létszám igénylésénél próbáltak németül is tudó, továbbá szabó és cipész hadifoglyokat küldeni. Törekedtek megbízható, nyugodt és készséges foglyok kiutalására. Fogolytáborból való elinduláskor a hadifoglyok ágyneműt, evőeszközt és kézi szereket is kaptak.(5) 1915. október 18-án engedélyezték a gazdák részére 10-20 fős csoportok kiadását is.(6)

A polgári lakosság védelme a hadifoglyok által terjeszthető fertőző betegségektől

A polgári lakosságot megpróbálták védeni a fogolytáborokban előfordulható veszélyes fertőző betegségektől. A hadszíntérről a hátországba irányuló hadifogoly szállítmányokat már az indulási körletben igyekeztek tetvetleníteni, ha ez sikerült az ilyen szállítmányt „tökéletesen tetvetlenítve /sicher entlaust/” jelzéssel látták el. Azokat a szállítmányokat, amelyeket nem sikerült tetvetleníteni a „nincs tetvetlenítve” jelzéssel látták el és az érkezés helyén elhelyezésük előtt meg kellett tisztítani őket. A fogolyszállítmányokat „...vagy egészben, vagy legalább részben tökéletesen meg kellett tisztítani a tetvektől” mielőtt a fogolytáborba kerültek volna. Az őrséget is tetvetleníteni kellett.(7) A községi (városi) elöljáróságokat idejében értesíteni kellett a hadifoglyok érkezési idejéről. A fertőző gyanús foglyokat 14 napig orvosi felügyelet alatt tartották. Baján a tiszti főorvosi hivatal a rendőrséggel közösen hajtotta végre a rendeletet.(8) A hadifoglyok és a lakosság érintkezése miatt főleg a kolera polgári lakosságra történő átterjedésétől tartottak.(9)

Hadifogoly munkások Baján

1915. július 22-én Dr. Moder Géza Baja Város Katonai Ügyosztály vezetője jelezte a városi tanácsnak, hogy a gazdák hadifogoly „kérelmezése elöl, kitérni nem lehet”. A közélelmezés fenntarthatósága a városnak is érdeke. Baja anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy „bármi áldozatot hozzon a lakósságért és főleg csak a gazdákért” ezért erkölcsi kötelesség a gazdákat hadifogoly munkaerővel támogatni. Dr. Moder Géza kijelentette: „Mentesítem ezzel a várost minden felelősségtől és az erkölcsi úgy anyagi garanciát is mindenben vállalva a városra csak a közvetítő szerepe marad”.(10) A fogolyőrség által összegyűjtött leveleket a városi tanácsnak kellett eljuttatni az illetékes fogolytáborokba. A hadifoglyok címére érkező levelek kiosztása is a város feladata volt.(11) Az első Bajára érkező fogolyszállítmány a 29474-es számú volt. Száz orosz hadifogoly érkezett négy kísérővel. A foglyok lábbelijei és alsóruházata teljesen el volt rongyolódva. A hadifoglyokat beoltották himlő, kolera és tífusz ellen.(12) Hoffermann Jakab 10, Ulrich Péter 5, Mayer György 10, Hoberr János 19, Wagenbatt Ferenc 1, Ádám Sándor 5, Gergely Béla 15, Bajai Tárházak 35 hadifoglyot kapott. Felsőszentiván is igényelt 60 hadifoglyot (1915. július 15-én érkeztek meg), akik közül 50-et a későbbiekben a Bajai Járási Szolgabíróság a mátéházi I. (30) és IV. (20) majorba irányított. A száz hadifogoly közül három neve maradt csak fent az iratokban: Michail Zogony, Andrej Cserzsajev és Fogyej Korinokor.(13) 1915. augusztus 2-án 74 orosz hadifogoly érkezett (Aristar Maibaroda orosz altisztet Budapesten, a ferencvárosi pályaudvaron betegsége miatt orvosi kezelésre hátrahagyták). 1915. augusztus 9-én 95 orosz fogoly érkezett.(14) Az augusztusi fogolyszállítmányok munkára való kiosztásáról nem maradt fent levéltári irat.
——1915. szeptember 28-án a belügyminisztérium körrendelete figyelmeztette Baja Város Tanácsát, hogy a katonaság által kézrekerített hadifogoly szökevényeket egyesek élelemmel és útbaigazítással támogatták. A bajai rendőrségnek előírták, „köteles puhatolózni” a szökevénynél, hogy a szökésben valaki támogatta-e, és ha igen a segítséget nyújtó illető személyt azonnal le kellett tartóztatni.(15) A munkáltatókkal 30 korona óvadékot fizetettek minden hadifogolymunkás után (állami és közmunka esetén nem kellett),(16) ezt a foglyok visszaadásakor visszafizették.(17) A Budapesti Cs. és Kir. Katonai Parancsnokság 1915. október 2-i elrendelte a hadifoglyoknak este 7 után az utcán megjelenni vagy bármikor kocsmába járni szigorúan tilos. A parancsnokság előírta, hogy a foglyoknak kötelező tisztelegni a gazdáknak, a rendfokozatot viselő katonáknak, fogolyőröknek és az ellenőrzést végző elöljáróknak.(18) A hadifogoly munkások alkalmazásánál számos szabálytalanság és visszaélés történt. A földművelésügyi miniszter két körlevélben is figyelmeztette a vármegye alispánját és a települések polgármestereit: a munkaadók (községek) a hadifoglyokat többször felmondás és a katonai hatóságok értesítése nélkül a kiutaló táborba indították. Előzetes engedély nélkül a hadifogolymunkások és őreik munkahelyüket cserélgették, ami tilos volt. A táborparancsnokságoknak a hadifoglyok személyi adataira vonatkozó írásbeli megkereséseire, gyakran késve vagy nem is válaszoltak a munkáltatók.(19)
——Egy bajai eset jól szemlélteti, hogy a földművelésügyi miniszter figyelmeztetéseinek volt alapja. A Magy. Kir. Honvéd Állomás Parancsnokság 1915. december 31-én jelentette: „...egy nemi betegségben szenvedő orosz hadifoglyot vett át kórházi kezelés céljából. Kitudódott, hogy ezen fogoly nemi baját egy helybeli a 3 csillaghoz címzett bordélyházban kapta egy alacsony szőke nőtől f. hó 16 és 20 között. Ismételten kérem a foglyok munkaadóit gondosabb őrizetére felhívni, Stepan Golonov hadifogoly munkaadójának pedig hadifoglyot többé nem juttatni.(20)
——1915 decemberében a belügyminiszter újabb körrendeleteket adott ki a hadifoglyokkal kapcsolatban: a munkájuk végeztével elkülönített helyiségekben kellett tartózkodniuk, a lakosság pedig velük semmiféle „bizalmasabb barátkozást” nem kezdhetett. A lakosságot hirdetmények útján tájékoztatni kellett, hogy a hadifoglyokkal szemben mindennemű sértő magatartástól tartózkodjanak, ez az ifjúságra nézve is kötelező volt. A rendőrhatóságokat állandó kiszállásokra és szigorú ellenőrzésekre utasították a munkára kiadott hadifoglyoknál. Határozott fellépést vártak el azon munkáltatók ellen, ahol elhelyezés, élelmezés vagy bánásmód tekintetében hiányosságok voltak, továbbá azon italkimérések ellen, ahol kiszolgálták a hadifoglyokat.(21)
——1916. január 8-án a "közerkölcsök megóvása" érdekében a Cs. és Kir. Katonai Parancsnokság újabb rendeletet hozott a hadifoglyokkal és a lakossággal kapcsolatban: „Egyes hadifoglyoknak egyes tanyákon való elhelyezése és egyes helységekben, kisebb csoportokban való elszállásolása helyenként igen visszás állapotokra vezetett. Különösen olyan estek fordultak elő, amelyeknél a korlátok-amelyek a lakosság és ellenségeink hadifogoly katonái közötti érintkezésben nemcsak hazafias kötelességből, hanem az erkölcs és tisztesség szempontjából is betartandók lettek volna-teljesen figyelmen kívül hagyattak...(22) A bajai rendőrkapitányság is folytatott nyomozást katonákkal és orosz hadifoglyokkal történt „titkos kéjelgés miatt(23) A Bajai Független Újság 1917. július 28-i száma egy önvédelemből elkövetett gyilkosságról számolt be: Barsenov Mihály orosz hadifogoly kihasználta, hogy Biczók Máriával kettesben kaszált „és mikor az a közeledést visszautasította az orosz erőszakoskodni kezdett”. A lány olyan szerencsétlenül vágott kaszájával az orosz felé hogy átvágta annak nyakát.(24) Elrendelték, hogy a hadifoglyok, az éjjelt egyes gazdáknál nem tölthetik. „.Semmi esetre sem engedhető meg, hogy a hadifoglyok felügyelet nélkül az utcán járkáljanak.”. A foglyoknak „.- amennyiben az egyáltalán ajánlatosnak látszik- városokban és nagyobb helységekben csak osztagokba alakulva, őrizet mellett kevésbé élénk városrészekben- szabad tenniök.” A hadifoglyoknak Baján 6 éjszakai szállást jelöltek ki. Az intézkedésnek köszönhetően 1916. január 11-i dátummal pillanatképet kaphatunk, mely intézmények és magánszemélyek alkalmaztak orosz hadifoglyokat.
1. Tűzőrség: műhely, mérnöki hivatal, Goldschmidt és Takács, Vutzthum K., Dr. Moder G., Zich H., Dávid L., Schmidt F., Rózsahegyi J.
2. Tárház: nincs adat.
3. Bárány szálloda: Geiringer és Berger, Trafikant K., Preimayer, Dely Géza, Vagner A., Ristics K., Fleischmann, Grünhut, Horváth J., Zweig Mór, László László, Somogyi gyár, Joannovics, Vancsura pék, Gázgyár, Drescher Gy.
4. Közkórház: Dr. Róna
5. Pollák bútorgyár: Kautten, Szinger L., Goldschmidt gőzmalom, Ottasevics, Wagenblatt J.
6. Szabai szállás: Egi J., Melcher J., Franck A.

A gazdák vagy munkaadók kötelesek voltak a hadifoglyokat a munka után a szállásukra vezetni.(25) 1916. március 24-i keltezéssel fennmaradt egy szálas anyag, amelyből kiderül, hogy Baja Város Tanácsa 120 korona ápolási díjat fizetett, a Bajai Tartalék Katonai Kórházban kezelt hadifoglyok után. Négy fogoly neve maradt fent: Kych Jakob, Djakanoff Tychon, Avenoff Stefan, Risztics Voista.(26) 1916. május 18-án a Cs. és K. Katonai Parancsnokság kérte Baja Város Tanácsát mérje fel vannak-e olyan gazdák, akik nem tudják learatni a szántóföldjüket, és számukra igényeljen hadifogoly munkásokat. Május 26-án Baja jelentette nincsenek ilyen gazdák.(27) 1916. június 29-én a földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy az aratási munkák miatt augusztusban a görög katolikus és görög keleti vallású hadifoglyoknak csak augusztus 19-ét lehet kiadni munkaszüneti napnak.(28) 1916. június 30-án a mezőgazdasági munkák akkora terhet róttak a hátországra, hogy ideiglenesen engedélyezték a gazdasági munkabizottságok üzemeknél dolgozó hadifoglyainak átirányítását.(29) Az orosz hadifoglyok, ha nem magánszemélynél végeztek munkát Baja város szegényházától kaptak ellátást. Az 1916-os évből három szegényházi feljegyzés maradt fent az orosz hadifogolymunkásokról. Az 1916. szeptember 11-i jelentés beszámolt, arról, hogy a városi szegényház a tagok lábbelijének javítására átvett egy orosz foglyot továbbá a mérnöki hivatalnál dolgozó 11 orosz fogoly és 1 őr élelmezését ellátta.(30) A szegényház által élelmezett orosz foglyok létszáma októberben 20 főre nőtt.(31) Novemberben 17 orosz munkást élelmeztek.(32) A mezőgazdasági munkák végeztével az orosz hadifoglyokat visszaküldték a fogolytáborokba, 1916. december 7-én nem volt hadifogolymunkás Baján.(33) Az 1917-es szegényházi feljegyzésekhez már a hadifogoly munkások névsorát is mellékelték. 1917 márciusában 15 mérnöki hivatalnál és 23 egyéb városi munkahelyen dolgozó foglyot élelmeztek. Mérnöki hivatal: Nikita Noviczki, Andria Trofimenko, Anton Dodon, Ivan Sztarcsinkó, Viktor Szedaszenkó, Ilia Rincsinkó, Teodor Romanov, Szimion Foiches, Teodor Platicsev, Sztepcsuk Szilvörszt, Timofjev Takarovszki, Alekszander Máté, Petro Matrosov, Kukity Károly.(34) További városi munkahely: Vasilije Kupejkin, Teodor Názárkó, Péter Malosnyik, Mihájló Baranov, Alekszander Bezvegni, Bertus Pavlio, Berdos Pavel, Kaminszki Iván, Katzer Griori, Spilberg Gotei, Makarov Vaszili, Moljukov Mokár, Masfopaklow Marin, Buhajov Kasikov, Maximov Mihael, Nakernetschij Anton, Milovánovits Milola, Nikonschiy Anton, Milovánovits Milota, Kostisin Iván, Iojika Dimitri, Iván Fakov, Kovalinszki Sztepán.(35)
——1917. május hónapjában 46 orosz hadifogoly munkást élelmezett Baja városa: Nikita Ribin, Slazigin Dömötör, Tillimanov Ilia, Szirgi Scerzikov, Szamarinszky Mihály Koszkisin Iván, Viktor Szebaszenkó, Kovalinszki Iván, Nazasko Fiodor, Román Siheika, Vaszilie Kopejkin, Kukuskin Ilia, Kolesznyikov Pioter, Schavire Dimitri, Andnyikov Nikolaj, Molovitik Péter, Nazarko Szvidok, Sickin Pavel, Sabajow Dimitri, Vazalio Szergely, Sergei Szmirnikow, Kilositzky André, Tiu Műr, Slepeink Silvius, Slaracsenko Iván, Basanow Mihael, Kuzman Telárschuk, Jankin Vaszilie, Obenko Sahakdin, Andria Trofeinenko, Anton Dodon, Seveli Akinsen, Nikita Novitzki, Simeon Jaguerz, Timoflev Takarovszky, Alekszander Máté, Hilko Isigore, Timesow Baris, Steffan Ruman, Kukity Károly, Teodor Romanow, Petro Matrozow, Malkin Pavló, Ilia Rincsinko, Nazosny Srihori, Pavo Siskin.(36) A két névsorban vannak átfedések. A gazdák számára kiutalt hadifogolymunkások neveire és pontos létszámukra pontos levéltári forrást nem találtam. 1917. július 1-én Baja a mezőgazdasági munkák ügyében írt levelének hátuljára a következő kézzel írt feljegyzés került: „Baja városának a mezőgazdasági munkálatokhoz elegendő számú hadifogoly és katonai munkásosztag állott rendelkezésre. Baja 1917. december 28.(37)
——1918. július 13-án Baja Város Tanácsa jelentést kapott, „hogy különösen az ingyenes népfürdő közvetlen szomszédságában orosz hadifoglyok és katonák meztelenül fürdenek és közbotrányt okozó magaviseletet tanúsítanak”. A városi tanács a problémát jelezte a rendőrkapitányságnak, a katonai állomásparancsnokságnak, Békési Gyula százados hadifogoly ügyeleti tisztnek, a gazdasági hivatalnak és özv. Jaczkó Edéné ingyenes népfürdői felügyelőnőnek. A város a botrányos állapotok megszüntetése iránt haladék nélküli intézkedést követelt. Válasz csak a katonai állomásparancsnokságtól érkezett, a városi tanácsnak: „... hogy az orosz hadifoglyok és katonák által tanúsított közbotrányt okozó magaviselet megszüntetése iránt, a szükséges intézkedés elrendeltetett. Egyben van szerencsém t. figyelmét a Deszkás utca alatti „deszkások vizére” felhívni ahol suhancok és polgári egyének ugyancsak fürdőruha nélkül fürdenek”. A botrányok tovább folytatódtak, de ezek már nem hadifoglyokhoz, hanem kórházi katonákhoz volta köthetőek.(38) 1918. július 24-én Baja megkapta földművelésügyi miniszter rendeletét, amely felhívta a figyelmet, hogy az olasz hadifoglyokra érvényben levő rendelet ellenére azok minden őrizet nélkül járnak kelnek, este 9 óra után nemcsak az utcákon, hanem a kocsmában is jelen vannak, koldulnak, a lakossággal zavartalanul érintkeznek, előfordul, hogy fenyegetőznek.(39) Baján a levéltári források szerint nem voltak olasz hadifogoly munkások, de a Bajai Független Újság 1918. augusztus 7-ei számában beszámolt róla, hogy olasz foglyok járják be a bajai házakat, és kenyeret koldulnak.(40) Valószínűleg szőkésben lévő olasz foglyok csoportja érte el Baját. 1918. augusztus 19-én a földművelésügyi miniszter közölte valamennyi vármegye alispánjával és törvényhatósági jogú város polgármesterével hogy az orosz hadifoglyok hazaszállítása a közeljövőben nagyobb arányokat fog ölteni. A munkáshiány enyhítésére az 1868-69 évfolyambeli népfelkelők és tartós szabadságoláson levő katonák igénybevételét tervezték. 1918. szeptember 30-án kapta meg Baja Város Tanácsa a hadügyminiszter átiratát, amelyből értesültek, hogy a hadsereg pótlásügyi főnöke ellenőrző bizottságokat állított össze, amelyek a helyszínen kívánják megvizsgálni az iparüzemeket és intézeteket ahol hadifoglyokat alkalmaznak. Az átirat hátoldalán az alábbi kézzel írt feljegyzés található: „Hadifoglyok felsőbb rendelkezésre Bajáról eltávoztak.” A szökésben levő hadifoglyok, ha kézre kerültek, őket a legközelebbi csendőrőrsnek vagy katonai hatóságnak kellett átadni. Baja 1918. október 9-én jelezte a Csóti Hadifogoly Parancsnokságnak, hogy az orosz hadifogolymunkások eltávozása ellenére 3 hadifogolynak a letéti pénze Baján a városi főpénztárnál van. A hadifoglyok neve: Basanow Ivan, Ribalka Emelian és Kosikin Stefan.(41)

Az orosz hadifoglyok körében végzett propagandamunka

A hadügyminiszter rendelete alapján 1917 februárjától megkezdődött a „Nedjelja” című lap kiadása. A fő cél az orosz hadifoglyok tájékoztatása volt a háború kitörését megelőző európai viszonyokról valamint a hadi eseményekről.(42) Az újság szerkesztősége egy orosz bibliát is kiadott melynek megrendeléséről a hadifoglyok katonai elöljárói gondoskodtak. A munkaadók figyelmét felhívták: „.mindazonáltal kísérjék éber figyelemmel, hogy a hadifoglyok részéről egymásnak olvasásra kikölcsönzött bibliát az azokba esetleg egyes foglyok által beírt, izgatásra vagy összeesküvés előidézésére alkalmas megjegyzések vagy felhívások folytán az állam és hadsereg érdekeire nézve sértőkké ne válhassanak.(43) 1917. február 22-én a Bajai Független Újság beszámolt róla, hogy a hadifoglyok számára engedélyezték minden olyan újság olvasását „amelyek Magyarországon és Ausztriában megjelennek.(44)

A hadifoglyok élelmezése és ruházata

A hadifogolymunkások élelmezéséért, ha magánszemélyhez voltak kiutalva az adott munkáltató felelt. Az első években törvényileg előírt adagok, annak ellenére, hogy a munkaadó érdekelt volt a munkások jó fizikai állapotáért az élelmiszerhiány miatt aligha voltak betarthatóak. 1915. október 12-én a húskészlet kímélése céljából a hadügyminisztérium nagy tengeri halkészletet szerzett be. Előírták, aki 50 főnél nagyobb fogolycsoportot foglalkoztat legalább hetente kétszer a táboroktól tengeri halat köteles beszerezni. 50 fő alatti fogolycsoportok munkáltatói is igényelhettek tengeri halat, de nem volt kötelező. Egy hordó heringért, ami körülbelül 500 darabot tartalmazott 70 koronát, egy tonna „Klippfischne” - ért 180 koronát kellett fizetni.(45) A hátország helyzetének romlásával az élelmiszeradagok változásáról csak 2 levéltári forrás maradt fenn. 1917-es évben a rossz gazdasági helyzet miatt csökkentették a hadifogolymunkásoknak napi élelmiszeradagját: a mezőgazdasági munkában napi 400, más nehéz testi munkában legfeljebb 300 minden egyéb munkában 240 gramm kenyérben vagy lisztben maximálták a napi fejadagot.(46) 1918. június 14-én Genfből 5 láda (140 kg) kétszersült érkezett vasúton a Cs. és K. Katonai Élelmezési Raktárnál levő szerb hadifoglyok részére.(47)
——A hadifoglyokat az őket kiutaló hadifogoly táborparancsnokságok ruházták. A háború előrehaladtával ez egyre inkább kivitelezhetetlen volt. A hadifoglyok, ha kényszerből civil ruhát viseltek, akkor fehér olajfestékcsíkokkal jelölték meg őket.(48) A munkaadónak, a használhatatlanná vált ruházatot, „még ha csak hulladékról is volna szó” tilos volt megsemmisíteni, azokat vissza kell küldeni a fogolytáborokba.(49) Két levéltári forrás számol be ruhaosztásról a bajai hadifoglyoknak: 1916. június 6-án a hajmáskéri fogolytábor ruhaszállítmányt küldött a hadifoglyoknak. A rendőrség felügyelete mellett kiosztásra került 20 sapka, 38 köpeny, 52 zubbony, 49 nadrág, 43 pár bakancs, 54 ing, 54 gatya, 54 pár kapca.(50)

Az I. világháború alatt Baján elhunyt hadifoglyok

1918. november 20-án a hadügyminiszter elrendelte, hogy a bajai katonai parancsnokság küldje meg az elhalt külföldi hadifoglyok okiratait. A rendeletre kézzel ráírták: „határozat végrehajtva”, de annak tartalmáról nem maradt fent semmilyen adat.(51) 1918. november 13-án Baját már megszállták a szerb csapatok.(52) A Baja Cs. és Kir. Tartalékkórházban és a Baja Városi Közkórházban elhunyt hadifoglyok halotti anyakönyvi kivonatai azonban fennmaradtak:

Az elhalálozás ideje Családi és utóneve, foglalkozása, lakhelye Vallása Életkora A halál oka
1915. július 21. Buchner Danilo
orosz katona,
Dmmitranka
görög katolikus 24 éves gennyvérűség (helyi gennyes gyulladás esetén baktériumok kerülhetnek a vérkeringésbe)
1915. augusztus 17. Sokolov Dimitri
orosz katona,
Voronyoszki
görögkeleti 30 éves  
1915. december 29. Milosevics Vojn
szerb katona,
Dveriske
görögkeleti 38 éves lövés
1916. január 2. Lukic Borisov
szerb katona
Raca
görögkeleti 22 éves gennyvérűség
1916. január 9. Tripinovics/Rista/Keresztély
szerb katona
Tazeva
görögkeleti 31 éves tüdőgümőkór (tbc)
1916. január 12. Lekic Illés
szerb katona
Pozserovav
görögkeleti 36 éves bronchitis (hörghurut)
1916. január 16. Popovics Obrad
szerb katona
Rudnjani
görögkeleti 45 éves gennyvérűség
1916. február 28. Samurovic Milán
szerb katona
Premjovac
görögkeleti 26 éves  
1916. március 4. Kononov Dimitri
orosz katona
Hwascovka Debaiczova
görögkeleti 26 éves  
1916. március 21. Veljkovics Golub
szerb katona
Szadinacz
görögkeleti 43 éves hashártyagyulladás
1916. március 30. Suslav Sagur
orosz katona
Selo Pustosetva
görögkeleti 38 éves tüdőgyulladás
1916. április 15. Szavics Dragutin
szerb katona
Knetan
görögkeleti 27 éves tüdőgümőkor
1916. május 22. Raskics Andrija
szerb katona
Dubocka
görögkeleti 48 éves tüdőgümőkor
1916. június 10. Jovanovics Miloslav
szerb katona
Zalmega
görög katolikus 40 éves tüdőgümőkor
1916. augusztus 10. Michmlen Dimitrov
orosz katona
Tavariseko
görögkeleti 24 éves tüdőgümőkor
1916. augusztus 28. Andrekano Teodor
orosz katona
Gyerkoma Pétervárad
görögkeleti 36 éves tüdőgümőkor
1916. szeptember 4. Nikityin Vladimir
orosz katona
Zaharovka
görögkeleti 29 éves gennyvérűség
1916. október 7. Zizriza Nate
orosz katona
Szokali
izraelita 22 éves gennyvérűség
1916. október 19. Korumjaka Fülöp
orosz katona
Poltanes
görögkeleti 31 éves gennyvérűség
1916. október 22. Andrey Nikovic
orosz katona
Kostocan
görögkeleti 28 éves tüdőgümőkór
1916. október 22. Kasim Mifter
szerb katona
Laboniste
Mohamedán 22 éves tüdőgümőkór
1916. október 23. Ócseredni Ferenc
orosz katona
Sello-Podolska
római katolikus 26 éves tüdőgümőkór
1917. március 11. Sein Osman
szerb katona
Kuperli
mohamedán 23 éves tüdőgümőkór
1917. április 22. Hrvosmisky Szaniszló
orosz katona
Vizgoda
római katolikus 27 éves tüdőgümőkór
1917. május 6. Kolzichin Afansi
orosz katona
Bransk Horlovsky
_ 25 éves tüdőtuberculosis
1917. május 16. Szinycikni Zakariás
orosz katona
Brigor
_ 29 éves tüdőtubercolosis
1917. április 28. Osman Aref
szerb katona
Selomusancki
mohamedán 22 éves tüdőtubercolosis
1917. június 20. Antirdvesze Konstantin
román katona
Batanami
görög keleti 34 éves tüdőgümőkór
1917. május 7. Musli Ali
szerb katona
Szeled- Petrove
mohamedán 23 éves tüdőtuberculosois
1917. június 23. Dravid Mehmed
szerb katona
Bajona
mohamedán 21 éves tüdőgümőkór
1917. július 4. Nikolic Daniló
szerb katona
Mladenovacz
görögkeleti 44 éves vízbefulladt
1917. augusztus 25. Bajram Hatim
szerb katona
Roselo
mohamedán 23 éves szepszis (vérmérgezés)
1918. január 8. Karanicka Arram
orosz katona
Hrusoker
görög katolikus 39 éves tüdőgümőkór
1918. március 28. Ortyukni József
orosz katona
Nikoloka
görög katolikus 36 éves tüdőgümőkór
1918. május 22. Plaksin Iván
orosz katona
Kuznyeczke
görögkeleti 28 éves tüdőgümőkór
1918. június 16. Nammenko Sergely
orosz katona
Alerejnke
_ 25 éves tüdőgümőkór
1918. június 26. Nyeremovszki Pál
orosz katona
Kamen Padojski
római katolikus 43 éves tüdőgümőkór
1918. június 28. Milenkovics Szvetiszlav
szerb katona
Doboka- Brestika
görög katolikus 41 éves tüdőtuberculosis
1918. július 4. Tanaszkovics Mihály
szerb katona
Belyin Koszkmajszk
görög katolikus 26 éves tuberculosis
         
1918. augusztus 24. Gondar David
orosz katona
Britovszky Podolszky
görög katolikus 24 éves tüdőtuberculosis
1918. október 3. Schernyer Sefrim
orosz katona
Alexejevka
görög katolikus 32 éves vesebaj  
1918. október 16. Blahov Maxim
orosz katona
Khimi
görögkeleti 35 éves spanyolnátha
1918. október 16. Szloboda Jaroszlav
orosz katona
Volinszk
görögkeleti 28 éves spanyol betegség
1918. október 16. Izosimovoy Iván
orosz katona
Kusnima
görögkeleti 40 éves spanyol betegség
1918. október 17. Donatelli Guiseppe
olasz katona
Ottina Baserta
római katolikus 22 éves spanyol betegség
1918. október 20. Harkuszka Vazul
orosz katona
Boaca
görögkeleti 26 éves spanyol betegség
1918. október 21. Zaccaria Michelo
olasz katona
Fuggiano
római katolikus 34 éves spanyol betegség
1918. október 23. Szelyvelyi Dömötör
orosz katona
Saldatschna
görögkeleti 26 éves tüdővész
1918. október 27. Dimitriev Vazul
orosz katona
Alescijeka
görögkeleti 31 éves spanyol betegség
1918. október 29. Matyrazi Mátyás
orosz katona
Barusva
görögkeleti 26 éves tüdővész
1918. november 6. Obenko Alektion
orosz katona
Bluhoviki
görögkeleti 31 éves spanyol betegség
         
1918. november 13. Kasajalin Hamatin
orosz katona
Himickzki
mohamedán 26 éves spanyol influenza
1918. november 19. Omovea Iván
orosz katona
Tasban
görögkeleti 25 éves spanyol influenza(53)

Jegyzetek

(1)  Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL BKML) IV. 1407/b. Baja Város Tanácsának (1929-től Polgármesteri Hivatalának) iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban IV 1407/b.) 27858/1915.
(2)  MNL BKML IV. 1407/b. 31259/1914.
(3)  MNL BKML IV. 1407/b. 6636/1915.
(4)  MNL BKML IV. 1407/b. 9236/1915.
(5)  MNL BKML IV. 1407/b. 10270/1915.
(6)  MNL BKML IV. 1407/b. 1215/1916.
(7)  MNL BKML IV. 1407/b. 13254/1915.
(8)  MNL BKML IV. 1407/b. 9676/1915.
(9)  MNL BKML IV. 1407/b. 15914/1915.
(10)  MNL BKML IV. 1407/b. 17232/1915.
(11)  MNL BKML IV. 1407/b. 18762/1915.
(12)  MNL BKML IV. 1407/b. 25980/1915.
(13)  MNL BKML IV. 1407/b. 17232/1915.
(14)  MNL BKML IV. 1407/b. 1215/1916.
(15)  MNL BKML IV. 1407/b. 22624/1915.
(16)  MNL BKML IV. 1407/b. 9933/1916.
(17)  MNL BKML IV. 1407/b. 20807/1918.
(18)  MNL BKML IV. 1407/b. 11235/1916.
(19)  MNL BKML IV. 1407/b. 26782/1915.
(20)  MNL BKML IV. 1407/b. 333/1916.
(21)  MNL BKML IV. 1407/b. 497/1916.
(22)  MNL BKML IV. 1407/b. 673/1916.
(23)  MNL BKML IV. 1407/b. 5305/1917.
(24)  „Egy leány elvágta egy orosz fogoly nyakát”. Bajai Közlöny, 1917. július 28. 3. o.
(25)  MNL BKML IV. 1407/b. 673/1916.
(26)  MNL BKML IV. 1407/b. 5878/1916.
(27)  MNL BKML IV. 1407/b. 11189/1916.
(28)  MNL BKML IV. 1407/b. 12707/1916.
(29)  MNL BKML IV. 1407/b. 12756/1916.
(30)  MNL BKML IV. 1407/b. 17083/1916.
(31)  MNL BKML IV. 1407/b. 18871/1916.
(32)  MNL BKML IV. 1407/b. 20442/1916.
(33)  MNL BKML IV. 1407/b. 20711/1916.
(34)  MNL BKML IV. 1407/b. 6521/1917.
(35)  MNL BKML IV. 1407/b. 6520/1917.
(36)  MNL BKML IV. 1407/b. 9973/1917.
(37)  MNL BKML IV. 1407/b. 11495/1916.
(38)  MNL BKML IV. 1407/b. 15084/1918.
(39)  MNL BKML IV. 1407/b. 13171/1918.
(40)  „Hírek: Olasz Foglyok” Bajai Független Újság, 1918. augusztus 7. 3. o.
(41)  MNL BKML IV. 1407/b. 18420/1918.
(42)  MNL BKML IV. 1407/b. 3636/1917.
(43)  MNL BKML IV. 1407/b. 9976/1917.
(44)  „Hírek: hadifoglyoknak szabad újságot olvasni”. Bajai Független Újság, 1917. február 22. 3. o.
(45)  MNL BKML IV. 1407/b. 25689/1916.
(46)  MNL BKML IV. 1407/b. 1336/1917.
(47)  MNL BKML IV. 1407/b. 10571/1918.
(48)  MNL BKML IV. 1407/b. 1215/1916.
(49)  MNL BKML IV 1407/b. 497/1916.
(50)  MNL BKML IV 1407/b. 13193/1916.
(51)  MNL BKML IV. 1407/b. 20273/1918.
(52)  KNÉZY Lehel: Baja a forradalom és szerb megszállás alatt (1918-1921). Baja, 2009. 43. o.
(53)  MNL BKML IV. 1418. Baja Város Közgyám és Haláleset Felvételi Hivatal iratai. 47, 49, 51, 71,73, 74, 77, 78, 85, 87, 91, 92, 94 ,97, 103, 108, 114, 119, 120, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 165, 175, 182, 183, 198, 200, 201, 203, 213, 281, 290, 293, 301, 302, 310, 327, 346, 352, 353, 360, 364, 367, 370, 380, 382, 385, 389, 393, 409, 421/1925.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012